Dánia királynője

A dán királynő, II. Margit a második világháború elején született, 1940-ben. Csupán harminckét éves volt, amikor a trónra került. Már maga ez is igazán izgalmas volt, hiszen az akkori szabályok szerint nő nem örökölhetett királyi címet. Margit születése után néhány évvel nyilvánvalóvá vált, hogy ha édesapja, IX. Frigyes azt szeretné, öccse helyett gyermeke üljön majd halála után a trónon, akkor változtatni kell, és az örökösödési törvény módosítására lesz szükség. Ez egy nagyon bonyolult folyamat, de mind a király, mind a kis hercegnők annyira népszerűek voltak a dán nép körében, hogy belevágtak. Elsősorban két, egymást követő kormánynak kellett elfogadnia az örökösödési törvény módosításának előterjesztését, majd egy népszavazásra is szükség volt a hitelesítéshez. Ezek után Margit lett a trónörökös, majd 1972-ben a királynő.

A sokoldalú uralkodó

Margit királynő nemcsak gyermekként volt nagyon közkedvelt a dánok körében, ma is szereti a népe a jóságos uralkodót. Kedves, mosolygós és nagyon sokrétű. Például – ahogy az a királyi sarjaknak szinte kötelező – szolgált a légierőnél, emellett régészetet is tanult, és közel-keleti ásatásokon vett részt, de bélyegeket is tervezett már, szívesen hímez miseruhákat, és könyvekhez készít illusztrációkat. Egyik leghíresebb például a Gyűrűk urához leadott illusztrációja. Ezek mellett a saját koporsóját is megtervezte már. Mielőtt azonban morbid és fura uralkodónak titulálnánk, meg kell jegyezni, hogy valóban egy csodás remekműről van szó. Az üvegkoporsó tizenöt évig készült – két éve fejezték be. Margit királynő kétszemélyesre tervezte, ám férje kijelentette, nem hajlandó benne nyugodni. Ezzel sok száz éves dán hagyományt sértett meg, ám az utolsó akarat szent és sérthetetlen, így halála után nem került a koporsóba. A királynő férje, Henrik herceg igazán öntörvényű férfi volt. Mindig abban reménykedett, hogy királynak fogják szólítani, ám Margit trónra lépése után is be kellett érnie a hercegi címmel. Talán ez volt a bosszú az egész életen át tartó sértettségéért. Hogy Margit halála után egyedül nyugodhat majd csodálatos üvegkoporsójában.

Frigyesek és Keresztélyek

A királynőnek és Henrik hercegnek két fia született, Frigyes koronaherceg a trónörökös, és Joakim herceg. A Frigyes név választása egyébként szintén hagyományhoz köthető. A királyi elsőszülöttek felváltva vagy Frigyesek vagy Keresztélyek. Így lehet, hogy ő lesz majd X. Frigyes király, a fia pedig XI. Keresztély. Bár Frigyes neve hű a hagyományokhoz, a párválasztása már nem annyira. Szinte mesebeli a történet, ahogy a feleségével, Mary Elisabeth Donaldsonnal, egy értékesítési tanácsadóval találkozott a 2000-ben rendezett sydneyi olimpián. Néhány év múlva a királynő, Margit áldását adta a frigyre, így a szerelmesek összeházasodhattak. Négy gyermekük született, a legidősebb, Keresztély lesz a világon az első olyan király, akinek ausztrál gyökerei vannak. Keresztély azért is különleges, mert ő volt az első olyan királyi gyermek, akit óvodába írattak, és állami iskolába jár. Ezt a példát húga, Izabella hercegnő is követte.

A Glücksburg-ház

Az előző részben szó volt arról, hogy mennyire szerteágazó a Szász–Coburg–Gothai-ház, nos, a Glücksburg-ház (teljes neve Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház) hasonlóan sokrétű dinasztia. A jelenlegi dán és norvég uralkodók tőlük származtatják magukat, de görög és svéd vonala is van. A Glücksburg lányok is neves családokba házasodtak be, így lehet, hogy van közöttük brit királyné (a jelenlegi királynő nagyanyja) és orosz cárné (II. Miklós, az utolsó cár édesanyja). Hogy a család mennyire érdekes, és mennyire sok szálon fut, az jól látható IX. Frigyesnek, Margit királynő édesapjának történetéből. A kis Frigyes 1899-ben született, és nem kevesebb, mint huszonegy keresztszülője volt. Mind-mind a rokonai: II. Miklós orosz cár, I. György görög király, II. Oszkár svéd és norvég király, Eduárd herceg, aki később Nagy-Britannia királya lett, hogy csak párat említsünk. Frigyes a feleségével, Ingriddel is rokon, méghozzá kétszeres harmad-unokatestvérek, családfája mindkettőnek visszavezethető a valamikori svéd királyhoz, I. Oszkárhoz, és a valamikori orosz cárhoz, I. Pálhoz. Ingrid előtt jegyben járt a másod-unokatestvérével, Olga görög és dán hercegnővel, ám házasságot nem kötöttek – Olga később Jugoszlávia királynéja, majd régensnéje lett, végül címétől megfosztva kellett elmenekülnie családjával a második világháború alatt Jugoszláviából.

IX. Frigyesnek köszönhető tehát, hogy nők is örökölhetik a dán trónt, de még egy hagyománnyal szakított: katonai iskola helyett hagyományos egyetemre járt. Érdekesség még az életéből, hogy megszámlálhatatlanul sok tetoválása volt, rajongott értük, ezeket a haditengerészetnél varratta magára. Természetesen úgy, hogy a nyilvános megjelenésein ne kandikáljanak ki a ruhája alól.

Összegzésként talán elmondhatjuk, a dán királyi család az egyik legemberibb és legszerethetőbb mind közül, hiszen nem félnek szakítani a hagyományokkal, ha úgy tartják jónak.

Ki volt I. Margit?

Felmerülhet a kérdés, hogy ha van II. Margit, ki volt az első? A dánok történelmében volt I. Margit is, a 14. században. Ő nem öröklés útján kapta meg a trónt, csupán régenskirálynő volt fia helyett. Olyan erős kezű uralkodó, aki megalapította a kalmari uniót, mely összekötötte Dániát, Norvégiát és Svédországot – és az ehhez tartozó mai Izland és Grönland területét. Izland egyébként sokáig Dániához tartozott – az 1944-es népszavazáskor szakadtak el az országtól. Így II. Margit születésekor még egy egységet alkottak – igaz, volt autonómiájuk –, ezért van a királynőnek hivatalosan izlandi neve is.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 42. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene