Cannes szereti Lilit

Vasárnap

Katartikus film pozitív üzenettel. Mundruczó Kornél Evolúció című friss filmjéről vélekednek így a vezető európai és amerikai szaklapok. Cannes idei fesztiválján osztatlan sikert aratott az alkotás. A történet főhőse egy holokauszttúlélő nő, ma már nagymama, aki több társával került Auschwitzba.

Lánya van és unokája. Előbbinek még a bőrét égeti a sok anyai trauma, de a fia már más szellemben nevelkedik. Egy család, három nemzedék. A legnagyobb színészi terhet az enyhén demens, megőszült asszony szerepében Monori Lili vette magára. A Hollywood Reporter munkatársa Anthony Hopkins Az apa című filmben nyújtott alakításához hasonlítja a magyar színésznő „nagy horderejű előadását”.

Egyszerre költői és szürreális a film. A tábor lengyel takarítói élő csecsemőt találnak az egyik gázkamrában. Őt hallgatjuk majd később, már nagymamaként egy budapesti lakásban, egy családi dráma közepette, amikor a lányától azt hallja: ő nem túlélő, hanem élő akar lenni. Lázad a fiatal nő, a múlt elől menekül, felejteni szeretne az anyja.

Monori Lili vissza-visszajáró vendége a cannes-i mustrának. A Mészáros Mártával forgatott Kilenc hónap óta szeretik a franciák. Emlékeznek rá. Számon tartják. Nagyra becsülik művészi kvalitásait. Volt egy év, amikor azt írták róla: a Kelet James Deanje. Most már Marlon Brandót emlegetik vele kapcsolatosan. Finom iróniával a hangjában ő ezt egy költői kérdéssel kommentálja: „Mikor leszek végre nő?”

Egészen új arccal jelent meg idén Cannes-ban. Kiszőkült a haja.

Nem értem, miért látszik szőkének, ha ősz. Hogy létezik ez? Leszívták róla az összes festéket. Szörnyű volt a folyamat. Mellettem forgattak, én egy válaszfal mögött ültem, miközben a fodrász hang nélkül dolgozott rajtam. Hajszárítóval melegítette a fejemet, mert csak hideg víz volt az öblítéshez. Azt mondtam, agyhártyagyulladást fogok kapni, az tuti. De megúsztam!

És így volt most Cannes-ban.

A legelső fesztivál az életemben Teherán volt. Előtte sok tévéfilmben játszottam, de fesztiválra nem jutottam el. Teljesen ismeretlen volt számomra ez a közeg. Párizs más volt. Az Örökség után, amelyben Isabelle Huppert-rel, a franciák sztárjával játszottam, szerződést ajánlott a Gaumont. Kint is voltam pár hónapig, aztán hazajöttem, ami sokaknak nem tetszett. Mondtam is nekik, hogy ti ezt úgysem érthetitek. Felhívatott a párttitkár, mielőtt kiutaztam volna. Megfenyegetett. Ha nem jön haza két hónapon belül, elveszti a lakását, és a gyerekét sem láthatja. Vöröskereszttel sem lett volna egyszerű utánam hozatni. Minden bizonytalan volt. Mint húsra a legyek, úgy szálltak rám a kinti filmes pasik. Veszélyes helyzetek leselkedtek rám. Megkeresett Bódy Gábor, és azt mondta, gyenge idegzetű vagy, kemény világ ez, nagyon féltelek, hogy narkós leszel. Én biztos nem, mondtam. Nem is lettem az. Napi három ajánlatot kaptam a Gaumont-tól, de mindig ott lebegett a kérdés, hogy tudok-e már franciául? Nem tudtam. Tanultam. Reggel nyolckor elindultam az iskolába, délután már hozzám jöttek a tanárok, estefelé, ha francia szót hallottam, már elsötétült előttem a világ. Túl sok, túl tömény volt ez nekem. Az olaszok is érdeklődtek utánam. Azt írták rólam, hogy archetípus vagyok. De amit a franciák is összeírnak! Egyik pillanatban te vagy a világ teteje, a másikban kíméletlenül megbuktatnak. Ezt tették Fellinivel is, meg Jancsóval, a Magyar rapszódia és az Allegro barbaro után.

A Kilenc hónapot akkor mutatták be Cannes-ban, amikor Nyugaton már javában tombolt a feminista mozgalom. Nagy visszhangra talált a film, hiszen a saját gyermekét szülte meg a vásznon.

Godard és Truffaut, a francia új hullám vezéregyéniségei lelkesen fogadták. Felugrottak a székükből a vetítés után. Állva, dübörögve tapsoltak a nézők, még azok is, akiket letaglózott a szülés. A legnagyobb francia filmkritikus engem javasolt a legjobb női alakítás díjára. Mészáros Márta folyton azt mondogatta: „Lili, te nem tudod, miket írnak rólad!” Nagyon büszke volt rám.

Itthon meglehetősen fagyosan fogadták a filmet.

Kint díjat kaptunk, itthon a Film Színház Muzsika három hónappal később, talán minisztériumi rendeletre azt írta, hogy „mi nem értünk egyet a zsűri döntésével”. A cannes-i siker után ez már nem volt idegesítő. Én egyébként színpadi színésznő vagyok. A filmezés, annak ellenére, hogy a pályám elején sok televíziós produkcióban játszottam, sosem volt a szívem csücske. Istenkém, én mindig verset mondtam, és a színpadi létezést szerettem, mert azt nem lehet manipulálni, mint a képet a filmben. Németországban is marasztaltak már. Színháza volt a pasinak. Elsős koromban a főiskolán jöttek a filmes fiúk, és mondták, hogy én leszek az ő nagy színésznőjük. Negyvenkét kiló voltam, se seggem, se mellem nem volt. Nem is értettem, mit akarnak tőlem, mit hülyéskednek velem. Rút kiskacsa voltam. Vissza sem köszöntem nekik. Szórakozzatok mással! Az évfolyamtársaim is hívtak, hogy menjek velük fotózkodni. Dehogy mentem! A menzán is szólt egy filmrendező szakos fiú, hogy velem akar dolgozni. Üvegszeme volt, szimpatikusnak találtam, mert én meg kancsal vagyok. A tekintetünk találkozott valahogy. A színházi rendezők egyáltalán nem érdeklődtek irántam. Egyetlen vizsgarendezésükbe sem hívtak. Én csak úgy voltam. Szinetár Miklós kivételével mindenki ki akart tenni.

Későn érő típus volt?

Nem csináltam meg a helyzetgyakorlatot. Leültem, néztem, azt mondtam, ez hülyeség. Függetlenül léteztem, mintha nem is egy növendék lettem volna. Szóvá tettem, hogy az egyik tanár helytelenül beszél magyarul. Suksüközött. Nem tudtam tisztelni őt. Egyszer feküdtem Hintsch György filmjében a kövön. Készülni kellett a jelenetre. Mit készüljek? Feküdtem, és bámultam valamerre. Odajött hozzám a rendező, és azt mondta: „Magából nagyon jó filmszínésznő lesz.” Máriássy Félixtől is azt hallottam, hogy én leszek a jövő nagy sztárja. Én ebből semmit nem értettem.

Végül mégiscsak az lett. A magyar film összetéveszthetetlen karaktere. Az egyedi. Az utánozhatatlan. Mészáros Márta mellett Kézdi Kovács Zsolt színésze. De már A tanúban is ott volt, Bacsó Péternél.

Ahogy Fassbinder ragaszkodott a filmjeiben Hanna Schygullához, talán Kornél is úgy ragaszkodik hozzám. Amikor elvitt Németországba, színházban dolgozni, kérdezték is tőle, hogy az anyja vagyok? Mert Fassbinder az anyját is szerepeltette a filmjeiben. Kornél egyébként nem instruál rendezés közben. Irányt mutat. Az sokkal fontosabb.

Cannes mivel várta?

Beállított programmal. Mindig menni kellett valahova. Sétálni úgyse mentem volna. Állati fojtó volt a levegő, a szívem meg nyáron mindig kikészül. A frontoktól is, a nem alvásoktól. A szívbeteg számára elviselhetetlen a nyár. Meg a nagy hideg. Ez a kettő. Az enyhe ősz és a tavasz elmegy. A pandémiás bezártság után érdekes volt Cannes. A fesztiválon mindenki maszkban, de az utcán maszk nélkül tomboltak az emberek. Sokan látták a filmünket, tele volt a terem. Jancsó Nyika is kint volt, Mészáros Márta Naplójával. Ő is látta az Evolúciót. Azt mondta: „Iszonyatosan jó, amit csinálsz, Lili!” Meg volt döbbenve. Igen, egy idős asszony mindig úgy hat, hogy szeretik, tisztelik. Összeszorul az emberek szíve, mert ők is megöregednek egyszer, plusz eléggé összetett a szerep. Cannes-ból csak annyit láttam, amennyit a program engedett. Mindenhova kocsival vittek. A Hotel Claudiában laktam, amelyet Claudia Cardinaléról neveztek el. Mindenütt az ő képe volt. A film díszbemutatójára a Dior cég munkatársai csinálták meg a frizurámat, a sminkemet. Szép hajat akartak, én viszont olyan tépettet, mint annak idején a woodstockosok. De a francia fodrászfiú nem tudta, milyen az. Csinált egy loknit, én meg hagytam. A japán nő viszont gyönyörűen kisminkelt. Másnap reggel, fél tízkor volt a hivatalos fotózás. Szóltak, hogy negyed nyolckor fognak festeni. Előtte való este az Arte hajón volt a fogadás a film után. Éjjel fél három felé mentem vissza a szállodába, és úgy, ahogy voltam, ruhástul feküdtem az ágyra. El is aludtam rögtön, alattam volt a mobilom. Reggel dörömböltek az ajtómon. Megijedtek, hogy mi van velem, hol vagyok. De meghallották a horkolásomat, és megnyugodtak. Arra ébredtem fel, hogy a recepcióról egyfolytában hívogatnak, hogy pik-pik-pik. Kihúztam magam alól a mobilt, láttam, hogy mindjárt fél tíz, úristen, fotózás lesz. A Dior-smink másodszorra elmaradt. Látszik is a fotón, hogy én mázoltam ki magamat. Az ujjammal festettem ki a szemöldökömet és a szemhéjamat.

Ajándékot vett magának?

Magamnak semmit, a családomnak igen. Ott rohadt drága minden. Egy kávé nyolcezer forint. Nincs nekem arra pénzem. De Cannes-nal valahogy összetapadtam. Hetvenhatban kezdtem a fesztiválon, aztán amikor otthagytam a Gaumont-t, volt egy hosszabb üres szakasz, majd újra megtaláltak. Ma sem bánom, hogy akkor hazajöttem. Eltörött a fiam kulcscsontja. Mellette volt a helyem. Ezt csak egy anya tudja megérteni. Egyébként sem akartam kint maradni. Reggel korán, halkan kiszöktem a lakásból, és kivitettem magam a repülőtérre. Isten veled, Párizs! Cannes-ból sem volt nehéz hazajönni. Három nap éppen elég volt belőle.

És most miről szólnak a napjai? Mivel foglalja el magát?

Az unokákkal. És itt vannak a macskák. Öregek már. Tizenkilenc éves az egyik, húsz a másik. Egyik fiú, másik lány. Nagyon tud idegesíteni, ha nem esznek. Olyanok, mint a gyerekek. Sokat kell őket orvoshoz vinni. Én meg majd megkapom a harmadik oltást. A háziorvosomra bízom, hogy milyet. Egy miniszter ne legyen virológus. Ne ő mondja meg nekem!

Érdekes

Mundruczó Kornél:

Monori Lilinek, az egyik legnagyobb élő magyar színésznek szerettem volna filmet csinálni. Ez is közrejátszott az Evolúció megszületésében. Öröm vele dolgozni. Olyasfajta tudás birtokában van, amelynek a továbbadását nagyon fontosnak érzem a fiatalabb generációknak. Lilinél nagyobb sztár nagyon kevés van. Egészen elképesztő minőségű színészet az, amit ő képvisel. A kelet-európai filmművészet ikonikus alakja. Óriási erőt ad, hogy neki csinálhatok filmet. Az a minőség, amit ő tud, azt nem lehet levenni a vászonról, azt generációkon keresztül meg lehet nézni.”

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/34. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?