Kép: Loksáné Rácz Katalin
Loksáné Rácz Katalin orvos férjével hosszú évek óta a szlovák–osztrák határhoz közeli Hainburgban él, de minden héten ellátogat Pozsonyba. Eddig legalábbis; a koronavírus-járvány miatt azonban Ausztriában rekedt. Az egykori vb-ezüstérmes vívóval, a Szlovák Olimpiai Bizottság Fair Play Klubjának elnökével arról beszélgettünk, hogyan éli meg a rendkívüli helyzetet.
– Nehezen, de megpróbálom jól viselni. Rendszerint energiatúltengésben szenvedek, és ez a (le)lassított élet nem kenyerem. Tudom, hogy más lehetőség nincs, alkalmazkodnom kell, és reménykedni, hogy nemsokára megint kisüt a nap. Van olyan tevékenységem, amelyet itthonról tudok intézni, de mint mindenki másnak, nekem is hiányzik az emberekkel való személyes kapcsolat. Továbbá egy pozsonyi vívóklubban is edzősködöm, és ez a mozgás, no meg a fiatalok társasága hiányzik. E-mailben küldöm a gyerekeknek a feladatokat, és ők aztán bizonyítékként küldik a képeket és rövid videófelvételeket. Ezen rendszerint jókat nevetünk, mert néha így is észreveszem, ha a gyakorlatot hibásan hajtják végre.
Még jobban nehezíti a helyzetet, hogy a lányod családja Franciaországban él, a fiadék Bécsben.
A családdal csak telefonon, Skype-on érintkezünk. Ilyenkor tudatosítom, hogy milyen jók a modern technika vívmányai. A családi életünk annyival is nehezebb, hogy a lányunk és két unokánk Franciaországban él, tehát semmi lehetőségünk és egyelőre reményünk sincs, hogy belátható időn belül találkozhassunk. A fájdalmat fokozza, hogy az idősebbik fiúnak a napokban volt születésnapja, és a lányunknak nemsokára lesz. Ajándékot sikerült ugyan küldenünk, de ez nem helyettesíti az együttlétet. Mivel szerencsére nincsenek a családon belül sem generációs, sem anyós-após problémáink, szeretünk együtt ünnepelni. A fiunk ugyan közelebb él, de bármennyire prüszkölök is az ellen, hogy az életkoromnál fogva a veszélyeztetettek közé soroljanak – főleg, amíg meg tudom verni vívásban a tanítványaimat –, megtartjuk az előírást, és keveset járunk ki, kevesebbet találkozunk. A látogatástól az is visszatart bennünket, hogy a menyünk most várja a következő unokánkat – mellesleg ismét fiú lesz –, és nem akarjuk őket sem kitenni fölösleges veszélynek.
Hogyan oldották meg az osztrákok a legfontosabbakat?
A kormány visszafogottan nyilatkozik arról, milyen forgatókönyvet tartogat a járvány továbbgyűrűzésének esetére. Sebastian Kurz kancellár egyik első ezzel kapcsolatos beszédében türelemre kérte a lakosságot. Az eredeti terv még az intézkedések fokozatos visszavonása volt, de közben az egészségügyi minisztérium szakértői közölték, hogy a rendeletek érvényben maradnak. Sőt, annak ellenére, hogy az arcmaszkok hordásának hatékonyságát az utóbbi hetekben több osztrák szakértő is megkérdőjelezte, a kormány kötelezővé tette a használatukat, a boltokban legalábbis. A kancellár előre figyelmeztetett, hogy a korlátozó intézkedések visszavonása is nagyon lassan, lépésről lépésre fog történni. Az élet nem lesz olyan egyik napról a másikra, amilyen volt. Én a magam részéről mint vívó ehhez csak azt tudom hozzátenni, hogy tartsuk meg d’Artagnan és a három testőr jelszavát: Egy mindenkiért, mindenki egyért! Intsen ez bennünket bátorságra, összetartásra, és ne engedjük, hogy egy járvány legyőzzön bennünket!
Mi a helyzet Hainburgban, amely főleg Pozsonyból, de Szlovákia más részéből érkező bevásárlóktól is nyüzsgött?
Hainburgból most teljesen elszállt az élet. Hetente kétszer elmegyünk a férjemmel bevásárolni (egyelőre köszönettel visszautasítjuk, hogy önkéntesek segítsenek a bevásárlással, sokan vannak, akiknek erre nagyobb szükségük van), és az útkereszteződéseknél, ahol azelőtt perceken keresztül álltunk forgalmi dugóban, most azonnal, minden gond nélkül áthajtunk. Az üzletek, bevásárlóközpontok parkolóin, ahol szombat délelőttönként jóformán talpalatnyi tér se volt, most válogatni lehet, hol állítjuk le az autónkat. Az üzletek a kezdeti nehézségek után – az emberek itt is felvásárolták a WC-papírt és a tésztát – ismét megteltek áruval. Az alkalmazottaik biztonsága végett csodálatra méltó gyorsasággal és kreativitással védőintézkedéseket hoztak. Több helyütt a pénztárak körül például plexifalat állítottak fel. Azok a dolgozók, akik elkerülhetetlenül érintkezésbe kerülnek a bevásárlókkal, fejükre erősíthető plexi arcvédőt hordanak. Kissé az űrhajósokra emlékeztetnek.
Az intézkedések és szigorítások hogy festenek a gyakorlatban? Mennyire fegyelmezettek az emberek?
Az emberek 95 százaléka fegyelmezetten viselkedik, és megtartja a járvány miatt elrendelt szabályokat; sajnos 5 százalékuk javíthatatlan, és nem érzékeli a helyzet komolyságát. A rendkívüli szabályok megtartását a rendőrség ellenőrzi, és szankciókat is alkalmaz. Az óvintézkedések bevezetése óta több ezer feljelentést tett, a büntetések elég borsosak: ezer eurótól háromezerig terjedhetnek. A hatóságok egy anonim alkalmazást is bevetnek, amely elárulja, hogy találkoztunk-e koronavírusos beteggel. Ha igen, az érintett felhasználókat karanténba küldik.
Mit mondanak az ottani hatóságok, mi várható?
Jelszavuk a járvány megfékezésére: tesztelni és távolságot tartani. Az egészségügyi minisztérium célja napi 15 ezer teszt elvégzése és az eredmények minél gyorsabb kiértékelése, hogy azonnal meghatározzák a járvány gócpontjait. Ami az 1-2 méteres távolság megtartását illeti, a napokban Rudolf Anschober osztrák egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón humorosan azt mondta, ez most egyfajta alkotmánytörvény. Természetesen a kijárási tilalom megtartása is hozzátartozik. De ez errefelé még – a körülményekhez képest – lazának mondható.
Személyes élményed, félelmeid? És a gyermekeid részéről? Franciaországban egyre veszélyesebb a helyzet?
A lányunktól tudjuk, hogy Franciaországban még szigorúbb intézkedésekkel próbálják lassítani a járványt. A mozgáskorlátozás ott azt jelenti, hogy az emberek a lakásukat legfeljebb egy kilométeres távolságig hagyhatják el. Ehhez is egy saját kezűleg aláírt igazolás kell, hogy az illető hol lakik, miért van az utcán, és hova megy. Ha a lányunk a családi vacsorához nélkülözhetetlen híres francia bagettet akarja megvenni, akkor a zsebében egy papírka lapul, melyet a rendőr esetleges felszólítására fel kell mutatnia. Ugyanez érvényes, ha a gyerekek a lakásuktól 300 méterre található kukába viszik az üres üvegeket. Ellenkező esetben büntetést fizetnek, igaz ott ez az összeg csak száz euró körüli. A bevásárlási idő egy órára van korlátozva. Ezenkívül este nyolc órától reggel ötig teljes kijárási tilalom van, amelyre a hatóságok szirénák megszólaltatásával hívták fel a lakosság figyelmét.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap2020/18. számában jelent meg!
❗️Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti❗️
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.