-vasárnap
Az ember általában tudja, milyen csempét fog akarni, ha majd csempére lesz szükség. Aztán amikor ez bekövetkezik, egyedül érzi magát a világban, magányos, elhagyott lénynek, akinek senki nem segít.
Mert amikor már konkrét tervekről, négyzetméterekről van szó, általában kiderül, hogy amit addig akartunk, nem is akarjuk már, illetve nem úgy.
A csempe, és kivált a talajburkolat-vásárlásra úgy tekint az ember, mint életének ritka különleges alkalmára, amely beleszólást biztosít neki valamilyen tartós életkörülmény kialakításába. Most én eldönthetem, hogy ez így fog kinézni, ki tudja, hány évig. Úgyhogy megyek, és el is döntöm. Aztán a döntés felelősségének súlya alatt összeroppan (nem vallja be).
Meglepő tanácsot kaptam tavaly egy hirtelen jött, és hirtelen odébb is állt kedves ismerőstől, éppen ebben a témában. Nem muszáj ám mindenhová hidegburkolatot tenni – ennyi volt a jó tanács. És bizony az elején nem értettem, minek nekem ez a mondat, azóta viszont én is így gondolom. A hidegburkolatok hegemóniáját éljük. Kibírna száz évet, de tizenöt évente cseréljük, mert megtehetjük. „Amíg tűz a szétválasztó erő tulajdonságaival is bír, addig a víz az elemeket egybegyűjtő erő tulajdonságait mutatjaˮ – jegyezte fel Empedoklész Kr. e. 435 előtt pár évvel. Nyilván nem látott még átnedvesedett falról leváló csempét.
A neve is milyen: hidegburkolat. Hidegháború. Hidegvágó. Hidegtál. Hideglelés. Hidegség: falu Győr-Moson-Sopron Megye nyugati részén.
Talajfűtést alá?
Kettőt!
Kizárólag online felületünkön elérhető vasárnap-tartalom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.