A Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján elterülő Kosút nagy múltú község. A falu területe már a régmúltban is lakott volt, jelképes és jelzésértékű, hogy a környékbeli falvak köznemesei is szívesen telepedtek le erre.
A helyi társadalom hatékony működésének, az ott élő emberek együttműködésének, mondhatni boldogulásának alapja az olyan közösségek, melyek közös célokkal rendelkeznek, képesek segíteni és magukénak érezni a köz problémáit. Kosút ebből a szempontból viszonylag szerencsésnek mondható, a falu érdekében mindenki egy irányba húzza a szekeret. Az évek során sikeresen kiépült a szennyvízcsatorna, tetőt építettek a ravatalozó elé, felújították a helyi tűzoltó szertár belterületét, állami támogatásból a tűzoltók felszerelésén is javítottak. Mivel a község fontos feladatként tekint a kiskerti komposztálás szemléletének és gyakorlatának terjesztésére, nemrégiben kerti komposztálókat is biztosított a lakosok számára. Emellett a településkép javítása érdekében az elmúlt években számos programot szerveztek, a falutakarítás éppúgy szerepel a község tevékenységei között, mint a környezetbarát játszótérépítés. A polgármester asszonytól, Zdenka Mačicovától azt is megtudjuk, hogy a település kiváló fekvésének, Diószeg és Galánta közelségének köszönhetően az utóbbi években mind lélekszámában, mind gazdasági és mind kulturális értékek létrehozásában, valamint a lakosok közti összetartozásban is gyarapszik a község. Az egész országból folyamatosan érkeznek az új lakók, az egykor távozottak utódai és a főváros felől érkezők építenek szép, új házakat, de jellemző az is, hogy a megürülő ingatlanokat vásárolják meg, amelyeket aztán erejükhöz mérten csinosítanak. A családok otthon tartása érdekében több bérlakást is építettek, a legutolsó egységet júniusban adták át. „Mikor polgármesterré választottak, körülbelül 1390 lakosunk volt, most a 2000 felé közelítünk. Sok a fiatal, egyre többen próbálnak itt szerencsét. Természetesen a több lakos több problémával is jár, de mondhatjuk, hogy Kosút ma már nagyobb, mint a környező falvak többsége” – meséli a polgármester asszony.
Ahhoz azonban, hogy egy faluban az ifjúsági részvételről érdemben is beszélhessünk, szükséges, hogy a felnőttek nyitottak legyenek a fiatalok aktív hozzáállására, pozitívan értékeljék és elfogadják a fiatalok véleményét. Kosúton erre sem lehet panasz, a vezetőség mindent megtesz azért, hogy a fiatalok ne szenvedjenek hiányt semmiben. „Építettünk egy workout pályát, és sikerült körbekeríteni a focipályát is, hogy a jelenlegi előírásoknak megfelelően használni tudják a sportolni vágyók, elvégre Kosúton nagy hagyománya van a focinak. Emellett a falu wifi zónákkal is gazdagodott. Összesen 11 zóna áll a lakosok rendelkezésére. A beruházások többsége saját költségvetésből valósul meg, a pályázatok kimenetele kérdéses, sajnos a pályázati rendszer kizárja a falut a nagyobb összegek elnyerésének lehetőségéből.”
Galéria
A koronavírus árnyéka
Természetesen Kosút is megérezte a koronavírus okozta kellemetlenségeket, dicsérendő azonban, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel és az állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében az elsők között fogtak a maszkok osztásába, de a tesztelés megvalósítása terén is folyamatos tájékoztatást kaptak a polgárok. „Talán tizenötször teszteltünk, ebből nyolc alkalommal a tesztelésre érkezettek mindegyike negatív volt. Én magam azon a véleményen voltam, hogy csak a kosútiakat teszteljük, hiszen minden polgármester elsősorban a sajátjait félti. Természetesen, ha a környező falvakból érkezett valaki, szívesen leteszteltük. Ki merem jelenteni, hogy ezeken a teszteléseken egyetlen község sem gazdagodott meg. Sőt! Inkább az óvintézkedésekkel kapcsolatos kiadások nőttek meg. A tesztelést Kosúton nyolc nővérke segítette, de a tűzoltók is nagy szerepet vállaltak, még a nyugdíjasok is, akik hétről hétre finomságokkal lepték meg a tesztelőket. Összességében nagyon nagyra értékelem a falunkban működő civil szervezetek munkáját, sok mindenben lehet rájuk számítani” – tette hozzá a polgármester.
Színes közösségi élet
A világjárvány előtt rendszeresen tartottak közösségkovácsoló rendezvényeket – felettébb eredményesen. A már hagyománnyá vált családi napok, a jubilánsok találkozója és a májusfaállítás mellett a szülőknek bálokat, a gyermekeknek álarcosmulatságokat rendezésnek. De emlékünnepséget is tartanak a magyar szabadságharc évfordulóján. Amennyire a község erejéből futja, a tömegszervezeteket is támogatja, a falu élete ezen intézmények mentén szerveződik. Cserébe a szervezetek rendszeresen részt vállalnak a falu mindennapi életéből, legyen szó akár a Csemadokról, akár a helyi Vöröskeresztről, a vadászokról, a tűzoltószervezetről vagy a nyugdíjasklubról. A község 2018 júliusában ünnepelte első írásos említésének 880. évfordulóját, ahol köszönetet mondtak néhány különösen sikeres falubelinek is, többek között Doc., MUDr. Eliška Kubíkovának és PhD., MUDr. Bubeník Zoltán altábornagynak, de a kulturális és sportszervezetek mögött álló elhivatott lakosok tevékenységét is elismerték.
A falu története
Annak, hogy a falu már a régmúltban is lakott volt, egyik legrégebbi bizonyítéka a neolitikus központ. Az első írásos említése 1138-ból való, II. Béla királyi levelében Willa Qusoutként jegyezték fel. A törökdúlás idején többször kirabolták, majd Érsekújvár eleste után, két évtizedig a hódoltsághoz tartozott. Az oszmánok kiűzését követően részben az Esterházyak, részben további kisnemesi családok bírtak itt földet. A falu életét jelentősen megváltoztatta az első világháború kitörése, a harcmezőkön 49 kosúti vesztette életét. A háború utáni időszakban azonban a kulturális élet jelentősen fellendült. 1957–1959 között elkészült az új kultúrház, mely a mai napig funkcionál. A községben a Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus templom 1849 és 1851 között épült. Kétszer renoválták, legutóbb 2001-ben a tornyot és a homlokzatot. A három halálos áldozatot követelt 1931. május 25-i kosúti agrártüntetés áldozataira máig emlékeznek a községben, a tiszteletükre emelt emlékművet a községi hivatal előtt láthatjuk. Kosút a trianoni döntésig magyar többségű falu volt, azóta viszont felgyorsult az asszimiláció, így mára közel fele-fele arányban vallja magát magyarnak és szlováknak a lakosság. Kosút azonban a kézenfekvő példa arra, hogy a különböző nemzetiségű emberek milyen jól megférnek egymás mellett, hogy a különböző háttér milyen sokat is adhat a gondolkodás pozitív megváltoztatásában.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/27. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.