Híres magyar ételek

Jókai-bableves

Egy legenda szerint az író Jókai Mór egyszer a saját ízlése szerint főtt bablevest (nagy szemű bab malackörömmel) rendelt Balatonfüreden, amelyet édesanyja és felesége, Laborfalvi Róza is sokszor elkészített számára. Egy másik történet szerint nem ő kérte a malackörömmel és paprikás rántással készült bablevest, de az annyira ízlett neki, hogy onnantól kezdve csak ezt a változatot volt hajlandó megenni, s barátai el is nevezték róla.

Újházi-tyúkhúsleves

Megnevezése azért érdekes, mert eredetileg kakasból kellene készülnie. A legenda szerint azért lett belőle tyúkleves, mert Újházi Ede színész a Gundel étterem elődjében (Wampetics) egyszer elmondta, hogy ő az érett tyúkdarabokkal, aprólékokkal, jóféle fehér húsdarabkákkal, tésztával, zöldségekkel párolt leves kedvelője, és másnap a főszakácstól egy ilyen levest kapott.

Székelykáposzta

Sokan azt hiszik, hogy az étel a székelyekhez köthető, pedig nem. Receptje Székely József vármegyei főlevéltáros nevéhez fűződik, aki jóban volt Petőfi Sándorral. Egyszer mindketten a Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek, de későn érkeztek, ezért már nem volt elég étel számukra. A kocsmáros Székely kérésére a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet összekeverve szolgálta fel. Petőfi egy következő alkalommal ugyanezt az ételt már Székely-káposztaként rendelte.

Gundel-palacsinta

Ennek a desszertnek is érdekes története van. A palacsinta eredeti receptjét nem Gundel Károlynak, hanem Márai Sándor feleségének, Lolának köszönhetjük. Ő adta tovább a receptet Gundeléknak, akik sokáig Márai-palacsintaként szerepeltették az étlapjukon.

Esterházy-torta

Az osztrák–magyar időkben született, nevét Esterházy grófról kapta, aki imádta a süteményt. Azt viszont nem tudni, hogy Esterházy Pál Antal vagy Esterházy Miklós József volt-e ez a bizonyos gróf.

Dobostorta

A megalkotója Dobos C. József pesti cukrászmester, aki első ízben 1884-ben készítette el az édességet, s 1885-ben, egy budapesti országos kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is.

Rákóczi-túrós

Az étel neve hallatán sokan II. Rákóczi Ferenc fejedelemre gondolnak, de neki semmi köze ehhez az isteni sütihez. Rákóczi János cukrásznak és mesterszakácsnak viszont már annál inkább. A desszert receptje 1937-ben jelent meg először egy szakácsoknak szóló lapban, és igen hamar elterjedt az éttermekben és cukrászdákban.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/20. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene