Trianon: Út a múltba

trianon

Erdély minden látnivalóját bemutatni képtelenség a Vasárnap hasábjain. Hiszen gazdag történelme, irodalma, csodás természeti kincsei, lenyűgöző látnivalói mind sokkal több helyet érdemelnének. Mindemellett a terület is hatalmas, körülbelül akkora, mint a megmaradt Magyarország. De azért megpróbálkozunk a lehetetlennel, hogy bebarangoljuk Erdélyt. No meg a Partiumot is.

Kezdjük talán azzal, hogy mi is az a Partium. Erdélyhez eredetileg semmi köze sem volt, de a török időkben a fejedelemséghez, a trianoni határmódosítások után pedig más, alföldi területekkel együtt Romániához került. Ez a vidék Románia legnyugatibb része. Olyan városok tartoznak ide, mint Arad vagy Nagyvárad. Aradhoz a tizenhárom vértanú, míg Nagyváradhoz Ady Endre köthető leginkább. A költő idejében élénk kulturális élet folyt a városban. Az is ismeretes, hogy az Egy kis séta című írása után néhány nap börtön várta őt. Ezt a kis sétát mi is megtehetjük a Kanonoksoron, de a városban is, hiszen kulturális fellegvár. Ady több szálon is kötődik ehhez a vidékhez, második felesége, a csucsai Boncza Berta is innen származott, és az első világháborút errefelé vészelték át.

Ha költők erdélyi kapcsolódásai között szemezgetünk, mindenképp meg kell említeni Petőfi Sándort. A rebellis költő Nagykárolyban találkozott először szerelmével, Szendey Júliával, Koltón töltötték a mézesheteket, és a segesvári csatában tűnt el. A koltói kastély ma is látogatható, sőt még azt is megnézhetjük, hol írta Petőfi a Szeptember végén című versét. Ám Segesváron nyoma nincs neki, sokkal inkább Drakula grófnak.

Erdély lelke

Sokak szerint Erdély lelke Kalotaszeg. Nemhiába állítják ezt: Kalotaszegen a múlt most is jelen van. Népművészete méltán híres, viseletétől a táncokig. Itt járva valóban a történelemben érezhetjük magunkat, figyelmünket tán még a közeli bánffyhunyadi cigány paloták sem vonják el. Sokkal inkább a körösfői református templom. A festett kazettás mennyezetű épület nemcsak a hívőknek lehet érdekes. A falunak állítólag II. Rákóczi György ajándékozott török szőnyeget. Ha szerencsénk van, láthatjuk is, ünnepnapokon ugyanis közszemlére teszik a templomban.

Körösfőtől csak egy ugrás Kolozsvár. A nagy múltú, szép város egyik legismertebb látnivalója Mátyás királyunk szülőháza. Bár bemenni nem lehet, mindenképp érdemes megnézni. Akárcsak Kolozsvár ékességét, a Szent Mihály-templomot és a mellette büszkélkedő Mátyás király emlékművet, a pozsonyi születésű Fadrusz János szobrász egyik leghíresebb alkotását.

Továbbhaladva olyan vidékre érkezünk, ahol minden talpalatnyi földön kincset találni. Itt van a Tordai-hasadék, amely igencsak szép kirándulóhely. Akik nem bírják a nehéz túrát, de szeretik felfedezni a természeti látnivalókat, azoknak tökéletes úti cél. Akárcsak a tordai sóbánya, mely 1932-ig működött. Ma légzőszervi betegségekkel küzdők gyógyítására használják, de a turisták is szívesen felkeresik. Ugyancsak erre szolgál a parajdi sóbánya, szintén a közelben található.

Egy az Isten. Ezt a regényt Jókai Mór írta, megörökítve benne, amit torockói tartózkodása idején maga is látott: azt, hogy itt kétszer kel fel a nap. Az Europa Nostra díjas falu most is majdnem ugyanolyan, mint Jókai idejében. Hiszen a díjat is azért kapta 1999-ben, mert megőrizte kulturális örökségét. Az meg már csak külön emeli a szépségét, ahogyan határában magasodik a Székelykő.

Erdély lelkéhez Korond is hozzátartozik. Szinte az egész falu egy piac. Van itt házi lekvár és pálinka, kerámiatárgyak, fonott kosár, de bicska, népi viselet és sok kedves ember is.

A szászok nyomában

Több falu, templom és egyéb kulturális örökség tanúsítja, hogy valamikor, nem is olyan régen, a német nyelv volt itt a leginkább használatos. A Siebenburg, vagyis a Hétvár a következő városokból állt: Brassó, Nagyszeben, Medgyes, Segesvár, Kolozs (nem Kolozsvár), Beszterce, Szászsebes. Ezek körül a legnagyobb Brassó. Lakossága mindig is népek egyvelege volt, a város központi fekvésének köszönhetően a kereskedők állandóan megfordultak itt. Több földrengés, vihar, betegség és tűzvész is pusztította a történelem során. Legismertebb látnivalója is egy tűzvészre emlékezteti a látogatót. Ez az evangélikus Fekete templom, amely azonban már csak a nevében fekete, ugyanis eltávolították róla a koromréteget. Egyébként valamikor Magyarország legnagyobb temploma volt.

Nagyszeben hasonlóan sokrétű. Ez lett az erdélyi reformáció központja, itt létesült az első könyvnyomda, és a 19. században, egy rövid ideig Erdély fővárosa volt. Vallási sokszínűsége is megmutatkozik, hiszen van itt gótikus evangélikus székesegyház, Orsolya-apácák temploma, zsinagóga, református templom, az ortodox székesegyház pedig a bizánci Hagia Szophia mintájára épült.

Szász emlékek nemcsak az említett városokban vannak. Úton-útfélen találni például erődtemplomokat. Ilyen a nagybaromlaki, a szászfehéregyházai vagy a szászkézdi.

Hegyek között

A Retyezát-hegység a Déli-Kárpátok egyik legnyugatibb része. Kedvelt kirándulóhely, de számunkra a Hargita mégiscsak érdekesebb lehet. Aki olvasta Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényét, annak a szíve vágyik rá, hogy lássa ezt a tájat. Aki nem olvasta, mindenképp pótolja, hiszen a mű elrepít Erdély egyik legszebb részére. A Hargita a Kárpátok patkójában van. Télen csodálatos havas vidék, nyáron illatozó gyógynövények, hatalmas fenyvesek borítják. A fürdőzőknek is igazi paradicsom. Bár a Szent Anna-tóban csak sportesemények alkalmával lehet csobbanni, mégis van valami csodálatos ezen a tájon. A Csíkszereda közelében lévő Tusnádfürdő vizét már a 19. században gyógyítónak tartották, akárcsak a csíksomlyói Szűzanyát. Csíksomlyó szerepe hatalmas a katolikus egyház életében. Évszázados pünkösdi búcsúja több százezer zarándokot vonz, a világ minden tájáról (hogy idén megtartják-e, az még kérdéses). A zarándokok nemcsak a búcsúkor bízhatnak a Szűzanya erejében, az év bármely napján kérhetik áldását, segítségét.

Ha a tavakat szeretjük, nem maradhat ki a Gyilkos-tó. A 19. században földcsuszamlással keletkezett, különleges nevét onnan kapta, hogy az agyagos sziklatörmelék többeket maga alá temetett. Innen rövid út vezet a csodás Békás-szoroshoz. Az ég felé tornyosuló sziklák között látjuk csak valóban, hogy milyen picik is vagyunk. A hatalmas távolságot pedig talán a Gyimesekben érzékeljük legjobban. A zöldellő fák között megbújik egy pici falu. Gyimesbükkön volt a valamikori Monarchia legkeletibb vasútállomása. Mégis ment onnan naponta vonat Bécsbe.

Ami kimaradt

Lehetetlen sorra venni mindazt, ami kimaradt a leírásunkból. Ott van Nagyenyed, ahonnan Kőrösi Csoma Sándor elindult ázsiai expedíciójára, Gelence, amely picike falu Erdély délkeleti részén Árpád-kori templomával, Déva vára, ahova a ballada szerint Kőműves Kelemen befalazta a feleségét, vagy a csángók öröksége... Erdély nagyon gazdag vidék. Egy biztos: aki egyszer eljön ide, az rájön, hogy mennyi mindent nem látott még. És vissza akar majd térni újra meg újra.

Drakula, a turistacsalogató

A turisták egy jelentős csoportját a Bram Stoker híres regényének még híresebb címszereplője köré fűződő legendák vonzzák Segesvárra (akit nem, hanem, mondjuk, a középkori várnegyed, az majd a helyszínen szembesül a kultusszal és marketingjével). A várnegyed legrégebbi, máig fennmaradt civil épülete ugyanis feltehetően Vlad Țepeș szülőháza, aki uralkodóként kínzásairól lett hírhedt, és a regényalak ihletőjeként neve végül összeforrt a vámpírmítoszokkal.

De persze nem ez az egyetlen Drakula-helyszín: például a Brassótól mintegy 30 kilométerre található törcsvári kastélyt is Drakula nevével reklámozzák, mert a 15. században állítólag Țepeș használta. Megtekinteni ettől függetlenül is érdemes, hiszen hegyen levő, hangulatos középkori épület, belül múzeummal. Vérszívóknak (a bazári árusok standján kívül) nyomuk sincs. (RA)

Nem akármilyen úton

Természeti látnivalókban nem szenved majd hiányt, aki arrafelé utazik, de az autós túrák kedvelőinek egészen különleges élményt nyújthat a 90 kilométeres Transzfogarasi út, a Fogarasi-havasokban. A diktatúra idejében építették, több mint félezer hídja és viaduktja van, s több alagúton is át kell haladni – azonban csak a nyári időszakban használható, telente ugyanis lavinaveszély miatt lezárják. (RA)

A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 2020/15-16. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti!❗️

https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?