Népszámlálás – Gondolkozzunk közösségben!

Az idei népszámlálás már elindult, most először van a magukat már inkább szlováknak valló, de magyar származású személyeknek, a magyar közegbe beilleszkedett szlovákoknak és a többségi közösségben élő romáknak is lehetőségük arra, hogy második kötődésként is megjelöljenek egy nemzetiséget. Ennek előnyeiről és kockázatairól Mrva Marianna szociológust, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársát kérdeztük.

Fotó: Mrva Marianna archívuma
 

Egyesek szerint megtévesztő és felesleges, hogy a népszámlálási íveken két nemzetiséget is megjelölhetünk. Ön mit gondol erről?

A kezdetektől amellett érveltem, hogy az embereknek legyen lehetőségük több nemzetiséget is bejelölni, mert vannak, akik nem kizárólagosan egy nemzethez kötődnek. Ezáltal pontosabb képet kaphatunk Szlovákia sokszínűségéről, amely ma már nem csak a vegyes házasságoknak, hanem a költözéseknek is köszönhető. A szabad önmeghatározás így juthat leginkább érvényre, de szociológusként látom, hogy az sem mindegy, hogyan kérdezünk. Szerencsésebb lett volna csak egy kérdést feltenni, és ezen belül jelölhettek volna be az emberek egy vagy több nemzetiséget.

Jellemzően kik lehetnek azok, akiknek a második kérdés szól?

Magyar gyökerekkel rendelkező emberek, akik már szlovák iskolába jártak, vegyes házasságban élők, akik kötődnek a párjuk nemzetiségéhez, vagy akár olyan emberek, akik más nyelvi közegbe költöztek és részben már a sajátjuknak érzik azt. Önmagában a nyelv ismerete vagy egy kulturális közeg nem feltétlenül jelent azonosulást a nemzetiséggel, de sok példa van arra, hogy valaki két nemzetiséget is a magáénak vall, mert ez nem kizárólagos kategória.

A magyar közösség egy része mégis gyanakodva fogadta, asszimilációs törekvésként értelmezte a másik nemzetiségre vonatkozó kérdést. Ennyire nem bízunk önmagunkban, hogy azt hisszük, amint választási lehetőséget kapnak a magyarok, rosszul döntenek, elcsábulnak?

Engem is meglepett ez az ellenszegülés és kishitűség. A félelem abból is fakad, hogy ez a kétféle kérdésfeltevés nálunk újdonság, nincsenek vele tapasztalataink. Nem szabad abból a feltételezésből kiindulnunk, hogy amint más lehetőséget is kapunk, nem a magyarságot választjuk. Nem kötelező mindkét kérdésre válaszolni, aki biztos abban, hogy ő csakis és kizárólag magyar identitású, az hagyja a második kérdést figyelmen kívül. Ez csak egy lehetőség azoknak, akik bizonytalanok, vagy többszörös kötődésűek.

Ha azt nézzük, hogy az elmúlt húsz évben több mint százezerrel csökkent a magyarok száma Szlovákiában, ez még akár hozhat is valamit a konyhára.

Én is úgy vélem, hogy némileg fékezheti a további radikális csökkenést azoknak a száma, akik a magyar nemzetiséghez is kötődnek. Azokban az országokban, ahol lehetőség van két vagy több nemzetiséget is választani, nőtt a kisebbséghez tartozók száma. Nekünk is lehet ezáltal egy olyan érv a kezünkben, hogy van itt még egy kisebb vagy nagyobb csoport, amely szintén igényt tart a magyar nyelvhasználatra, kultúrára, intézményekre.

Ez azonban attól függ, hogyan fogják összeszámolni a válaszokat. Aggodalomra adhat okot, hogy a statisztikai hivatal még mindig nem tette közzé a válaszok kiértékelésének módszertanát?

Azt mondják, hogy ők minden választ külön fognak értékelni, ezek interpretációja és alkalmazása pedig nem az ő hatáskörük. Elismerem, hogy ez elbizonytalaníthatja a polgárokat, hiszen nem tudhatják, hogy ha mindkét kérdésre válaszol, milyen nemzetiségbe fogják őket besorolni.

Sokan amellett érvelnek, hogy egyszerűen össze kell számolni az első és második kérdésben bejelölt nemzetiséget, így több lehet a magyar, de akár a szlovák is, hiszen a magyarok is bejelölhetik második nemzetiségként a szlovákot. Végső soron pedig, ha mindent összeszámolnak, matematikailag többen leszünk, mint a valóságban.

Igen, de ezek csak statisztikai adatok. Abból, hogy a szlovákok mennyien vannak, gyakorlatilag semmi sem következik, itt a kisebbségek aránya fontos, mert ettől függ a nemzetiségi jogok érvényesítésének lehetősége. Ezt a kérdést úgy is meg lehet oldani, mint pl. Csehországban teszik, hogy külön közlik azoknak a számát, akik csak egy nemzetiséget jelöltek be és külön azokét, akik különféle kombinációkat. Ez egy megoldandó kérdés, de nem ok arra, hogy megtagadjuk a többes nemzetiség vállalását.

De egyáltalán nem mindegy, hogy amikor a nemzetiségeknek nyújtandó állami támogatásokról döntenek, akkor csak az első kérdésre adott válaszokat veszik alapul, vagy a második kérdést is beszámítják.

A kisebbségek számára mindenképp az lenne előnyös, ha összeszámolnák az adatokat attól függetlenül, melyik helyen jelölték be. Ennek tisztázására kellett volna azokat az energiákat felhasználni, amelyeket arra használtak, hogy megpróbálják a kettős lehetőséget eltörölni.

A népszámlás az egyetlen alkalom arra, hogy kiderüljön, milyen nemzetiséghez és vallási felekezethez tartozónak vallják magukat az emberek. Szlovákiában is az a tendencia, hogy ez egyre kevésbé fontos?

Igen, ez egész Európában megfigyelhető. Ez a két terület teljes egészében az egyén szabad önmeghatározására van bízva, de sokan már nem akarják így meghatározni magukat. A legutóbbi népszámláláskor a polgárok több, mint hét százaléka egyáltalán nem válaszolt ezekre a kérdésekre, erről a jelentős rétegről semmit nem tudunk. Most fennáll annak a veszélye, hogy még többen hanyagolják ezeket a kérdéseket, vagy az egész népszámlálást, mert az emberek inkább az egészségükért és a megélhetésükért aggódnak, mint a nemzetiségi és vallási jogaikért. Ezzel a kihívással a statisztikai hivatalnak kell szembenéznie.

Az ügynek semmiképp nem segített, hogy még az népszámlálás kezdete előtti utolsó napokban is viták zajlottak a kérdésfeltevésről. Mennyiben befolyásolhatja a magyarokat a politikai megosztottság, az, hogy a magyar pártok ebben a kérdésben sem értettek egyet?

A nemzetiség vállalására minden hatással van, amit az ehhez a közösséghez tartozók megélnek. Ha az emberek nem tudják, mi köré csoportosulhatnának, mi az a közös nevező, ami összetartja őket, akkor más értékek mentén keresik a közösségüket. Ezért szavazott a legutóbbi parlamenti választásokon annyi magyar szlovák pártokra.

Ha önt kérdeznék, mit mondana, miért kell mégis kitölteni a kérdőívet?

Most megtehetjük azt, hogy közösségben gondolkozunk. Azzal, hogy valaki kitölti a kérdőívet, és vállalja a magyar nemzetiségét, a közösséget erősíti számos praktikus jogérvényesítési kérdésben is. Erre csak tízévenként van lehetőségünk, ezért fontos, hogy éljünk vele.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/8. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene