Ha elviszi a szél a háztetőt

Amióta ilyen szélsőséges az időjárás, több a felhőszakadás, árvíz, vihar, villámcsapás, megnőtt az ingatlanbiztosítások iránti érdeklődés?

Nagyobb természeti katasztrófák után és nyáron mindig megnő az igény, ez azzal is összefügg, hogy az emberek ilyenkor utaznak el hosszabb időre szabadságra, és jobban aggódnak, hogy távollétükben kár éri a házukat. Most az elmúlt évekhez viszonyítva nem tapasztaltam nagyobb érdeklődést – talán azért, mert bennünket ez a pusztító erejű tornádó nem érintett.

Minden biztosítónak van természeti katasztrófákra vonatkozó csomagja?

A legtöbbnél a viharkárok, árvizek, jégkárok, villámcsapások benne vannak az alapcsomagban, de a konkrét ingatlanra vonatkozó részletekre mindig ügyelni kell a biztosítás megkötésénél.

Villámcsapás okozta kár esetén csak akkor fizet a biztosító, ha a házon volt villámhárító?

Jó néhány éve már csak úgy kollaudálják a házakat, ha villámhárító van rajtuk, de a régebbiekre ez nem vonatkozik. A villámcsapásoknál a biztosítók megkülönböztetik a közvetlen villámkárt és a túlfeszültség okozta kisülést, amitől tönkremennek az elektromos készülékek. Ha ilyen történik, akkor a Szlovák Villamos Művek igazolni tudja a biztosítónak, hol tapasztaltak ilyen túlfeszültséget, tehát ez bizonyítható.

Árvízkár esetén bizonyára nyom a latban, ha a kárt szenvedett ház folyó mellett vagy ártérben áll.

Ez már a biztosítás megkötésekor fontos szempont, és emiatt növekedhet a tarifa. Van olyan biztosító, amelyik ártérre meg sem köti a biztosítást.

Mennyi egy természeti katasztrófákra vonatkozó alapcsomag ára?

Ez függ az ingatlantól és annak elhelyezkedésétől, állapotától is, de egy lakás éves biztosítási költsége 100–150 euróba belefér. Egy átlagos, nem teljesen új építésű ház, amelyen nincsenek különösen drága felszerelések, 250–300 euróért biztosítható egy évre. Természetesen a határ a csillagos ég, a házon belül bármit, bármilyen áron be lehet biztosítani.

És ha egyszer bebiztosítottuk, nyugodtan hátradőlhetünk?

Nem, a régi biztosításokat legalább ötévente érdemes felülbírálni. Az ingatlanárak növekszenek, a tulajdonosok is folyamatosan felújítják, modernizálják a házaikat, és lehet, hogy az öt éve 100 ezer euróra kötött biztosítás már nem fedezi az ingatlan valódi értékét. Ilyenkor szoktak a károsultak meglepődni, hogy a biztosító keveset fizetett, de valójában ők hanyagolták el, hogy az ingatlan értékéhez igazítsák.

Már olyan természeti jelenségek is vannak tájainkon, amilyeneket soha nem tapasztaltunk, mint például a tornádó. Mondhatnák kár esetén a biztosítók, hogy erre nem vonatkoznak a szerződések?

Nem mondhatják, mert egyrészt ez rengeteget rontana a hitelességükön, másrészt pedig a tornádó tulajdonképpen erős szélvihar, és ezt tartalmazza az alapcsomag.

Mikor mondhatják jogosan, hogy nem fizetnek?

Ha az ügyfél nem fizette be időben a biztosítási összeget. Nagyon oda kell figyelni, hogy ezzel ne késsünk, mert bár a biztosító vár három hónapig, és csak azután bont szerződést, de ha közben történik valami, elállhat a kártérítéstől.

Az ingatlanbiztosítás esetén is el kell telnie bizonyos időnek, amíg az ügyfél kártérítésre jogosult, mint az egészségbiztosításnál?

Nem, ez esetben már a szerződéskötés másnapján köteles fizetni a biztosító. Az, hogy milyen gyorsan utalja az összeget, attól is függ, milyen gyorsan jelentette a károsult az esetet, tudta-e fotókkal dokumentálni, vagy ki kellett mennie a helyszínre a kárfelmérő szakembernek.

Alapszabály, hogy a legjobb semmihez nem nyúlni, amíg nem látta a biztosító szakembere?

Ajánlatos ezt a biztosítóval megbeszélni, de a legjobb, ha mindent lefényképezünk, videózunk – ma, a mobiltelefonok korában ez már nem gond. A pusztítást rögzítő fotókhoz összehasonlításként mellékelhetünk olyan felvételeket is, amelyek az eredeti állapotokat rögzítik – mondjuk, egy családi ünnepség alkalmával a szobabelsőt. Ezen túl életszerűen kell eljárni, mert ha például egy falut elöntött a helyi patak, az emberek nem hagyhatják takarítatlanul a házaikat addig, amíg a kárfelmérő minden portát bejár. A lakhatás és a fertőzésveszély elhárítása végett is takarítani kell, ezért jó mindent fényképekkel dokumentálni. De ha például egy ház tetejét viszi el a szél, és a biztosítóban azt mondják, azonnal jön a kárfelmérő, akkor érdemes megvárni.

Adott, hogy milyen erősségű szélnek kell fújnia, mennyi csapadéknak lehullania, hogy kártérítési igényt lehessen benyújtani? Mert lehet, hogy egy vihar vagy felhőszakadás egy jó állapotú házban nem okoz kárt, egy rozogábbat pedig lakhatatlanná tesz.

Minden biztosító meghatározza a szél óránkénti sebességét és a lehullott csapadék akkora mennyiségét is, amelytől már természeti katasztrófának tekinthető a jelenség. Az is az ügyféllel kötött szerződés része, hogy az ingatlant jó állapotban kell tartani, egy lepusztult házat ért végzetes kár esetén nem köteles fizetni a biztosító.

Mi minden fér bele a kártérítésbe? Akár az is, hogy az ügyfél szállodába költözzön, amíg lakhatóvá teszi a házát?

Ilyen esetről nem tudok, de nagyon sok pluszszolgáltatás létezik. Egy ingatlanbiztosításban lehet arra vonatkozó felelősségbiztosítás is, hogy például egy bérházban kiöntöm az alsó szomszédot, a kutyám megharap valakit, vagy a fenyőfám rádől a szomszéd házára.

A kert is az ingatlanhoz tartozik?

A kertre és a termésre külön biztosítást kell kötni. Az ingatlanbiztosítás lényegét úgy szoktam magyarázni az ügyfeleknek, hogy ha a tetejére állítanánk egy házat, az épület biztosítása mindarra vonatkozik, ami nem esik le. Ami leesne, az a berendezés része és külön biztosítást kell rá kötni. Én szoktam ezt ajánlani, mert a berendezést és az elektronikai cikkeket ért károk is tetemes összeget tesznek ki egy természeti csapás esetén.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/28. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene