Emlékeznek még rá?
Nagyító alatt a szlovák joghurt és az izlandi skyr. Feltűnik a színen a keksz
Szigorúan tudományos célokból vettem egy kis doboz csokoládés joghurtot. Itthon aztán az effélékre használt nagyítóval elolvastam, mi minden van a dobozkára ráírva. Nos, 100 grammja 150 (kilo)kalóriát tartalmaz. Vagyis egy ilyen kicsi, 150 grammos dobozka 225 kalória. Megkérdeztem egy okos embert, mennyi az átlagember kalóriaszükséglete. Nos, 2000 kalória, ha szellemi munkát végez. Ez vagyok én, szellemi munkát végző átlagember. Még azt is mondta, ha pl. maratonfutó volnék, felmehetnék akár 6000 kalóriáig is.
Hát, ha eddig nem futottam maratont, a joghurt kedvéért már nem vágok bele.
Az azért elképesztő, hogy 10 kicsi joghurttal már túl is léptem a napi megengedett (egészséges) határt.
Még mindig tudomány: vittem magammal a nagyítót, és szétnéztem a boltban a joghurtos részlegen. Az eredmény: fermentált tejtermék izlandi módra, őszi- és sárgabarackkal. Írd és mondd: 73 kalória. Szlovákul savanyított, magyarul erjesztett. Mármint a fermentált. Hazavittem. A túróhoz jobban hasonlít, mint a joghurthoz, nem baj. Bízom az izlandiak ízlésében.
Nem túl finom, sajnos. Nem rossz, csak nem finom. De 73 kalória, ez nagyon mellette szól.
Hetvenhárom, száz grammonként, s ez is százötvenes kiszerelés, vagyis csak valamivel több mint száz kalória. Húszat meg lehetne belőle enni. Azt az egyet, amit vettem, megettem, a maradék tizenkilencet egye más. Körülnézek a kekszek közt.
Kizárólag online felületünkön elérhető Vasárnap-tartalom.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.