Tisztelt szerkesztőség!
16 éve éltünk együtt a párommal, mindketten elváltunk. Neki volt egy fia, nekem nem lehetett családom. A párom lakásában éltünk, de sajnos tragikus baleset érte, és meghalt. A fia kitett a lakásból, merthogy ő az örökös, pedig nem is tartotta apjával a kapcsolatot legalább húsz éve. Szeretném tudni, hogy én nem örökölhetek-e ennyi együtt töltött év után. Sajnos, nem volt végrendelet. Köszönöm szépen!
Egy szomorú özvegy
Tisztelt levélíró!
Kérdésére JUDr. Mészáros Veronika közjegyző válaszolt. Amint megtudtuk tőle: a hatályos jogszabályok alapján Szlovákiában az öröklésnek kétféle jogalapja lehet: végrendeleti vagy törvényi. Miután az illetékes járásbíróság megbízza a közjegyzőt a hagyaték letárgyalásával, annak legelső feladata kideríteni, hagyott-e az elhunyt végrendeletet vagy kitagadási nyilatkozatot, esetleg ezek egyvelegét. Ha nem kerül elő végrendelet, a polgárjogi törvénykönyvben meghatározott szabályok szerint zajlik az öröklés. A törvény itt négy öröklési csoportot különböztet meg, amelyek egymást kizáróan érvényesülnek: az elsőbe az elhunyt házastársa és gyermekei tartoznak (ha valamelyik gyermek valamilyen oknál fogva nem örököl, akkor az ő utódai). Ha nem volt az elhunytnak gyermeke, a második csoport következik, ahol az elhunyt házastársa (aki az örökség legalább felére jogosult), szülei és az örökhagyóval egy háztartásban élő személy következhetne (ez a személy lehet bárki, aki az örökhagyóval halála előtt legalább egy évig egy háztartásban élt, és ebből kifolyólag közösen gazdálkodott). Ha nincsenek ilyen örökösök sem, a harmadik csoportban az elhunyt testvérei (ha valamelyik testvér valamilyen oknál fogva nem örököl, akkor az ő utódai), és az örökhagyóval egy háztartásban élő személy részesülhetne az örökségből. Ha azonban testvérei sincsenek az elhunytnak, és egyedül élt, a negyedik csoportban örökölhetnének a nagyszülők (apai, anyai ágról) és az elhunyt nagybátyjai, nagynénjei.
Leveléből világos, hogy a párjának van egy fia, ami azt jelenti, hogy valóban ő jogosult az egész hagyatékra egyedüli örökösként. Ez akkor változhatna, ha a gyermek például elutasítaná az örökséget, és a további csoportokban lévő örökösök következhetnének, vagy akkor, ha előkerült volna végrendelet, esetleg kitagadási nyilatkozattal együtt, ahogy abban az esetben is, ha történetesen összeházasodtak volna, mert a házastárs jogi helyzete is stabilabb a hagyatéki eljárás során. Végezetül mások okulására azt még érdemes megjegyezni, hogy adott esetben ún. szolgalmi jogot (amelynek alapján valaki egy más tulajdonában lévő dolgot valamely célból használhat) lehetett volna saját maga számára szerződéssel létrehozni, amely örök lakhatóságot szavatolt volna a lakásban.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/30. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.