Kitekintő: Amerika megint két öreg fehér férfi között választhat

kitekinto

A kampányhajrá utolsó negyedéve már ketyeg. Duplázhat a jelenlegi elnök, vagy az előző alelnöke veszi át tőle az USA vezetését? És egyáltalán, hogyan zajlik ez a komplex folyamat?

Amerikában sok mindenből két domináns van: McDonald’s és Burger King, Coca-Cola és Pepsi, Microsoft és Apple, republikánus és demokrata párt. Mindkét párt több hónapos elnökjelölt-választást tart az elnöki választás évében, mely során miden egyes szövetségi állam szavaz, majd a nyár végén a pártok konvenciót tartanak, és hivatalosan is megválasztják az elnökjelöltjüket. Itt tartunk most. Mi jön ezután?

Szavazók és nem szavazók

Négy évvel ezelőtt a választásra jogosult amerikai polgárok 55,67 százaléka ment el voksolni. Ez az arány nem kivételes. Ha a statisztikákat nézzük, az elmúlt néhány évtizedben a választók körülbelül fele adta le a voksát valamelyik elnökjelöltre. (2016-ban a szlovákiai választásokon 59,82 százalék volt a részvétel.) Pontosan nem lehet meghatározni, hogy a választópolgárok másik fele miért nem él állampolgári jogával, viszont van néhány könnyen definiálható ok.

Az amerikai választásokat mindig november első hétfője utáni kedden tartják. Ez a hétköznapi dátum gondot okozhat több munkavállalónak, például, aki műszakozik vagy hosszan utazik a munkahelyére. New York városában a választóhelyiségeket az iskolákban nyitják meg, elég korán – már reggel hatkor –, és késő estig várják a szavazókat, de ez nem mindenhol van így, nincs egységes szabályozás.

Egy másik ok, hogy minden választónak regisztrálnia kell, ez viszont csak egy bizonyos ideig lehetséges – ha valaki lekési a határidőt, abban az évben már nem választhat. A regisztrációt nehezíti például, hogy az USA-ban nincs személyi igazolvány, de a választási regisztrációhoz kell valamilyen hivatalos, a szövetségi vagy állami hatóságok által kiállított fényképes dokumentum. Ilyen például a jogosítvány, amit USA-szerte használnak személyi helyett másfajta hivatalos célra is. Ha ez épp lejárt, kell egy másfajta dokumentum, például az útlevél. Ha az sincs, vagy az embernek nincs pénze és ideje, esetleg szabadsága arra, hogy jogosítványt vagy útlevelet intézzen, akkor születési bizonyítvány kell, és egy olyan okmány, amely az állandó lakcímet igazolja. Ha az elveszett, újat kérni elég bonyolult, idő- és pénzigényes. Annak, akinek elég a baja a napi betevőt megkeresni, nem biztos, hogy úgy érzi majd, érdemes a hivatalok kavalkádját megjárnia csak azért, hogy esetleg egy novemberi kedden elmenjen választani.

Előnyben, hátrányban

Van, ahol a szavazófülkéhez eljutni sem egyszerű. Egy nagyvárosban nem igazán gond, bár ha esik az eső, a hó, vagy túl meleg, túl hideg van, sokkal kevesebben mennek el szavazni, ha pedig sokan mennek ugyanabban az időben, a választói helyiségek előtti sor az utcán kígyózik órákon át. A hosszú várakozást nem mindenki engedheti meg magának, sokan feladják. Vidéken autóval kell eljutni a szavazóhelyhez, néha elég messzire. Ezért helyi aktivisták ingyentaxit játszanak, viszik és hozzák a vidéki szavazókat, akik egyébként nem tudnának eljutni.

Már a felsoroltakból is kiderül, hogy az USA-ban nem könnyítik, inkább nehezítik a szavazást. Régen írástesztet kellett letenni ahhoz, hogy választójoghoz jusson egy-egy amerikai polgár – így lehetett az iskolától eltiltott nőket, a szegényeket, a nem itt született és nem fehér bőrű népet megfosztani a választójogtól.

Az egyik itteni barátnőm fiatal nőként az 1960-as években a déli államokban próbálta az afroamerikaiak választási regisztrációját elősegíteni. A helyi rasszista hivatalok képviselői és magánemberek ezt ellenezték, ezért a barátnőm többedmagával nemegyszer rács mögött vagy veszélyben találta magát. Sajnos a harc a választójogért mind a mai napig tart, csak most más formában.

Indulók, tradíciók

Az is igaz, hogy a mai világban az emberek bizonyos százalékát nem érdekli a politika, nem is figyel oda, ki indul milyen választásokon. Az elnökválasztás hosszadalmas, és nagy médiacirkusz jár vele, ezért erre több ember figyel oda, mint a helyi, állami szintű és kongresszusi megmérettetésekre.

Az is köztudott, hogy az amerikaiak egy része azért adja le a voksát a demokrata vagy republikánus elnökjelöltre, mert családjában már évtizedek óta erre vagy arra a pártra szavaztak, és ezt a családi tradíciót viszik tovább.

Az idén a jelenlegi elnök, Donald Trump és demokrata ellenfele, Joseph Biden között választhat a voksát november 3-án leadó amerikai. Trumpnak idén nem volt ellenfele az republikánus elnökjelöltséghez. A demokratáknál viszont már tavaly óta nagy harc folyt a progresszív baloldal és a centrista, jelenleg a pártstruktúrákban és a kongresszusban hatalommal rendelkező jelöltek között. Több nő is indult, ami itt még mindig újdonságnak számít. Végül egy centrista veterán politikus, Joe Biden – Obama elnök alelnöke – lett a demokraták elnökjelöltje, talán azért is, mert a demokraták úgy hiszik, neki nagyobb esélye van meggyőzni a szélsőségektől irtózó független szavazókat, és a legnagyobb valószínűség szerint ők döntik majd el a novemberi választás eredményét.

Elektori rendszer

Három államban összesen kevesebb mint százezer szavazat döntötte el az előző elnökválasztás eredményét. Az idén is ez lehet majd a helyzet. Emlékezzünk vissza, hogy négy éve Hillary Clinton hiába kapott hárommillió szavazattal többet, mint Donald Trump, mégsem ő lett az USA elnöke. Ennek az oka az amerikai elektori rendszer. Több államban ugyanis nem igazán számít, mennyien mennek el szavazni, mert előre lehet tudni, ki nyer majd. New York és Kalifornia a demokratáké, míg Kansas vagy Észak-Dakota a republikánusoké. Azok voksa, akik Kaliforniában Trumpra szavaznak, vagy Kansasban Bidenra, az elektori rendszernek köszönhetően nem számít, mert Kalifornia és Kansas minden elektora arra a jelöltre szavaz majd, aki az államon belül nyerte meg a választásokat. A választások tehát igazából azokban az államokban dőlnek majd el, amelyekben az idén mindkét jelölt esélyes – például Pennsylvania vagy Florida.

Biden a múlt héten mutatta be alelnökjelöltjét, Kamala Harrist, aki jelenleg Kaliforniát képviseli a szenátusban, és aki Biden ellenfele volt a demokrata elnökjelöltségért. Bidennal szemben Harris fiatal, indiai, jamaikai ősökkel rendelkezik, és nő – mindez a demokraták reményei szerint motivál majd sok olyan szavazót a döntő államokban, akik egyébként csak Biden miatt nem mennénk el idén novemberben a szavazófülkékbe.

Korrupció, manipuláció

Mindkét jelölt és mindkét párt hihetetlen mennyiségű pénzt költ el egy-egy kampány alatt, ezt is szem előtt kell tartani. A kampánykasszákhoz nagy összeggel hozzájáruló cégek és személyek később posztokat, befolyást és szívességeket kérnek az általuk is hatalomhoz jutott kormánytól. Ezt a fajta korrupciót egy közép-európainak, ugye, nem kell bemutatni.

A koronavírus által okozott krízis, a hurrikánok, a nagy viharokat hozó nyár és ősz sem segítenek a választások problémamentes lebonyolításában. Trump pedig már most, mint ahogy 2016-ban is, amikor még azt hitte, veszíteni fog, előre megkérdőjelezi a választások eredményét. Egy nagy különbség az idén persze akad, az, hogy Trump és korrupt bandája van hatalmon, ebben a helyzetben pedig például tönkre akarja tenni a postaszolgálatot, amely kiszállítaná a választóknak és vissza a szavazóbizottságoknak a szavazócédulákat. A koronavírus miatt a legtöbb államban engedélyezték a postai szavazást, Trump szerint ez a demokratáknak kedvez, ezért megvonja a postának szánt kongresszusi támogatást. A cél: ha a szavazócédulák későn érnek vissza a szavazóbizottságokhoz, fel sem bontják majd a borítékokat. Trump szavazócédulás csalásokról, milliónyi illegális szavazóról is beszélt és beszél – bizonyítani nem tudja egyik állítását sem.

Közben az interneten továbbra is zajlanak az orosz és kínai manipulációk, álhírek, gyűlöletkeltések, uszítások – és ezek is megteszik hatásukat a lakosságra. De talán csak ott lehet az embereket ilyen könnyen megtéveszteni, ahol erre azok egyébként is vevők.

Molnár Miriam

A szerző New York-i munkatársunk

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 36. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?