Távoktató: Szülőföldem, Csallóköz

Kutatómunka, bemutató, plakátkészítés, népdaltanulás, közösségépítés, szociális kompetenciafejlesztés, a Csallóközhöz fűződő mondavilág felelevenítése – mindez része annak a feladatsorozatnak, amely Tóth Ildikó tanárnő szülőfölddel kapcsolatos projekttervéből rajzolódik ki. A központi téma a szülőföld fogalma, a cél ennek megismerése több szempontból, a kiindulópont pedig Petőfi Sándor közismert költeménye, Az Alföld.

Négy fázis

A tanárnő a hetedikes diákjait választotta ki arra, hogy az említett Petőfi-költeményből kiindulva több óra és foglalkozás keretében megvizsgálják a szülőföld fogalmát – esetükben ez elsősorban a Csallóköz, de természetesen más tájegységekben ez változhat. Azt szerette volna, hogy véleménynyilvánításra sarkallja őket, serkentse az önálló ismeretszerzést, erősítse bennük a csoporthoz való alkalmazkodás készségét, tehát hogy az együttműködés, a konfliktuskezelés, a tolerancia felé tolja őket, miközben fejlődnek a kommunikációs és kreatív készségeik.

A projektterv végrehajtására négy tanítási órát irányozott elő, és ezáltal négy nagy fázisra oszlik a feladatok elvégzésének menete. Az első órán megtörténik a témaválasztás és a cél megfogalmazása, továbbá a tervezés – altémák, feladatok, felelősök, eszközök kijelölése. A második órán következik a téma feldolgozása, ennek részeként a csoportok kialakítása, a munka felosztása a csoporton belül, az ötletelés. A harmadik óra középpontjában a témához tartozó anyag összegyűjtése, az összegyűjtött anyag elrendezése, a produktumok elkészítése. A negyedik órán pedig a diákok bemutatják egymásnak, hogy mire jutottak, és értékelik az eredményeiket.

Nyitás, ráhangolódás

Az első óra bevezető mozzanataként a diákok közösen meghallgatják a Szülőföldem szép határa című népdalt, majd rátérnek a központi témát inspiráló szövegekre: Petőfi Sándor tájleíró költeményeinek megismerésére, egészen pontosan Az Alföld című vers elemzése. Hogy milyen pozitív hozadéka vannak ennek? A szövegértés, a kreatív gondolkodás, a szépérzék fejlesztése, és persze az ismeretszerzés. Terítékre kerül a megszemélyesítés, a tájleírás fogalma, a jelképek alkalmazásának kérdése – ez ugyanis Petőfi első tájleíró költeménye, mégis talán a legismertebb. Felmerülhetnek továbbá A csárda romjai, a Kiskunság című versek is, amelyek párhuzamba állíthatóak akár Az Alfölddel, akár az elsőként meghallgatott népdal szövegével.

Gondolattérkép

Sorozatunk egy korábbi részében már vázoltuk, mi is a gondolattérkép: olyan ábra, amely léképezi az asszociációs, gondolattársítási vonalakat. A gondolattérkép tárgya központi helyen van, és ebből ágaznak ki a fő témák, majd ehhez további altémák kapcsolódhatnak, de számtalan formája lehet. Tóth Ildikó ezt a módszert választja a második foglalkozáshoz.

Azt a feladatot adja a diákoknak, hogy készítsék el az Alföld gondolattérképét, ezt lehet akár a táblánál is: a tanár vagy egy diák sorra felírja a többiek javaslatait. Ezután a vers tükrében következik az Alföld mint motívum, jelkép megtárgyalása: mit szimbolizál a költőnek, mit a diákoknak, és a diákok számára mi szimbolizálja azt, ami az Alföld Petőfinek (itt kerülhet előtérbe a Csallóköz).

A folytatásban a szülőföld fogalmát járják körül: a tanár arra kéri a résztvevőket, hogy soroljanak fel olyan népdalokat, majd irodalmi műveket, majd még később bármilyen művészeti alkotásokat, amelyekben a szülőföld megjelenik – így vagy úgy. Ismernek esetleg olyan idézeteket, amelyek a szülőföldről szólnak? (Korábban tanultak, memoriterek ismétlése.) Mindennek természetesen az a célja, hogy az eddigi tanulmányok során szerzett ismereteket rendszerezzék, párhuzamba vagy ellentétpárokba állítsák, ezáltal serkentve az analitikus gondolkodást.

Csoportmunka

A következő foglalkozás keretében a résztvevő diákokból csoportokat alakítanak, hogy majd együtt végezhessék el a rájuk osztott feladatokat. Miután ez megtörtént, a tanár felvázolja, hogy milyen feladatok közül választhatnak, ezeket megtárgyalják, elosztják egymást között a résztevékenységeket, hogy azután elvégezzék a rájuk eső részt, és végül a következő foglalkozás előtt majd összefésüljék mindazt, amire jutottak.

A lehetséges feladatok a következők: A szülőföld és a haza az irodalmi művekben: líra, epika, dráma; A szülőföld a tájleírásban; A szülőföld a népdalokban és a komolyzenében; A szülőföld és a haza fogalma a történelemben; Szülőföldünk védelme (környezetvédelem); A szülőföld földrajzi meghatározása; Versírás a szülőföldről. Fontos, hogy a diákokat a tanár rávezesse az együttműködés fontosságára, hangsúlyozza a tervezés és a kivitelezés mikéntjének fontosságát. Ennek nyomán megkezdődhet a gyűjtés, a jegyzetelés, a szövegek elemzése – ehhez az internetet vagy bármilyen szakirodalmat felhasználhatnak, az iskolai könyvtárt is meglátogathatják.

Értékelés

A diákok altémákat dolgozhatnak ki, ehhez anyagot gyűjthetnek, majd mindezt feljegyezhetik egy helyre – ha rendelkezésre áll számítógép, akkor egy prezentációba is belefoglalhatják. Ezzel el is érkezünk a negyedik nagy részhez, a produktumok bemutatásához, majd miután ez megtörtént (lehetőleg minél több csapattag bevonásával, interaktívan), önértékelésre kérjük a résztvevőket. Ehhez közös szempontrendszert alkotunk, majd a csoportok maguk között dönthetnek arról, milyenre értékelik a többiek produkciói alapján azt, amit nekik sikerült felmutatniuk, majd pedig értékelniük kell a többi csoport prezentációját is. Végül csoportról csoportra haladva mindenki elmondja a véleményét, és lehetőséget kapnak a vitára is (az éppen értékelt/pontozott csoport is elmondhatja a véleményét). Ha az értékelési szempontrendszer kialakításakor ebben maradtak, akkor akár pontozás is történhet, ennek alapján pedig rangsor felállítása. Az esetleges kérdések megválaszolása, hozzászólások megbeszélésével zárul a foglalkozás.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 49. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene