Trianoni utazós sorozatunkban most Nyugat-Magyarországra látogatunk. Olyan városokat járunk körbe, amelyek nemcsak a történelem és az egyház szempontjából fontosak, hanem kiváló turisztikai célpontok is.
Győri séta
Ezt a várost talán senkinek sem kell bemutatni, főleg a Pozsony-környéki olvasóinknak. Szinte már hagyománya van a szombati piacozásnak, a magyar mozinak, a győri színháznak, a magyar kultúra egy cseppjének. Azonban, ezeken túl turistaként is megér Győr egy misét. Hiszen barokk belvárosa olyan szépségeket rejt magában, amelyek külön-külön is érdekesek, nem még egymás után, szépen sorban végigjárva.
A bazilika alapjait például még István királyunk idejében tették le, akárhogy számoljuk is, az innen-onnan ezeréves. Több száz évig építettek hozzá, újítottak rajta, így lehet, hogy még gótikus stílusjegyei is vannak. Egyébként a bazilikában van a Szent László-herma. A hiedelem szerint ebben van szent királyunk koponyája, amit a 12. században, a szentté avatásakor tettek bele. Másik érdekessége a bazilikának a Könnyező Szűzanya-kép, mely egészen Írországból érkezett még a 17. században, barokk oltárban őrzik. De itt van Boldog Apor Vilmos síremléke is, aki a második világháború hős püspöke. Asszonyok és gyermekek védelmezése közben lőtték agyon.
A többi felekezet templomai is megtalálhatóak Győrben. A Karmelita-templom, a Loyolai Szent Ignác bencés templom, az Evangélikus Öregtemplom, a református templom, a zsinagóga. Ezek többsége a Püspökvár-Toronykilátóból, madártávlatból is megtekinthető.
A jelenlegi győri városházát 120 éve avatták fel. Nemcsak méreteiben, díszítésében is lenyűgöző. A neobarokk épületben több mint kétszáz terem van, ám látogatni ezeket sajnos nem lehet. Lenne még Győrben mit nézni, de most tovább utazunk Pannonhalma és Pápa felé.
Pannonhalma és Pápa
Pannonhalma egy kis település, tán fel sem került volna a listánkra, ha nem itt alapítanak 996-ban bencés apátságot. Hát nem különleges, hogy azóta – igen, még ma is – folyamatosan működik? Az arborétum, a képtár, a könyvtár, a levéltár, a Szent Márton-bazilika rózsaablakaival, mind-mind lenyűgözőek, ám ami miatt ma a legtöbben felkeresik az apátságot, az a nyolc éve átadott Boldog Mór-kilátó és lombkorona-tanösvény. Itt igazán úgy érezhetjük, mintha a fák lombjai között sétálnánk.
Ha tovább néznénk a csodás magyarországi templomokat, akkor mindenképp meg kell állnunk Pápán. A katolikus nagytemplom, de a református templom is képeslapra illő. Ha már itt járunk, nézzük meg a Kékfestő Múzeumot is, ahol mindent megtudhatunk a valamikori mesterségről, a kékfestésről. No és az, hogy Jókai Mór, Kisfaludy Sándor és Petőfi Sándor itt tanult, a Pápai Református Kollégiumban, már csak hab a tortán.
Galéria
Őrségben
Aki a fürdőzést szereti inkább a városnézés helyett, annak igazi paradicsom ez a vidék. Bük és Sárvár is fantasztikus gyógyfürdőkkel várja a pihenni vágyókat. Ugyanakkor, ha már itt járunk, mindenképp nézzük meg a 17. századi sárvári Nádasdy-várat. Innen már csak egy ugrás Szombathely, no meg Ják. A jáki román kori templom egyedülálló. A 13. században épült, Szent György tiszteletére.
Szombathely Magyarország egyik legrégebbi városa, igazi kulturális fellegvár. Évente megrendezik itt a komolyzenei Bartók Fesztivált, nyáron pedig a Szentiván-éji Vigasságokat. A Kámoni Arborétum a természet szerelmeseinek paradicsoma, hiszen közel háromezer fajta növény díszeleg benne. Ide tavasszal érdemes jönni, amikor minden virágba borul. Emellett szinte eltörpül az a sok-sok múzeum és templom, mely Szombathelyen van, de közülük érdemes kiemelni a zsinagógát – ma hangversenyterem – és a Sarlós Boldogasszony-székesegyházat. Az előbbi a 19., utóbbi pedig a 18. században épült.
Kőszeg az Őrvidék Magyarországon maradt városa. Itt játszódik Ottlik Géza regényének, az Iskola a határon cselekménye. Maga a város is igazán hangulatos, ám mégis, a Kőszegi-hegységben barangolva láthatunk különlegességeket. Van itt trianoni kereszt, Árpád-kori vár romja, de még Hétforrás ivókút is.
A hűség városa
Utolsó állomásunkat, Sopront és Fertődöt könnyebben meg tudjuk közelíteni Ausztrián keresztül. Ez is jól mutatja, hogy ez a vidék milyen érdekesen lett kettészelve. Sopron a hűség városa, nem véletlenül. Ők szavazhattak arról a trianoni békeszerződés után, hogy melyik országhoz szeretnének tartozni.
Sopron történelme és látnivalói olyan jelentősek, hogy egy egész írást megérdemelnének. Például itt szállt meg Zrínyi Miklós, ifj. Johann Strauss itt volt feleségével nászúton, ráadásul híres operettjének, az Egy éj Velencében címűnek egy felvonását Sopronban írta meg. A zeneszerző Haydn is kedvelte a várost, akárcsak a közeli Fertődöd, a valamikori Eszterházát, ahol húsz évig élt. Ő volt az Esterházyak kastélyának művészeti vezetője. Igen, annak az Esterházy-kastélynak, amit a magyar Versaillesként is szokás említeni. Nem túlzás ez. A 18. századi kastély barokk és rokokó stílusú, parkja lélegzetelállító. A valamikori nagy dicsőség, az arisztokrácia és elegancia megtestesítője, kívül s belül egyaránt.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 36. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacen
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.