A koronavírus sok mindenre hatással volt, van, az egyik legnagyobb veszteséget a zeneipar éli át. 2020-ban elmaradtak a nagyobb fesztiválok, és klubkoncerteken is csak korlátozottan lehetett részt venni, míg be nem tiltották a tömegrendezvényeket.
A raktárkoncertek a zenészek, zenekarok megsegítésére szolgálnak, és egyben vigaszt nyújtanak az elkeseredett fesztiválozók és azok számára is, akik egyszerűen imádnak koncertekre járni. A raktárkoncertek felvételei mindenki számára díjtalanul elérhetőek a mindigTV GO alkalmazásában és weboldalán, ahol több száz koncert megnézhető. A zenekarokat a népszerűbb fesztiválok programjai alapján válogatták össze, ilyen például a Strand, az EFOTT és a Campus.
Én is megnéztem több koncertet. Kikapcsolódást nyújtott, jó volt újból hallani a kedvenc számaimat, de nem jött át az az igazi koncerthangulat. Ez nem meglepő, hiszen közönség nélkül nehéz egy fesztiválra képzelni magunkat. Kökényes Dániellel, az AWS zenekar egyik gitárosával, és Csorba Lócival, a Lóci játszik zenekar frontemberével arról is beszélgetünk, ők hogyan látják a raktárkoncerteket.
Mit szóltatok ehhez a lehetőséghez, amikor először hallottatok róla?
K. D: Természetesen örültünk neki, ebben a nehéz időszakban nekünk és a velünk együtt dolgozó embereknek is jól jön a segítség. Ugyanakkor szomorúak is voltunk, mert tudtuk, hogy Örs (Siklósi Örs, a zenekar frontembere február 5-én elhunyt – a szerk. megj.) a betegsége miatt nem lehet ott velünk, és így vendégénekesek meghívásával kellett színpadra állnunk.
Cs. L: Nehéz volt minden zenész számára a tavalyi év. Nem könnyebb az idei sem, de tavaly az nehezítette meg igazán a helyzetet, hogy senki nem tudott semmit. A szervezők azt sem tudták megmondani, hogy két hét múlva lehet-e koncertünk vagy sem. Lesz-e fesztivál? Hol lehet és hol nem lehet koncertezni, mik a pontos szabályok? Olyan, korábban sosem látott bizonytalanság uralkodott a szakmában, ami tényleg példa nélküli. Ebben a frusztrált időszakban jött egyfajta támogatás, hogy a zenekarok úgynevezett raktárkoncertet adhattak, ami egy közönség nélküli, minden egészségügyi előírást betartva készített videófelvétel. Alapvetően örülök a projektnek, hiszen megörökítésre került a magyar könnyűzene egy nagy szelete, egy pillanatfotó arról, hogy kik voltak 2020-ban a fesztivál-, az arénakoncert-, és a mulatósszcéna legnagyobbjai. Kár, hogy nem derül ki teljesen, mire képesek a zenekarok, hiszen nincs közönség, így az előadóművészetnek az interaktív részéből nem látunk semmit – holott sok együttesnek pont ez az erőssége.
Hogyan készültetek fel rá? Olyan szintű próbákat igényelt, mint általában a koncertek?
K. D: Rengeteget készültünk, egyrészt hónapok óta nem koncerteztünk, másrészt az énekesek többségével még sohasem játszottunk együtt. Szükségünk volt a próbákra, amik jól is estek a sok otthonülés után.
Cs. L: A nyár folyamán a Csík zenekar zenészeivel kiegészülve adtunk egy „autómozis koncertet”, a MüPa jóvoltából. Ott lehetőségünk volt már találkozni azzal a helyzettel, hogy közönség reakciója nélkül kell zenélnünk, így nem volt annyira meglepő számunkra a szituáció. Úgy döntöttünk, nem variálunk a számlistán, eljátsszuk a kedvenc fesztiválrepertoárunkat, és igyekszünk befelé figyelve muzsikálni.
Milyen érzés volt közönség nélkül zenélni? Mit gondoltok, sikerült átadni a koncerthangulatot?
K. D: Kicsit olyan érzés volt, mintha videóklipet forgattunk volna egyszerre több dalra. Sajnos, nem olyan élmény, mint amikor a közönségtől visszakapott erő mozgat minket, de igyekeztünk mindent megtenni. Hogy a képernyők előtt sikerül-e visszakapni a koncertélményt, azt kötve hiszem, de legalább van egy kis apró extra, amit lehet nézni az élő koncertek helyett.
Cs. L: Szerintem nem tudja leképezni a koncerthangulatot egy raktárkoncert. Nagyon nehéz reakció nélkül zenélni. Egy fáradt operatőrt nehezebb mosolygásra bírni egy-egy poénnal, mint a lelkes, első sorban álló rajongót, és én olyan típus vagyok, akinek ez nagyon fontos. Végül sikerült némi hangulatot csempészni az üres stúdióba, minden stábtag jól érezte magát, így a maga nemében azért sikeres performansznak mondható a raktárkoncertünk.
Hogy kell elképzelni egy raktárkoncertet a színfalak mögött? Hol készültek a felvételek?
K. D: Budapesten, egy nagy raktárépületben. Kis színpad, több kamera. A hangosítás külön épületben történt. Minden olyan volt, mint egy rendes koncerten, kivéve, hogy nem voltak hangfalak és emberek.
Cs. L: Úgy tudom, összesen három nagy helyszín volt, a miénk pont Csepelen. Mi voltunk a délelőtti banda, utánunk, ha jól láttam a kolléga kezében lévő papírt, az Ivan & The Parazol koncertjét vették fel.
Mennyi idő telt el a felvétel napja és a között, amikor elérhetővé vált mindenki számára a koncert?
K. D: Talán egy hónap volt.
Cs. L: Nyáron vettük fel, valamikor ősszel tudtuk megnézni és jóváhagyni, télen került fel az alkalmazásba. Igazából, amióta fenn van, én nem is néztem meg, csak a jóváhagyáskor a vágóstúdióban.
Mit vártok 2021-től? Hogy látjátok, lehet egyáltalán tervezni?
K. D: Tervezni nagyon nehéz.
Cs. L: Tervezni nem lehet, de dolgokat várni talán igen… Én nagyon várom, hogy befejezzük a negyedik nagylemezünket, és várom a rajongók reakcióját az anyagra. Tűkön ülve várom már, hogy koncertezhessünk, és azt is, hogy koncertre mehessek.
Vámos Dorka
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/25. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.