Vírusinfó: Erőszak a karanténban

magány

Karantén idején, amikor beszűkül a világ, és a család mozgástere néhány négyzetméterre redukálódik, egyre kiszolgáltatottabbá válnak a családon belüli erőszak áldozatai. Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője válaszol a Vasárnap kérdéseire.

Kína néhány tartományában, miután enyhültek a koronavírusra vonatkozó szabályok, rekordmennyiségű válópert nyújtottak be a lakosok. Franciaországban pedig 30%-kal nőtt a családon belüli erőszak aránya. Mivel magyarázza a szakértő a kiugró számbeli növekedést?

Az összezártság, kényszerű együttélés, fokozott aggodalom és feszültség (az egészség, a munkahelyek, a gazdaság, a gyerekek tanulása) miatt nő az erőszak kockázata, és ezt tovább fokozza az elszigeteltség. Kevesebb lehetőség és esély van a segítségkérésre, a bántalmazó helyzetből való kilépésre, miközben több lehetőség a konfliktusra és a partner verbális, fizikai vagy érzelmi bántalmazására. Egy alapvetően jól működő családnak is komoly próbatétel a jelenlegi helyzet. Ahol pedig korábban sem működött jól az erőszakmentes kommunikáció és a békés konfliktusrendezés, ott most különösen nagy az erőszak kockázata.

Közhelyesnek tűnhet a kérdés, azonban nem árt – az aktualitás kapcsán újra – tisztázni: mi minősül családon belüli erőszaknak, bántalmazásnak?

Az erőszaknak négy alapvető formáját különböztetjük meg: a fizikai erőszakot (amely testi sérüléseket okoz), a lelki vagy érzelmi bántalmazást (megszégyenítés, megalázás, a másik kiszolgáltatott helyzetbe hozása, lealacsonyítása, „szavakkal verése”, az erőszakkal való fenyegetés tartozik ide), a szexuális erőszakot, valamint az elhanyagolást. Ez utóbbi főleg idős, tartósan beteg, fogyatékossággal élő vagy gyermekkorú hozzátartozóknál kockázatos. Ma már az erőszak az online térben (telefonon, közösségi médiában stb.) is előfordulhat, ezért azt is érdemes megemlíteni. Párkapcsolati erőszaknál előfordulhat még a gazdasági vagy pénzügyi erőszak is (amikor a partnert financiálisan tartja függő és kiszolgáltatott helyzetben valaki); vagy az elszigetelésre való törekvés, amely részben érzelmi bántalmazás, részben viszont nagyon konkrétan azt jelenti, hogy valaki nem engedi a partnerének, hogy a barátaival, családtagjaival találkozzon, munkája legyen, vagy eljárjon otthonról – esetleg ha megengedi is, folyamatosan kontroll alatt igyekszik tartani őt (rendszeresen telefonál, vagy rendszeres „bejelentkezést” kér).

Leginkább a gyermekek és nők vannak kitéve a családon belüli erőszaknak. Az áldozatok képesek-e a védekezésre, valamint a bántalmazótól független – racionális – gondolkodásra?

Az erőszak bárkivel előfordulhat. Valóban főleg a nők és a gyermekek vannak kitéve a bántalmazás veszélyének, de tudjuk, hogy férfiak is válhatnak áldozattá, sőt az idősek, a fogyatékkal élő hozzátartozók számára is komoly a kockázat. S miközben sokan a szegényebb, alacsonyabb jövedelmű vagy eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportokkal azonosítják a családon belüli erőszakot, pontosan tudjuk, hogy a magas iskolázottságúak között és magas jövedelmű háztartásokban ugyanúgy előfordul. Igazából ezért sem azt szoktuk először nézni, hogy miért lesz áldozat valaki, és mit tehet ellene, hanem azt hangsúlyozzuk, hogy mindig az erőszaktevő felelős. Az alaptétel, hogy az erőszak egyetlen formája sem megengedhető, és minden formája megelőzhető. A családon belüli erőszaknak nagyon speciális dinamikája van. Az áldozat és az elkövető gyakran (racionálisan gondolkozva) tudja és látja, hogy milyen helyzetben vannak, sőt sokszor az is megfogalmazódik, hogy tenni kellene ez ellen. A tényleges lépések megtétele mégis nagyon nehéz.

Mit lehet tenni akkor, ha a bántalmazó korlátozza a bántalmazott fél digitális ezközhöz való hozzáférését, a minimális online és offline mozgásterét?

Ez nagyon gyakran előfordul, és nemcsak ilyenkor komoly kockázat, amikor a személyes kontaktusok száma a külvilággal drasztikusan lecsökken, hanem „normális” időkben is. Ilyen esetekben különösen kiszolgáltatott az áldozat. S elsődlegesen csak az lehet a cél, hogy amikor csökken rajta a nyomás, és legalább minimális rendelkezése lehet olyan eszköz felett, amellyel kapcsolatot létesíthet a külvilággal, akkor ezt meg tudja tenni, és segítséget tudjon kérni. A családon belüli erőszak dinamikájában általában és jellemzően váltakoznak a békésebb időszakok és a durvábbak. Ezért kell az áldozatoknak folyamatos támogatást nyújtani, hogy a „nyugodtabb” időszakban, amikor több kontrolljuk van a saját életük felett, meg tudjanak hozni olyan döntéseket, amelyek segítik őket.

 

Krízishelyzetben mi volna a hatóságok feladata? Van-e működésképes modell?

A krízisintervenció minden helyzetben biztosított kell, hogy legyen. Magyarországon működnek krízisközpontok, és vannak védett házak (shelterek), amelyek titkos helyen működnek, és ahova az áldozatokat el lehet menteni, ha erre van szükség. Kisebb biztonsági kockázatú esetekben más típusú átmeneti otthonok is elérhetőek. A hatóságok feladata igazából korlátos. A segítő szakmák mozgástere nagyobb ezekben az esetekben. Sokféle működésképes modell van. A kérdés, hogy azok a rendszerek, amelyek például Magyarországon kiépültek, mennyiben kapják meg az optimális működéshez szükséges anyagi, tárgyi, személyi erőforrásokat.

Másrészt az erőszak mindig társadalmi konstrukció. Hiába vannak kiválóan felkészült hatóságok, ha a társadalom széles tömegei számára az erőszak elfogadott, és ha a közélet szereplői sem határolódnak el a nyilvánosságra került erőszakos cselekményektől.

A külvilág és az online tér felől nézve: kinek a segítségére számíthatnak a családon belüli erőszak áldozatai?

Elsősorban a saját védőhálójuk lehet nagy segítség (barátok, családtagok, hozzátartozók). Után jön a közösség, amelyben élnek (munkahely, a gyerekek közösségei), ahol szintén jó, ha vannak olyanok, akik észre tudják venni az erőszakot, és tudnak vele kapcsolatban jelzést tenni (nem minősítve, felelősségre vonva az áldozatot). Ezt követően jönnek a szakmai alapellátási intézményrendszer tagjai (családsegítő szolgálatok, szociális ellátórendszer), majd a hatósági szint (rendőrség, bíróság, ha eljárások is indulnak). Van egy ingyenesen hívható krízisintervenciós telefonszám is, ahol tájékozódni lehet ezekről a segítő szolgálatokról. De működtetnek segélyvonalat civilek is, például a Nane. A Hintalovon Alapítvány is létesített speciális segélyvonalat felnőtteknek, amely gyermekjogi kérdésekben kereshető minden kedden és csütörtökön délután 4 és 6 óra között a yelon.hu/szuloknek oldalon.

Ha az online teret nézem, ott elsősorban az a segítség, hogy ezek az információk elérhetőek, hogy lehet olvasni arról, mi számít erőszaknak, mi az, ami megengedhetetlen.

Mi adhat reményt a bántalmazott gyermeknek ebben az időszakban?

A gyermekeknek alapvetően mi, felnőttek adhatunk reményt. Azzal, hogy észrevesszük, hogyha bajban vannak és kiszolgáltatottak. Ha jelezzük a gyermekjóléti szolgálatnak, ha azt halljuk, hogy a szomszédban verik a gyereket, vagy megpróbálunk (lehetőségeinkhez képest) segítséget nyújtani azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeknevelési képességeit komolyan próbára teszi ez az időszak. A gyerekek számára is vannak segélyvonalak, a Kék Vonal által működtetett 116-111 és 116-000, ahol anonim módon megbeszélhetik azt, hogy miben vannak, és milyen segítségre lenne szükségük.

Szlovákiában a magyarlakta területeken a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat nyújt segítő kezet: 0904-500-338 (T-Mobile); 0918-500-333 (Orange).

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2020/17. számában jelent meg❗️

 

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti❗️

https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?