Távoktató: Király Cseri Ilona projektnapjának folytatása

A rendszergondolkodás oktatásának lehetőségeit jártuk körül a Vasárnap előző két számában, sorozatunk ötletadójának, Király Cseri Ilona tanárnőnek a jóvoltából. Kiderült, hogy miért éppen projektmódszert tartja a legalkalmasabbnak e készség fejlesztésére, és egy hete a bevezető feladatokat is bemutattuk már. A folytatásban a projektnap délelőtti foglalkozásai következnek. Emlékeztetőül: a javasolt létszám 16 fő, akiket négyfős csoportokba oszt a foglalkozásvezető, most pedig mind a négy csoport különböző feladatokat kap, ezek eredményét végül be kell mutatniuk egymásnak.

 

Vitaindító

E feladathoz négy darab A4-es lapra lesz szükség, valamint 4 tollra, továbbá a feladatlapra felcímkézett borítékra. A feladatlapot terjedelmi okokból itt csak kivonatolva közöljük, a tanárnő által javasolt teljes tartalmát a www.vasarnap.com-on tesszük közzé. Ez tartalmaz egy felvezetőt, konkrét utasításokat a vitaindító műfajához, valamint a napi sajtóból származó, több szempontot felvonultató idézeteket, amelyek társadalmi-politikai oldaláról közelítik meg a problémát.

„Ez az idei járvány megrengette a társadalmat. (...) Átszervezések, operatív törzs, nyilatkozatok sorakoztak a politikai elit részéről; keserűség, reménytelenség, félelem és ezek szülte agresszió burjánzott a másik oldalon. Hol van a határa ennek a másik oldalnak?”

A feladat az, hogy vitaindítótokban is a társadalmi-politikai vonulat legyen a meghatározó, és olyan szempontok is beépíthetőek, amelyeket a szövegek nem érintenek, viszont a diákok hallottak róluk. A vitaindító bemutatója nem lehet 12 percnél hosszabb, és minden csoporttagnak részt kell vennie benne. Tartalmi szempontból oda kell figyelni arra, hogy a vitaindító egy adott probléma, problémakör, kérdés felvezetésére szolgál, és az adott probléma által felvetett kérdéseket hordozza. Elején rendszerint egy általános bevezetővel találkozunk, ami azonban ne induljon túlságosan messziről. A felvetett kérdések segítségével bemutathatjuk mindkét vitatott oldal néhány lehetséges érvét. A vitaindítónak nem feladata a probléma megoldása: a szöveget nyitva kell hagynunk, hisz a vitaindító válaszokat vár felvetéseire. A jó vitaindító nem foglal állást egyik oldal mellett vagy ellen sem. A kész vitaindító felolvasása mellett a bemutatónak ki kell terjednie az elvégzettek, a tanultak értékelésére, elemzésére is.

 

Plakát vagy faliújság

A délelőtt 9.10 és 10.45 közötti idősávjában a 16 diák közül négy (az egyik csoport) vitaindítón dolgozik, egy másik plakátot vagy faliújságot készít a szétosztott feladatlap alapján. Ezen a lapon szerepel a plakát definíciója is: nagyméretű, nyomdailag sokszorosított kültéri hirdetmény, amely grafikai és tipográfiai elemek felhasználásával készül. A vizuális kommunikáció klasszikus formája, fejti ki a plakátról a Wikipédia. Szerepel itt továbbá a faliújság meghatározása is: szemléltetőeszköz, feltár, megmutat; tartalmaz képi és szöveges részeket is, dekorálható idézetekkel, karikatúrákkal; egyik közkedvelt online felület hozzá a Linoit.

A feladat elvégzéséhez 2 ív csomagolópapírra lesz szükség, továbbá rajzeszközökre, ollóra, vagy ha digitálisan zajlik, akkor ehhez megfelelő eszközre. A feladatlap felvezető szövege a következő:

„A koronavírus egyáltalán nem kímélte a gazdaságot. Cikkek százai jelentek meg az ingadozó forintárfolyamról, az EU-támogatásokról, a munkahelyek megszűnéséről, emberek elszegényedéséről, ingatlanárak zuhanásáról, albérletekről, cégek leállásáról, csődről, vizsgálatokról, élelmiszerár-növekedésről, adókedvezményekről, gazdaságélénkítésről stb.

A ti feladatotok az, hogy plakátot vagy faliújságot készítsetek egyrészt a felsorakoztatott szövegrészletek, másrészt saját élményeitek alapján a gazdasági életet érintő változásokról, a karantén hatásairól. Használhattok szöveges, képi eszközöket is. A megjelenítés formája is rátok van bízva: elkészíthetitek papír alapon (segédeszközöket találtok a tanári asztalon) vagy online formában.”

Majd pedig a járványhelyzet gazdasági vonatkozásaival kapcsolatos szövegrészletek következnek (a vasarnap.com-on megtalálható). A diákoknak végül nemcsak azt kell elmondaniuk, miért a plakát/faliújság műfajt választották, és miért online vagy sem, hanem arra is ki kell térniük, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak a csoportmunka során.

 

Gondolattérkép

A diákok harmadik csoportja foglalkozik ezzel a feladattal, amely két részből áll, és a tanárnak két borítékkal kell készülnie: az elsőt a kezdéskor adja át, a kettes számmal ellátottat pedig csak azután nyithatják ki, miután elkészültek az első résszel. A gondolattérkép olyan ábra, amely léképezi az asszociációs, gondolattársítási vonalakat. A gondolattérkép tárgya központi helyen van, és ebből ágaznak ki a fő témák, majd ehhez további altémák kapcsolódhatnak, de számtalan formája lehet. A diákok ezúttal tapasztalataikból és szükség szerint az átadott cikkekből, idézetekből merítve készítenek gondolattérképet a digitális oktatás előnyeiről és hátrányairól.

„Néhány héttel ezelőtt még lehet, hogy sóvárogtak a diákok amiatt, milyen jó is lenne, ha nem kellene iskolába menni. Aztán 2020 márciusában átálltunk a digitális oktatásra. Tanárok, diákok, szülők százezreinek élete változott meg néhány nap leforgása alatt. Valóban digitális oktatásra álltunk át? Hogy képzeltétek el a digitális tanítást a járványt megelőzően, illetve mit tapasztaltatok az otthoni tanulás során – van eltérés a kettő között? (Figyelj a szóhasználatra: az otthontanulás, idegen szóval homeschooling, nem azonos az otthoni tanulással)” – áll az egyes számú borítékban levő feladatlapon, amely alapján legalább kétszintű gondolattérképet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell legkevesebb 25 kifejezést, és ez történhet papíron vagy online.

Ha ezzel elkészültek, megkapják a kettes számú borítékot, amelyben a következő utasítás áll:

„Az elkészített gondolattérképetek alapján alkossatok Digisuli címmel egy irodalmi művet.” Ez lehet vers, mese, elbeszélés, egyperces novella, óda stb. Az elkészült műben azt is jelölniük kell, melyik szó származik a gondolattérképről.

A bemutatáshoz nyolc rávezető kérdéssel kell készülniük, amely alapján kiderülhet, a járványhelyzet mely szegmensére fókuszáltak, hogyan készült el a feladat, a zárómozzanat pedig a gondolattérkép felmutatása.

 

Helpline – segélyvonal

A negyedik csoport tagjainak abba a helyzetbe kell képzelniük magukat, hogy ők az iskolai diákönkormányzat azon lelkes és bátor tagjai, akik a kialakult járványhelyzetben is lehetőséget kerestek, hogy segíteni tudjanak másokat.

„Azt látjátok, hogy rengeteg a teendő és változatos is – lelkisegély-hívások, bevásárlás időseknek, tanulásban tudtok segíteni online, adományokat lehet gyűjteni, stb. Gondoljátok át: a) melyik utat választjátok a segítségnyújtásban, kikre fókuszáltok (akár a felsoroltakon kívül is lehet választani); b) az ötletetek megvalósítása során mire kell odafigyelni; c) az anyagi forrásokat, ha szükségetek lesz rá, hogyan teremtitek elő; d) kértek-e külső segítséget – ha igen, hogyan, kitől; e) csatlakoztok-e már hasonló munkát folytató szervezethez, vagy magatok alkottok egy csapatot; f) hogyan szólíthatnak meg, érhetnek el titeket.”

Amikor mindezt megtervezték, írniuk kell egy maximum 45 másodperces rádióreklámot, melyben bemutatkoznak – ezt kell majd a bemutatás során elsőként ismertetniük a társaikkal, majd a csoportmunka dinamikáját is, a csoportszerepeket, a kihívásokat.

A négy feladat kidolgozására a 9.10 és 10.45 közötti idősáv áll rendelkezésre, majd 11 és 12 óra között következik a bemutatás, amelyben minden csoportnak 12 perc jut. Hogy délután mivel folytatódik a projektnap, a Vasárnap következő számából kiderül!

 

A feladatlapok teljes tartalmát megtalálják alább.

*

 

Feladatlapok teljes terjedelemben:

 

Ez az idei járvány megrengette a társadalmat. Az országok vezetői próbálták egyengetni különböző tilalmakkal, rendeletekkel a lakosság életét, miközben fejüket fogták a negatív gazdasági változások miatt. Mindenki látta, hogy itt hatalmas, nem mindig tetszetős lépéseket kell tenni ahhoz, hogy életben maradjon az ország.

Átszervezések, operatív törzs, nyilatkozatok sorakoztak a politikai elit részéről; keserűség, reménytelenség, félelem és ezek szülte agresszió burjánzott a másik oldalon. Hol van a határa ennek a másik oldalnak? Mennyire vagyunk fegyelmezettek, hogyan viselkedünk az egészségügyi dolgozókkal, megbecsüljük-e a tanárokat, van-e elegendő forrásunk, menekülünk-e otthonról, vagy örülünk a lehetőségnek, hogy össze vagyunk zárva; milyen lelki, mentális problémákat szül a fenyegetettség, veszély érzése, és ezt hogyan kezeljük. Az egész társadalom sokkos állapotba került, s a politikai vezetést okolta majdnem mindenért.

Az alábbi szövegrészletek elolvasása után fogalmazzatok meg egy vitaindítót (ennek a műfaji meghatározásait megtaláljátok a feladatlapon). A kigyűjtött írások a társadalmi-politikai oldaláról közelítik meg a koronavírus okozta járványhelyzetet. A vitaindítótokban is ez jelenjen meg fő vonulatként! Jegyezzétek fel a társadalmi-politikai oldal azon részeit is, amelyekre az alábbi cikkek nem térnek ki, viszont olvastatok, hallottatok róla, és fajsúlyosnak gondoljátok!

 

Műfaji meghatározás

TARTALOM
1. A vitaindító egy adott probléma, problémakör, kérdés felvezetésére szolgál.
2. A vitaindító az adott probléma által felvetett kérdéseket hordozza.
3. A vitaindító elején rendszerint egy általános bevezetővel találkozunk, ami a problémát vezeti fel. Fontos azonban, hogy ez a felvezetés a probléma szempontjából ne induljon túlságosan messziről („Ádámtól és Évától”).
4. A vitaindítóban felvetett kérdések segítségével bemutathatjuk mindkét vitatott oldal néhány lehetséges érvét.
5. A vitaindítónak nem feladata a probléma megoldása: a szöveget a végén nyitva kell hagynunk: a vitaindító írója – rendszerint – válaszokat vár felvetéseire.
FORMA
6. A vitaindító bevezetése általánosítja a problémát.
7. A szövegben a vitatott oldalakat vezetjük fel rendszerint kérdéssor felvetésével.
8. A szövegben elhangozhatnak érvek direkt kijelentésekben vagy indirekt módon kérdésekbe foglalva.
9. A jó vitaindító nem foglal állást egyik oldal mellett vagy ellen sem.

 

Szövegrészletek a vitaindítóhoz:

„Magyarország két fronton harcol a koronavírus-járvány ellen. Szíjjártó Péter a legfontosabbnak az emberi életek védelmét nevezte, felidézte, tömegesen hoztak be védőfelszerelést a lakosság, az orvosok, ápolók védelmére. A másik front a gazdaság mielőbbi talpra állítása a járvány után. Erről azt mondta: olyan csomag készül, amely a magyar GDP 18–20%-át állítja a vállalatok támogatásának, a munkahelyek megőrzésének és az újak megteremtésének a szolgálatába. Arra a kérdésre, kétharmados parlamenti többséggel miért volt szüksége Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra, a miniszter úgy felelt, hasonló intézkedéseket vezettek be nemcsak más uniós tagországokban, hanem világszerte is. A kormányfő így »gyorsan reagálhat«, de csak olyan döntést hozhat, ami a lakosság, a gazdaság és az ország koronavírus-járvány elleni védelmével kapcsolatos.”

(Farkas György, 2020. április 20., www.24.hu)

 

„Orbán Viktor azt is mondta, leltárt készített, és felsorolt 15 nagy ügyet, mi mindent kellett létrehozni a betegség megjelenése óta: veszélyhelyzet-irányítási rendszer, különleges határrendészeti, közlekedési rendszer, a fertőzöttek azonosítása és elkülönítése, különleges egészségügy-irányítási rendszer, veszélyhelyzeti egészségügyi protokollok, a veszélyeztetett társadalmi csoportok azonosítása, védelme, új eszköz- és anyagellátási rendszer, a hazai ipari kapacitások kiépítése, kutatási képességek felhasználása, különleges jogrend, a fegyveres testületek bevonásának rendje, gazdaságvédelmi akcióterv, költségvetés átalakítása, járványügyi nemzetközi kapcsolatokat kiépítése. Úgy vélte, hat hét alatt az emberek nagy része követni próbálta a szabályokat, és eszerint alakította át az életét. Fontos volt a felkészülés, de a legfontosabb: »hogy ne legyünk gyávák, ne jajveszékeljünk, higgadjunk le«. Szerinte ehhez önbizalom kell, erre jó volt az elmúlt tíz év, lett önbizalmunk.”

„Az előző napi EU-csúcstalálkozóval kapcsolatban megjegyezte: hazánk eddig egyetlen pluszforintot sem kapott a járvány elleni védekezésre az EU-tól, csupán az egyébként Magyarországnak járó pénzeket könnyebben, gyorsabban lehívhatjuk, de ez minket a normális gazdálkodásban is megillet.”
(magyarnemzet.hu, 2020. április 25.)

 

„Mert vannak, akik azon az állásponton vannak, hogy nem lesz rossz ez a járvány, mert »rendbeteszi« a társadalmat. Vagyis azok, akik szerintük jelenleg terhet jelentenek a társadalomban, akik nem szabálytartók, nem tudatosan az egészségével, gyerekeivel is törődő részét alkotják a közösségeknek, akiknek nincsen tartalékuk, mert úgy élnek, hogy nincs rendes munkájuk, hiszen nem tanultak jól, ezért nincs szakképzettségük, stb. ők nem bírnak úgy megbirkózni a járványveszéllyel, mint más, aki »normálisan« él.

Akik viszont »normálisan« élnek, ők biztonságban tudhatják magukat. Az ő immunrendszerük jobb, mert megfelelően táplálkoznak, tudnak naponta gyümölcsöt, vitaminokat magukhoz venni, az életükben jelen van a sport, az egészséges életmód, nagyobb az esélyük, hogy nem hatalmasodik el rajtuk a betegség.

Elborzaszt az a viszonyulás, hogy magára vessen, aki nem olyan életet él, ami biztonságot ad most neki a nehéz napokban. Ők az »érdemtelenek« kategóriájába tartoznak egyesek szerint, és nem baj, ha őket megtizedeli esetleg a járvány. Mert a vélekedés az, hogy legalább majd kisebb terhet jelentenek a járvány utáni társadalomnak.

Rosszul vagyok ezektől a viszonyulásoktól. Ezért is írtam már le többször: nem tudom, mitől kell jobban félnünk, a járványtól, vagy attól, amit ez a helyzet kivált az emberekből.”

(Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjének, L. Ritók Nórának nyilvános Facebook-posztja, 2020. 04. 02.)

 

„Idén márciusban tavalyhoz képest negyedével csökkent az elkövetett bűncselekmények száma. Az idei első két hónapban még enyhe növekedés volt, ezért a nagy visszaesés jó eséllyel a koronavírus-járványnak köszönhető. Sosem követtek el olyan sok családon belüli erőszakot, mint idén márciusban. Az elmúlt években havi átlagban 33 kapcsolati erőszak vált ismertté – ez a családon belüli erőszak hivatalos megnevezése. Az átlagosnál másfélszer magasabb szám jó eséllyel kapcsolatban lehet a bezártsággal, és azzal, hogy sokkal több időt töltenek együtt az emberek. Az előző két év és az idei első két hónap átlagos értékeihez képest nőtt az emberölések száma is 29, illetve a szexuális erőszaké 17 százalékkal, de ebben jelentős eltérések vannak az egyes hónapok között, így itt nehéz lenne pontos összefüggést találni.

Bár számos téves információ és gyógymód jelent meg a koronavírussal kapcsolatban, kuruzslás hivatalosan csak egy esetben történt, egészségügyi termék hamisítására pedig négy esetben derült fény.

A lopások száma azonban érezhetően visszaesett: az utcákon jóval kevesebb lehetőség van erre, a lakásokban pedig mindig otthon vannak az emberek, így ott sem nagyon éri meg próbálkozni.” (Bucsky Péter, 2020. április 23., www.g7.hu/)

 

 

Szövegrészletek a plakátkészítéshez:

„Ugyanígy látszanak az igazi értékek is: melyek azok a szakmák, dolgozók, akikre szeretettel gondolunk ilyenkor? Nem a jól fizetett bankárok, ügyvédek és focisták. Hanem bizony az orvosok (és nővérek), a tanárok. Előbbi csoport megmenti a lakosságot és a gazdaságot az átmeneti káosztól, utóbbi pedig megakadályozza a gazdasági kapacitás, vagyis a tudás leépülését. Fontos, hogy egyre többen látják, hogy a gazdasággal nagy bajok voltak már a vírus előtt is. Ahogy az amerikai–olasz közgazdász, Mariana Mazzucato is fogalmaz, a növekedés nem volt eléggé okos (innovációvezérelt), zöld (fenntartható) és inkluzív (egyenlő). Hitelből finanszírozott ingatlanpiaci lufival, valamint szintén hitelen alapuló túlfogyasztással jöttünk ki az előző válságból úgy, hogy közben csökkent az innováció üteme, lelassult a produktivitás emelkedése, növekedett az egyenlőtlenség, és közben szépen lassan a bolygó is megy tönkre – miközben a nagyvállalatok és részvényeseik sohasem kerestek ennyi pénzt, mint most. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, szükség van talán egy nagy, közösen felépített új növekedési modellre, ami a gazdagabbakra kivetett magasabb adókból finanszírozza a közösségi infrastruktúra-beruházásokat, az egészségügy radikális fejlesztését, valamint az oktatás 180 fokos fordulatát is. Ez segíthet az innovációnak és a fenntarthatóságnak is.” (Részlet egy magánbeszélgetésből, Pákozdi Dávid közgazdász gondolatai.)

 

„Az öt főnél nagyobb cégek az elmúlt hónapban legalább 50-60 ezer embert bocsátottak el, és újabb 90-100 ezer ember veszítheti el az állását, figyelmeztet friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. – írja a 444.hu.

Kényszer-szabadságolás várható a szolgáltatások terén (32 százalék), a kereskedelemben (28 százalék) és a mezőgazdaságban (16 százalék) is. Elbocsátásokra készülnek még az iparban (20 százalék), a szolgáltatásokban (14 százalék), a kereskedelemben (12 százalék) és a mezőgazdaságban (6 százalék) is.”

(24.hu, 2020)

„A világgazdaság két hét alatt vészfékezett. A szinte általános nemzeti válasz – bezárkózás, a gazdasági aktivitás hibernálása – csak viszonylag rövid időszakra tartható fenn. E feltételek között jelentős társadalmi csoportok gazdasági létfeltételei gyengülhetnek vagy semmisülhetnek meg, ami éles konfliktust eredményezhet a gazdasági érdekek képviselői és a közegészségügyi szempontokat prioritásként kezelők között.

Az utóbbi mintegy száz év egyik axiómája volt, hogy nemzetközi válságok során a nyugati világ első pillantása az Egyesült Államokra irányult. Az USA rendelkezik ugyanis a nyugati szövetségi rendszeren belül a legjelentősebb politikai, gazdasági, katonai, titkosszolgálati és tudományos erőforrásokkal. A mostani válság azonban kivétel: az USA nem a megoldást segíti, hanem maga is a probléma része.

Az USA vezető szerepének meggyengülését, az általa hagyott nemzetközi űrt Kína jól ismerte fel. A helyzethez alkalmazkodó „maszkdiplomáciával” erősíti korábban megkezdett globálpolitikai pozícióépítését, különösen Európában. A vírusválság tehát felerősíti a nemzetközi erőviszonyok törésvonalait is.

Az Európai Unióban különösen élesen vetődik fel az egészség vagy gazdaság prioritásának kérdése. Az unió a világkereskedelem egyik legjelentősebb szereplője, annak akadálymentessége az uniót alkotó államok jólétének elsőrendű biztosítéka.” (Hajdu Nóra, 2020. április 18., 24.hu)

 

„Minden olyan esetben, amikor az adott hitel- vagy kölcsönügylet megfelel a Kormány 47/2020. (III. 18.) számú rendeletében meghatározottaknak, bankunk a lakossági és a vállalati ügyfelei esetében is beállította a hiteltörlesztési moratóriumot.

A Kormányrendelet értelmében a hiteltörlesztési moratóriumot a 2020. március 18. napján 24.00 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

A hiteltörlesztési moratórium 2020. december 31-ig tart, ez idő alatt Ügyfeleinknek a tőketartozást, a kamatot, és hitelszerződéssel összefüggő díjakat nem kell megfizetniük.” (www.mkb.hu)

 

„Az EU mind a 27 tagállamának autópiaca zsugorodott márciusban. A legnagyobb ütést Olaszország kapta, ahol az új autók száma 85,4 százalékkal, 28 326 darabra esett vissza. Franciaország 72,7 százalékos, Spanyolország 69,3 százalékos csökkenést regisztrált. Még Németországban is, ahol a korlátozások kevésbé bénítóak voltak, 37,7 százalékos visszaesést tapasztaltak.

Az év első három hónapjában 2,48 millió járművet értékesítettek, 25,6 százalékkal kevesebbet az előző évi adathoz képest.”

(Kovács-Angel Marianna, 2020. április 18., 24.hu)

 

„A Spar leépítésbe kezdett, a kiskereskedőkre kivetett különadóra hivatkozva küldi el a dolgozók egy részét. Pedig márciusban még a pánikvásárlások miatt megrohamozták a boltokat az egész országban, és minden addigi rekordot megdöntöttek az élelmiszer-kiskereskedő láncok. A Spar azt írta, kiemelten fontosnak tartják az összefogást a munkahelyek megőrzése érdekében. Azóta azonban nagyot fordult a helyzet, a kormány a napokban hirdette ki, hogy májustól extrasarcot ró ki, sávos különadóval sújtja májustól a veszélyhelyzet végéig az 500 millió forintnál nagyobb éves árbevételű kiskereskedelmi üzleteket. Mint megírtuk, ez érinti a Spart, majdnem 1 milliárd forint különadót kell befizetniük havonta.”

(Tamásné Szabó Zsuzsanna, 2020. április 17., 24.hu)

 

 

Szövegrészletek a gondolattérképhez

„Amit már régóta meg kellett volna lépni, lépegetni, azt most hirtelen kell megugrani. A 21. században elavult tudásátadás, amely az oktatás minden szintjén lassítja a fejlődést, most egy hirtelen jött helyzet által nagy kihívást és lehetőséget kapott a jövőtől. A távoktatásnak és digitális oktatásnak becézett szörnyszülött, ami most lábrakapott, se nem távoktatás, se nem digitális, hanem az eddigi hús-vér osztálytermi helyzetnek elektronikus változata. A könyvek, munkafüzetek, papírok pdf-re cserélődnek, a dolgozat, házi feladat jpg fényképre vált, a pedagógus frontálisan videókon bámulható. A feleltetéshez, visszaböfögéshez a Skype, Zoom stb. már nem nagyon tetszik a predigitális pedagógiának, mert nem lehet eléggé kontrollálni a gyereket.

A szülők, akik a régi oktatásban szocializálódtak, még kevésbé tudnak mást elképzelni, mint a tananyag betáplálása, visszaböfögése, ennek termékének minősítése. A szülő szerint, ha nem is tanul semmi értelmeset a gyerek, legalább a gyermekmegőrző funkcióját töltse be a pedagógus.”

(Gyarmathy Éva, 2020. április 15., ckpinfo.hu)

 

„A nappalink átlényegült osztályteremmé, a levelezésünk oktatási nyilvántartássá, a vacsora stratégiai megbeszéléssé vagy informatikai, netán mentálhigiénés tanácsadássá. Szülőként a tanárszereppel küzdünk, tanárként pedig (a módszertani kihívásokon túl) a távolsággal, a kívül rekedtséggel – hiszen megszoktuk és arra szerződtünk, hogy jelenlévőként kísérjük a tanulási folyamatot.

A családok sokfélék: van, ahol egy kisiskolás van, van, ahol három vagy több, van, ahol az iskolások mellett egy újszülött, esetleg egy (vagy több) óvodás felügyeletét is meg kell oldani, és van, ahol kamaszok, érettségire készülők tanulnak otthon. A szülők is sokfélék: diplomások és funkcionális analfabéták, aktívan dolgozók és éppen elbocsátottak, home office-ban tevékenykedők és háztartásbeliek, egyedül, párban, többgenerációs otthonokban élők.

Az iskolai feladatokat most nem személyre, hanem családokra kell szabnunk.”

(Földes Petra és Peer Krisztina, 2020. április 19., ckpinfo.hu)

 

„A homeschooling, vagyis, a magántanuló intézménye, a vonatkozó feltételek átböngészése után nem csodálkoznánk, ha gyerekek tömegei szeretnék ezt választani. A magántanulóknak nem kell órákra járniuk, de elméletileg megtehetik. Ugyanolyan juttatások illetik meg utánuk a családot, mint iskolába járó társaik esetében, és minden félév végén vizsgázniuk kell az anyagból. A homeschooling Amerikában nagyon népszerű. Sok szülő választja azt a lehetőséget, hogy gyermekét maga tanítja, otthon, vagy magántanárt fogad, ha kell (és ha megteheti). Az otthoni tanulás nagy előnye, hogy sokkal szabadabban osztható be a tananyag, a tanulásra fordított idő, és saját, kreatív módszereket eszelhet ki a szülő és gyermeke. Meg persze az sem mellékes, hogy így több időt tölthet együtt a család. Kérdés persze, hogy önök például el tudnák-e képzelni, hogy karrierépítés helyett mindennap otthon matekozzanak a kölykökkel? (Dívány, 2014. június 12., divany.hu)

 

„Bár sok az ellenvélemény, a hazai érettségit a koronavírus-járvány ellenére megtartják májusban-júniusban – rögzíti a Magyar Közlöny legfrissebb száma. A frissen megjelent rendelet szerint az írásbeli érettségi vizsgákat május 4–21. között kell megtartani a magyar gimnáziumokban a következő legfontosabb kitételekkel, melyek fel fognak kerülni az Oktatási Hivatal honlapjára is:

    • középszinten kell szóbeli vizsgát tenni abból a tantárgyból, amelyből egyébként csak szóban lehetne vizsgázni

    • a vizsgázóval kapcsolatban az igazgató vagy a szakértői bizottság dönthet egyedi esetekben a szóbeli megtartásáról, például akkor, ha emelt nyelvvizsgát szeretne tenni a diák

    • ha minimum 12 százalékot ért el írásban egy vizsgázó, de nem éri el a 25 százalékot – szóbeli vizsgát is tehet

    • testnevelésből kizárólag szóbeli vizsga lehetséges

    • a vizuális kultúra tantárgyat a középszint esetén gyakorlati vizsga nélkül, csak az írásbeli alapján kell értékelni

Az érettségi alatt megfelelő távolságot kell tartani a résztvevőknek, a tantermekben maximum 10 fő tartózkodhat. Az egyedileg eldöntött szóbeli vizsgák időpontja: június 4–16.”

(Kormos Olga, 2020. április 26., mfor.hu)

 

 

Szövegrészletek a helpline-feladathoz

„A koronavírus okozta helyzet számos szorongást előidézhet bennünk. Ahhoz, hogy a járvány körül kialakuló mentális megterhelést is kezelni tudjuk, fontos a pszichológiai immunrendszerünk megerősítése, megküzdési stratégiáink aktivizálása. A koronavírus mostanra a mindennapi életünkre is negatív hatással van, beleértve a lelki egészségünket is. A Pszichológiai segélyvonallal támogatást kívánunk nyújtani ezekben a nehéz időkben, de nem csak a járvánnyal összefüggő problémákra fókuszálunk! Hívjanak bennünket bátran, bármilyen lelki gonddal! A szolgáltatást szakképzett, felkészült pszichológusok, pszichiáterek nyújtják. A 20 perces konzultáció díja 14 900 Ft, melyet előre utalással kérünk teljesíteni.”

(www.swissclinic.hu, 2020. április. 26.)

 

„Hány ember tartozik a veszélyeztetett korosztályba? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a koronavírus gazdasági és társadalmi hatásaival foglalkozó összeállítása szerint a teljes magyar lakosság 19,3 százalékát teszik ki a 65 évnél idősebbek. Közülük körülbelül egymillióan élnek valamilyen fizikális vagy mentális korlátozottsággal. A nagyon idősek (80 évnél idősebbek) száma is magas, 2016-ban több mint 400 ezer ilyen korú lakost számláltak. Itt kell megemlítenünk a demenciában szenvedőket, akik leginkább gondozásra szorulnak, becslések szerint ők is legalább 200-250 ezren vannak.

Az ellátórendszer hiányosságai miatt sokszor a családokra marad az idős hozzátartozó gondozása, ami a koronavírus-járvány nélkül is komoly anyagi és pszichés terhet jelenthet számukra.

Járvány idején azonban még bonyolultabbá válhat az idősek gondozása, hiszen a családtagoknak számolniuk kell a fertőzésveszéllyel, előfordulhat, hogy ők maguk sem hagyhatják el otthonukat. Ahol fizetett segítség látja el az időst, ott sem egyértelmű, hogy be merjék-e engedni hozzá az ápolót, mivel a mosdatás, pelenkázás mind-mind szoros kontaktussal jár. Ugyanakkor az izoláció, az elmagányosodás is sokat ronthat az idős emberek állapotán, nem beszélve a gondozók megpróbáltatásairól.”

(Mizsur András, 2020. április 7., index.hu)

 

„A Magyar Vöröskereszt munkatársai és önkéntesei mindent megtesznek azért, hogy szociális intézményeink a koronavírus hazai megjelenése ellenére is zavartalanul tudjanak segíteni mindazoknak, akiknek szükségük van rá!

A Családok Átmeneti Otthonaiban élők és a Hajléktalanok Átmeneti szállásán lakókra vonatkozóan látogatási tilalmat és intézmény elhagyási tilalmat rendelt el az Országos Tisztifőorvos. Ez utóbbi alól kivétel, ha valaki munkavégzés, egészségügyi vizsgálat vagy egyéb különösen méltányolható okból kívánja elhagyni az intézményt.” (www.vöröskereszt.hu, 2020. március 5. )

 

„A klubok vezetői mindennap felhívják telefonon a hozzájuk tartozó idős embereket, hogy minden rendben van-e velük, emellett nyomatékosan kérik őket, hogy ha nem muszáj, ne hagyják el otthonukat. A házi szociális gondozókra ebben a helyzetben egyre nagyobb terhek járulnak, hiszen ők azok, akik a bevásárlást intézik, a gyógyszert váltják ki: de mivel sok emberrel kell érintkezniük, veszélyeztetettek.

Ezért a nyolcadik kerületi önkormányzat másodvonalban megpróbálja bevetni azokat a friss munkanélkülieket, akik egyébként szociális területen végeztek. Harmadvonalban az önkéntesek vannak, őket Google-formmal szólítják meg, ahol nyilatkozniuk kell a képzettségükről és arról, milyen munkát vállalnának szívesen; őket a későbbiekben lehetőség szerint bevásárlásnál és szállításnál próbálják hasznosítani, de megeshet, hogy a jövőben ágyközeli munkában is részt kell majd venniük.

Az önkormányzat emellett egy ún. zöld számot üzemeltet, amelyet igyekeznek minden kerületi házban kiplakátolni, és amelyet bárki hívhat.”

(Blaskó Zsófia, 2020. március 19., merce.hu)

 

„Az izoláció, a társadalmi távolságtartás miatt egészen biztos, hogy a gyerekek energiáival is nehezebb mit kezdeni. A Pagony és szerzői, illusztrátorai különböző módokon próbálnak meg segíteni az alkalmazkodásban. Dániel András, a kuflik író-rajzolója például saját YouTube csatornát indított, ahol rendszeresen mesél.

Agócs Írisz illusztrátor különleges fázisrajzolós rajztanfolyamot indított a Facebook oldalán, ahol a hozzászólások döntik el, másnap mit tanuljanak rajzolni a gyerekek (és a felnőttek). Pásztohy Panka külön mesét írt és osztott meg arról, hogyan és mit tegyünk most, a vírus terjedése idején. Olyan mesét, amely a gyerekek nyelvén beszél furcsa körülményeinkről. Vadadi Adrienn rendszeresen jelentkezik olyan ötletekkel, amelyek segítenek az ovis közösségi játékokat az otthonba is becsempészni. Szentendrei Judit pedig mindennap új mesével jelentkezik, melyek frissen megjelent könyvéből, a Mézes cukrászda mesevilágában játszódnak.”

(narancs.hu, 2020. március 19.)

 

„A magány ugyanis önmagában is megbetegít.

Egy orvosi körökben is gyakran idézett összefüggés szerint a tartós egyedüllét olyan egészségügyi kockázatokkal jár, mintha az ember napi 15 szál cigarettát szívna el. A magány lényegében krónikus stresszhelyzetté tud válni, és a pszichoszomatikus összefüggés többszörösen kimutatott: az egyedüllét depresszióhoz vezethet, növeli a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri problémák valószínűségét, és gyengíti az immunrendszert is, ami pedig most igazán fontos lenne. Az időseket kénytelenek vagyunk lehetőség szerint elkülöníteni, de közben éppen ez az elkülönítés is gyengítheti a vírussal szembeni ellenálló képességüket.”

(Kolozsi Ádám, 2020. március 20., hvg.hu)

 

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten mutatta be a bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programját, amely 750 milliárd eurós pénzinjekcióval indítaná újra az EU akadozó motorját, és amelynek a legnagyobb haszonélvezői a nem épp felelős gazdaságpolitikájukról ismert, feneketlen pénznyelőnek számító déli uniós tagországok – Olaszország, Spanyolország, Görögország – lennének.

A bejelentést követően régiónk szinte összes kormányfője éles kritikának vetette alá a brüsszeli javaslatcsomagot.

»Elfogadhatatlan azoknak az uniós államoknak a büntetése, amelyeknek a válság ellenére is sikerül alacsonyan tartaniuk a munkanélküliséget« – nyilatkozta Andrej Babiš cseh kormányfő, aki nem ért egyet azzal, hogy Brüsszel ezúttal is a felelőtlenül gazdálkodó országokba öntené az eurómilliárdok nagy részét. Hasonló hangnemben nyilatkozott Orbán Viktor is. A magyar kormányfő »abszurdnak és perverznek« nevezte a tagállamok közötti pénz elosztására vonatkozó javaslatot, mert az »több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek«. Orbán azt is kifogásolta, hogy a helyreállítási alapba szánt 750 milliárd eurót nem munkával »hoznák létre«, hanem hitelből, és mivel 30 évre akarják felvenni, azt még az unokáink is nyögni fogják. Ausztria már korábban is ellenezte, hogy Brüsszel átgondolatlanul öntse a milliárdokat a déli tagállamokba, így az sem csoda, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint ők – az »adófizetőik iránti felelősségük tükrében« – továbbra sem tartják jó ötletnek a vissza nem térítendő támogatásokat. Mi a véleménye minderről a szlovák kormányfőnek?

Igor Matovičból az újságírók az elmúlt napokban egyetlen értelmes mondatot sem voltak képesek kihúzni ezzel kapcsolatban, helyette a külügyminiszter nyilatkozott.”

(Molnár Iván, 2020. június 1., ujszo.com)

 

„Szlovákia az egyik legjobb szituációban lévő ország, a járvány szempontjából – jelentette ki Igor Matovič miniszterelnök. Európán belül Szlovákia az elsők helyén van, ám világszinten még közel sem beszélhetünk arról, hogy a járványnak vége, sőt, a stabil április után májusban újra növekedést lehet tapasztalni a fertőzöttek számát illetően – mondta Matovič.”

(ujszo.com, 2020. május 30.)

 

„Bár a határok újranyitása után a szlovákiai esetszámok is emelkedtek, a védekezés itt példaértékű volt az első hullám idején – szakemberek szerint ez annak is köszönhető, hogy Szlovákia az elsők között tette kötelezővé a maszkhasználatot. A politikai és közéleti elit pedig kizárólag maszkban jelent meg a nyilvánosság előtt, ezzel is demonstrálva, hogy nem ciki viselni. Ha jön a második hullám, akkor a kötelező és helyes maszkviselés lehet a kulcsa a hatékony védekezésnek. Lehet ellene tiltakozni, de el kell fogadni, a maszk még sokáig életünk része lesz. És lehet, hogy ezzel sok ember életét mentjük meg: hiszen én vigyázok rád, te vigyázol rám…”

(Szabó Laci, 2020. augusztus 1., ujszo.com)

 

„Zuzana Čaputová államfő nem írta alá az elektronikus kommunikációról szóló törvény módosítását, mivel nem tartja azt elég pontosnak és részletesnek, és a gyakorlati megvalósításával kapcsolatban is kételyei vannak.

A módosítással változna a közegészségügyi törvény is, és lehetővé tenné a Közegészségügyi Hivatal számára (ÚVZ), hogy a mobilszolgáltatóktól megszerezze azoknak az embereknek a telefonszámát, akik a koronavírus-járvány miatt vörös zónába sorolt országban jártak.

Az államfő emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság májusban felfüggesztette egy hasonló törvénymódosítás hatályát, és megszabta azokat a feltételeket, amelyeknek az ilyen típusú törvényeknek meg kell felelniük.

Čaputová szerint az általa most megvétózott törvénymódosítás beavatkozást jelenthetne az emberek magánszférájába, mivel személyes adatok átadásáról van szó.”

(TASR, 2020. július 31., ujszo.com)

 

 

„Peter Celec, a Comenius Egyetem Molekuláris Biogyógyászati Intézetének vezetője az oltásellenes hozzáállás károsságát így magyarázza: „Azt hiszem, hogy az oltásellenesség összefügg a hatóságokba vetett hit csökkenésével, a gyenge otthoni és iskolai neveléssel, és valamilyen szinten az egoizmussal is. Ahogy az orvostudomány, úgy az internet is egyre személyre szabottabbá válik. Mindenki olyan hírforrásokból tájékozódhat, ami a személyes világnézetének megfelel, tekintet nélkül arra, hogy az mennyire áll összefüggésben az objektív tényekkel. A védőoltások azért számítanak különlegesnek a betegellátásban, mert csak akkor működnek, ha a lakosság minél nagyobb részének beadják őket” – vélekedett a kutatóorvos.

Emiatt tehát az oltás nem egyéni, hanem kollektív felelősség kérdése.”

(Nagy Roland, 2020. július 31., ujszo.com)

 

„Az ország gazdasága a koronavírus első szakaszából való kilábalást követően mélyrepülésben van. Azt hihetnénk, a kormány éjt nappallá téve azon töri a fejét, hogyan segítsen a munkaadóknak és azoknak, akik elveszítették az állásukat. Erre az első törvényjavaslat, amellyel a veszélyhelyzet megszűnte után előálltak az OĽaNO képviselői, az abortuszok szigorításáról szól. Nem mintha Szlovákiában most ez volna a legnagyobb gond, elvégre a művi terhességmegszakítások száma 1997 óta meredeken csökken – inkább arról van szó, hogy az OĽaNO ultrakonzervatív képviselői számára ez a legfontosabb téma és cél. Úgy tűnik, amint felocsúdtunk a koronavírus miatti félelemből, máris kezdetét veszi a kultúrharc, és ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, miből fogunk megélni, inkább elvi, etikai kérdéseken vitázunk.”

(Vrabec Mária, 2020. július 2., vasarnap.com)

 

„Sokkal jobb volna az egységes és egyértelmű kommunikáció, de azt is el kell mondani, hogy a kormány nem hagyta teljesen magára a gazdaságot, és elfogadott bizonyos segélycsomagokat. Másrészt viszont több pénzügyi és gazdasági szakemberrel együtt kifogásoltuk, és ezt nyílt levélben is megfogalmaztuk, hogy a gazdasági segélyprogramoknak gyorsabban kellene életbe lépniük, mert aki gyorsan ad, az kétszer ad.”

(Vrabec Mária interjúja Ódor Lajossal, a Szlovák Nemzeti Bank alelnökével, 2020. május 5., vasarnap.com)

 

„Az összezártság, kényszerű együttélés, fokozott aggodalom és feszültség (az egészség, a munkahelyek, a gazdaság, a gyerekek tanulása) miatt nő az erőszak kockázata, és ezt tovább fokozza az elszigeteltség. Kevesebb lehetőség és esély van a segítségkérésre, a bántalmazó helyzetből való kilépésre, miközben több lehetőség a konfliktusra és a partner verbális, fizikai vagy érzelmi bántalmazására. Egy alapvetően jól működő családnak is komoly próbatétel a jelenlegi helyzet. Ahol pedig korábban sem működött jól az erőszakmentes kommunikáció és a békés konfliktusrendezés, ott most különösen nagy az erőszak kockázata.”

(Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője válaszol a Vasárnap kérdéseire, 2020. április 27., vasarnap.com)

 

„Szlovákiában június végén 5300-an jelentkeztek be a munkanélküliek nyilvántartásába, többségükben frissen érettségizett és diplomás fiatalok. Sokkal nehezebb lesz jó munkahelyet találniuk, mint akár még egy éve is, mert a kínálat azóta jelentősen csökkent. Ha pedig találnak is munkát, 5–10 százalékkal lesz kevesebb a fizetésük, mint lehetett volna, ha nincs a koronavírus.”

(Vrabec Mária, 2020. augusztus 12., vasarnap.com)

 

„Az előzetes kép mindenesetre nagyon vegyes és sokrétű, így csak a teljesség igénye nélkül tudok most említeni néhány változást: a járvány alatt rövid időre sokféle környezetre káros kibocsátás nagymértékben csökkent, a felesleges és környezeti szempontból felesleges vásárlások száma nagymértékben csökkent, a globális utazás visszaesett, sokan megtapasztalták, milyen egy pillanatra lassítani, sőt megállni. Örvendetes hír, hogy mennyien kezdtek el biciklizni, hogy egy időre sok országban hiánycikk lett a boltokban a kerékpár. Mindeközben viszont a felerősödő társadalmi feszültségek, az izoláció, az önszerveződés és a csoportosulás ellehetetlenülése, a civil szervezeti munka időszakos földbeállása, a kiskereskedelmi szektor megroppanása, sok helyen a szabad sajtó helyzetének romlása mind olyan fejlemények, amelyek negatív hatással vannak a társadalmi és környezeti fenntarthatóságra. Az ökológiai rendszerek mindenesetre, úgy tűnik, fellélegeztek egy pillanatra.”

(Récsei Noéminek nyilatkozik Tuba Máté humánökológus, 2020. július 27, vasarnap.com)

 

„A kulturális szféra egyéb képviselői nálunk sokkal jobban megsínylik a korlátozásokat, így az irántuk érzett szolidaritás visszafogott fogalmazásra int. Egyébként a könyves piac hosszabb távú kieséseit még nem lehet pontosan megsaccolni, könnyen lehet, hogy a karácsonyi idényt vagy a jövő évi bevételeket is érinteni fogja.

Azonnal kellett reagálnunk az új helyzetre, hiszen az nem hetek alatt alakult ki, nem volt a szakmának felkészülési ideje. Néhány nap alatt bezártak a boltok, és egyik napról a másikra mindent felülírt a maradjotthon. A kiadó működését is át kellett tennünk home office üzemmódba, ez viszonylag zökkenőmentes volt a kollégáink rugalmasságának és technikai felkészültségének köszönhetően. Az olvasóinkat pedig igyekeztünk azonnal megszólítani az online térben, hogy tudják és érezzék: számíthatnak az Európára és az európás könyvekre, szerzőkre.”

(Récsei Noéminek nyilatkozik Kuczogi Szilviával, az Európa Könyvkiadó vezetője,

2020. július 2., vasarnap.com)

 

„Az elmúlás küszöbén állunk rettegve, félve, fázva, és úgy érezzük, elveszik tőlünk az életünket. Valójában csak attól rettegünk, hogy a rutin, amely szerint a mindennapokat éltük, megváltozik, és ami felváltja ezt, azt nem ismerjük, s amit nem ismerünk, attól félünk. Ki jobban, ki kevésbé, tudatossági szinttől függően. De már a félelmeink is rutinszerűek lettek. Ideje van a fejlődésnek, és mindez most összekapcsolódik egy drasztikus elengedéssel. Amit értéknek hittünk, szétesett, vagy épp széthullóban van. De valóban csak ezt látjuk? A halált, a nélkülözést, a fájdalmat és a hiányt?”

(Montorffy Letti, 2020. május 11., vasarnap.com)

 

„Amiatt, hogy csak a legszükségesebbeket szerezzük be, rengeteget meg tudunk takarítani. Nem bóklászunk a bevásárlóközpontokban, nem szórjuk a pénzt – már csak azért sem, mert nem tudhatjuk, hogy a gazdasági válság mi mindent hoz magával. Ez a kényszerből adódó takarékoskodás tudatos is lehet a jövőben.”

(Mayer-Ázsoth Réka, 2020. május 8., vasarnap.com)

 

„Szlovákiában szerencsére leginkább csak fotókon és beszámolókon keresztül lehet ismerős az igazán katasztrófafilmbe illő boltostrom, de a korlátozott belépésből, az időnként kígyózó sorokból, az esetenként a szokásosnál kisebb kínálatból ide is jutott. És persze a kezdeti meg az ünnepi zárva tartás előtti nagyobb rohamokra is volt példa – habár ez utóbbi nem új jelenség, csak éppen most nehezített körülmények között zajlik ez is.”

(Rizsányi Attila, 2020. április 30., vasarnap.com)

 

„Már jól látszik, hogy az új típusú vírus terjedése történelemformálóvá tette a napokat, amelyekben élünk. Ez azt is jelenti, hogy szinte napról-napra változik a helyzet. A globalizáció és a mobilitás olyan gyors utat engedtek a COVID–19 terjedésének, hogy bármennyire gyorsan tud is a digitális térben terjedni az információ, mégis meglepetésszerűen érte a hétköznapi embereket a veszély valódisága. A kezdeti napokban még a bagatellizálás és viccelődés volt jellemző, mára inkább a csend és az egyre nagyobb fegyelem látható az embereken. Főként azért, mert a nagyon hosszú lappangási idő végtelen számú vírusátadásra teremt lehetőséget. A vírus valódi arcát társadalmi szinten még csak a következő napokban és hetekben fogjuk látni, amikor kiderül, hogy az intézkedések megelőzőek voltak-e, vagy már csak tűzoltásra voltak elegendőek.”

(A Vasárnapnak nyilatkozik Horváth Dávid szociológus, 2020. április 3., vasarnap.com)

 

„Hasonló járvánnyal, amely ennyire megváltoztatta volna az életvitelünket, nincs tapasztalatunk, ezért fogalmuk sincs arról, meddig tarthat, és hogy Szlovákiában hányan fognak megbetegedni. Veronika Vahalová, a nyitrai kórház infektológiai osztályának főorvosa szerint a lakosság háromnegyede is megfertőződhet, de a nagy része tudomást sem szerez majd a betegségéről, olyan enyhe lefolyású lesz.”

(Vrabec Mária, 2020. március 26., vasarnap.com)

 

„Márciusban összesen tíz tömeges elbocsátásról szóló bejelentés érkezett a munkaügyi központhoz. Összesen 1685 személy veszítette el az állását, 903 elbocsátás a Decodom céghez köthető. Erről Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter tájékoztatott.”

(TASR, 2020. április 2., ujszo.com)

 

„A koronavírus-járvány megelőzésével összefüggő jelenlegi intézkedések egyebek mellett azt eredményezték, hogy több üzem és kiskereskedés bezárt, számos munkaadó rossz gazdasági helyzetbe került, nem tudják miből fizetni az alkalmazottak bérét. Néhányan erre azonnal úgy reagáltak, hogy csökkentették az alkalmazottak számát.”

(ujszo.com, 2020. április 30.)

 

Feladatm

Vitaindító

Plakát/faliújság

Gondolattérképből irodalmi szöveg

Segélyvonal

Gondolatébresztő

„Ez az idei járvány megrengette a társadalmat. (...) Átszervezések, operatív törzs, nyilatkozatok sorakoztak a politikai elit részéről; keserűség, reménytelenség, félelem és ezek szülte agresszió burjánzott a másik oldalon. Hol van a határa ennek a másik oldalnak?”

„A koronavírus egyáltalán nem kímélte a gazdaságot. Cikkek százai jelentek meg az ingadozó forintárfolyamról, az EU-támogatásokról, a munkahelyek megszűnéséről, emberek elszegényedéséről, ingatlanárak zuhanásáról, albérletekről, cégek leállásáról, csődről, vizsgálatokról, élelmiszerár-növekedésről, adókedvezményekről, gazdaság élénkítésről stb.”

Néhány héttel ezelőtt még lehet, hogy sóvárogtak a diákok amiatt, milyen jó lenne, ha nem kellene iskolába menni. Aztán 2020. március 13-án, pénteken este közölték, hogy hétfőtől nincs iskolába járás, átállunk a digitális oktatásra. Tanárok, diákok, szülők százezrei élete változott meg 2 nap leforgása alatt. Valóban digitális oktatásra álltunk át? Hogy képzeltétek el a digitális tanítást a járványt megelőzően, illetve mit tapasztaltatok az otthoni tanulás között.

Ti négyen vagytok az iskolai diákönkormányzat azon lelkes és bátor tagjai, akik a kialakult járványhelyzetben is lehetőséget kerestek, hogy segíteni tudjatok másokat. Azt látjátok, hogy rengeteg a teendő és változatos is- lelkisegély- hívások, bevásárlás időseknek, tanulásban tudtok segíteni online, adományokat lehet gyűjteni, stb.

Konkrét feladat

Az alábbi szövegrészletek elolvasása után fogalmazzatok meg egy vitaindítót. A kigyűjtött írások a társadalmi- politikai oldaláról közelítik meg a koronavírus okozta járványhelyzetet. A vitaindítótokban is ez jelenjen meg fő vonulatként! Jegyezzétek fel a társadalmi-politikai oldal azon részeit is, amelyekre az alábbi cikkek nem térnek ki, viszont olvastatok, hallottatok róla és fajsúlyosnak gondoljátok!

Plakát/faliújság készítése egyrészt a felsorakoztatott szövegrészletek, másrészt saját élményeitek alapján a gazdasági életet érintő változásokról, a karantén általi hatásairól. Használhattok szöveges, képi eszközöket is. Elkészíthetitek papír alapon vagy pedig online formában.”

A/ Tapasztalataitokból és szükség esetén a mellékelt cikkekből merítve készítsetek gondolattérképet a digitális oktatás előnyeiről és hátrányairól! A gondolattérképetek legyen legalább kétszintű és tartalmazzon legalább 25 kifejezést.

B/ Az elkészített gondolattérképetek alapján alkossatok Digisuli címmel egy irodalmi művet- ez lehet vers, mese, elbeszélés, egyperces novella, óda, stb. Az elkészült műben jelöljétek melyik szó származik a gondolattérképről!

Gondoljátok át:

a) melyik utat választjátok a segítségnyújtásban, kikre fókuszáltok – akár a felsoroltakon kívül is lehet választani;

b) az ötletetek megvalósítása során mire kell odafigyelni, mit kell figyelembe venni;

c) anyagi forrásokat, amennyiben szükségetek lesz rá hogyan teremtitek elő;

d) kértek-e külső segítséget – ha igen, akkor hogyan, kitől;

e) csatlakoztok-e már hasonló munkát folytató szervezethez, vagy ti magatok alkottok egy csapatot?

f) hogyan szólíthatnak meg benneteket, érhetnek el titeket.

Amikor mindezt megterveztétek írjatok egy maximum 45 másodperces rádióreklámot, melyben bemutatkoztok.

Műfaji meghatározás

Vitaindító: egy adott probléma, kérdés felvezetésére szolgál; az elején általános bevezető van – ez ne induljon túlságosan messziről; mutassa be mindkét vitatott oldal néhány lehetséges érvét; a szöveget a végén nyitva kell hagyni, hisz a vitaindító válaszokat vár felvetéseire; nem foglal állást egyik oldal mellett vagy ellen sem.

A plakát nagy méretű, nyomdailag sokszorosított kültéri hirdetmény, amely grafikai és tipográfiai elemek felhasználásával készül; a faliújság szemléltetőeszköz, feltár, megmutat; tartalmaz képi és szöveges részeket is, dekorálható idézetekkel, karikatúrákkal; egyik közkedvelt online felület hozzá a linoit.

A gondolattérkép egy olyan ábra, amely léképezi az asszociációs, gondolattársítási vonalakat. A gondolattérkép tárgya központi helyen van, és ebből ágaznak ki a fő témák, majd ehhez további altémák kapcsolódhatnak, de számtalan formája lehet.

Rádióreklám/reklámszöveg.

Megjegyzések a bemutatáshoz

Minden tag vegyen részt a bemutatásban, ami max. 12 perc; bemutatni: milyen megközelítésből vizsgáljátok a járványhelyzetet, a csoportmunka során tapasztalt tanulást (mi okozott nehézséget, mit csinálnátok másképp, milyen volt a hozzáállásotok, mi vitt előbbre benneteket, stb.); felolvasni az elkészült vitaindítót.

Minden tag vegyen részt a bemutatásban, ami max. 12 perc; bemutatni: az elkészült alkotást; miért a papír/online formát használtátok; milyen megközelítésből vizsgáljátok a járványhelyzetet, a csoportmunka során tapasztalt tanulást (mi okozott nehézséget, mit csinálnátok másképp, milyen volt a hozzáállásotok, mi vitt előbbre benneteket stb.).

Minden tag vegyen részt a bemutatásban, ami max. 12 perc; olvassátok fel az elkészült művet; a bemutatáshoz készüljetek 8 rávezető kérdéssel, mely alapján kiderülhet, a járványhelyzet mely szegmensére fókuszáltatok, hogyan készült el a feladat, a csoportmunka működésének előnyei/ hátrányai, stb.; mutassátok meg a gondolattérképet!

Minden tag vegyen részt a bemutatásban, ami max. 12 perc; olvassátok fel az elkészült művet; mondjátok el a társaitoknak, hogy a tervezés során mi okozta a legnagyobb vitát a csoporttagok között; miben tudtatok könnyen megegyezni; milyen csoportszerepek alakultak ki – pl. vezető-tervező, írnok, szempontfigyelő, stb. (amennyiben kialakultak).