„Fáj a fejem.”
„Ennek többféle oka és magyarázata lehet. Most aztán el kell gondolkodnod az életeden, amit tettél, amit tenni akarsz és azon is, amit mostanában teszel. Tovább megyek, mindazon is, amin gondolkodsz. Mert nem mindegy, hogy mire gondolsz, hogy a dolgok körülötted hogyan és miként rendeződnek. Mindennek jelentése és jelentősége van. Jó, ha ezzel Te is tisztában vagy, de tudom, hogy tisztában vagy vele, csak nekem jutott az a megtisztelő szerep, hogy ezt elmondjam, mert te is pontosan tudod, annak ellenére, hogy te vagy a tanító, mindig mindenkitől tanulunk. Függetlenül attól, ki hol tart az útján, az elhangzott szónak jelentősége van, a találkozások nem véletlenek, vagyis mindenki mindenkitől tanulhat, ha jól figyel. Tudom, hogy te nagyon tudsz figyelni, de azt se felejtsd el, hogy mindaz, amit mondok, az tükör. A te gondolataidnak a leképeződése, a te hozzáállásod, a megnyilvánulásod, ami projekcióban jelenik meg. Éppen ezért jó, ha meghallod a szavaimat, magadévá teszed, és szembenézel mindazzal, amit ez a fejfájás most megmutat az életedben. Nem véletlenül jött, mutatni akar valamit. Légy bátor, és nézz bele abba a tükörbe. Nekem is egy feladat most ez, de felvállaltam, hogy megteszem. Érted. Érted?”
„Értem. Igazad van. És nekem is, amikor azt mondom, van, hogy a tükör nem nekünk, rólunk szól, hanem a másikról. Van, amikor a fejfájás egyszerűen csak fejfájást jelent.”
Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.