A kacsa és a fösvény haver

koperta

Itt az ősz, jelenté be nagy bölcsen a családfő. Hol vannak azok az évek, amikor ebben az időszakban tele böggyel, reménytelenül hápogtak a ketrecben a hizlalásra ítélt szárnyasok!

Ma a kedves falukban nyoma sem található a valaha elmaradhatatlan háziállatoknak. Van belőlük óriási választék pucolva-bontva, konyhakészen az áruházakban. Az így forgalomba hozott vízi szárnyasok messziről nem érik el a csallóközi vizeken felnőtt társaik színvonalát. Bár még ma is akadnak asszonyok, akik foglalkoznak kacsaneveléssel, és pucolva árulják házaknál. Megszületett hát a döntés: felkeresnek egy ilyen falut, ahol még tartanak kacsákat. Igen, de hol található ilyen község? Hosszú töprengés után egy Duna menti falu mellett döntöttek, amelyik a múltban híres volt a víziszárnyasok tenyésztéséről. Fel is kerekedtek vasárnap délután, és elindultak abba a bizonyos faluba. Jé, eszmélt fel a férj, itt lakik egy iskolatársam, a haverom! Kezdjük az érdeklődést nála.

A nemkívánatos vendégeket a haver nem túl kedvesen fogadta. Az utcaajtóban állva várta régi iskolatársát, esze ágában sem volt egy lépéssel is beljebb invitálni. Rögtön kijelentette, hogy nekik nincs kacsájuk. A próbálkozás is hiábavaló lesz, mert a faluban már ritkaságszámba megy a kacsa, adta meg a tájékoztatást. Közben pedig kacsapecsenye illata szállt a konyhájából. Távozva a barátságtalan fogadtatás után, az utcai járókelőktől is érdeklődtek, szintén eredménytelenül. Azt is megtudták, hogy e napon tartják a falu búcsúját, amit ha tudtak volna, nem jönnek ide.

Minderről tudomást szerzett egy harmadik iskolatárs, akinek a házigazda elpanaszolta, hogy képzeld ezt a szemtelenséget, beállítanak búcsú napján. A pórul jártaknak mégis sikerült egy másik faluban két tömött kacsát vásárolniuk. Szeretettel várták a rokonokat, most már az ő búcsújuk alkalmából. Akadt a vendégek között egy váratlanul beállító házaspár. Ahogy a házigazda felismerte őket, nagy örömmel üdvözölte, és hellyel kínálta az ünnepi asztalnál. A közös barát ámulva nézte a két iskolatárs hozzáállását – a különbséget az örökké siránkozó fösvény és a normális, emberi barát között.

Puss Rudolf, Somorja

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?