Mianmarban katonai puccsal kezdődött az év, két hónap híján tíz évvel azután, hogy feloszlott a katonai junta a demokratizálódás jegyében. Ez a közbeeső évtized sem volt épp nyugodalmas: népirtás történt, noha az ország élén egy Nobel-békedíjas állt.
Nem tartott sokáig a szabadon megtartott választásokra alapuló országvezetés Mianmarban, gyakorlatilag egyetlen választási ciklus jutott neki, hiszen azon a napon, amikor megalakult volna egy újabb megszavazott parlament, a katonaság magához ragadta a hatalmat, amit kevesebb mint egy évtizede adott át részben civil kezekbe. Az ország vezetője pedig, aki a junta idején évekig volt rab, ismét házi őrizetbe került, de csak miután nevét adta a rohingya kisebbség elüldözéséhez. A lakosság forrong, de nem úgy tűnik, mintha ez meghatná a katonaságot.
Rizsányi Attila riportjából azt is megtudhatják, hol is van Mianmar; milyen előzményei voltak a mostani konfliktusnak; mikor kezdték el üldözni a rohingyákat; hogyan alakult a rohingyák sorsa; ki vezeti az országot; hogyan lehet Nobel-békedíjas; mi lesz most a rohingyákkal...
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.