Az idei húsvét szinte semmiben sem fog hasonlítani az előző éviekhez, elmarad a locsolkodás, a templomba járás és a kirándulások is. Egyetlen dolog lesz változatlan: a nagy lakomázás, sőt, a hatalmas bevásárlási lázat látva, sokan még jobban megadják a módját, mint más években. A szlovák juh- és kecsketenyésztők szerint itt az ideje, hogy minél több húsvéti asztalra kerüljön bárány és kecskehús, juhsajt és kecsketej. Már csak azért is, mert az állatokat most nem tudják kivinni Olaszországba.
A hazai juh- és kecsketenyésztők a fiatal állatok nagy részét hagyományosan az olasz piacra szállították, tavaly például 80 ezer juh került olasz vágóhidakra. Idén a koronavírus miatt a nemzetközi teherforgalom is akadozik, s ez élő állatok szállítása esetén különösen kockázatos. A kisbárányok és kecskegidák pedig gyorsan nőnek, csakhamar túllépik az ideális 15 kilót, ezért a juhtenyésztők itthon szeretnék eladni, amit csak lehet. „Első alkalommal mondtuk ki, hogy a hazai piac elsőbbséget élvez, csak azt viszik ki a tenyésztők, ami megmarad” – mondta lapunknak Slavomír Reľovský, a Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének elnöke.
Bárányhúst vegyenek!
Országszerte mintegy hatszáz tonna bárány- és 200 tonna kecskehús eladó, emellett vásárolhatunk a tenyésztőktől, juhtúrót, kecsketejet, sajtokat és zsendicét is. Reľovský szerint érdemes kistermelőknél, tenyésztőknél vásárolni –névsorukat az érdeklődők megtalálják a szövetség honlapján (www.zchok.sk), mert ők biztosan juhtúróból készítik a brindzát, és kecsketejből a kecskesajtot.
Ez, sajnos, nem magától értetődő dolog, száz százalékos juhtúrót csak kevés tenyésztő készít, azt is csak nyáron, friss juhtejből. „Télen, amikor a juhok nem ellenek, nincs tej; ilyenkor télire eltett sózott túrót használnak, amelyből leszűrik a savót. Ez közvetlen fogyasztásra alkalmatlan, mert öt-hat százalékos a sótartalma. Ezért keverik tehéntúróval, de ahhoz, hogy a terméket még brindzának nevezhessük, legalább ötven százalékban kell juhtúrót tartalmaznia. Ami nem tartalmaz ennyit, azt legfeljebb brindzás terméknek nevezhetjük” – magyarázza Slavomír Reľovský.
Tejgyári trükkök
Valódi, pasztőrözetlen juhtejből Szlovákiában évente 4000 kg brindza készül, és tíz napig érik. Nagyon sok probiotikumot tartalmaz, és markáns ízű, sokan ezért is részesítik előnyben azt, amelyet tehéntúróval kevernek. Csakhogy itt már trükköznek is a tejüzemek, mert sokszor a tehéntej sem tej, hanem tejpor, ráadásul az is külföldről érkezik. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara a húsvéti ünnepek előtt ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai tenyésztők tíz-tizenöt centtel drágábban állítják elő a juhtejet, mint például a franciák, akik sokkal több állami támogatást kapnak. Ezért a tejgyárak inkább onnan hozzák be a tejet vagy a tejport.
„Meglepődtem, amikor titoktartási kötelezettséget írattak alá velem. El sem tudtam képzelni, mi titkolnivaló lehet egy tejgyárban. Hát most már tudom. Az, hogy azon a részlegen, ahol a tejtermékeket állítjuk elő, tejet nem is látunk. Zsákokban érkezik a tejpor, és mindegy, mi van a csomagolásra írva, minden dobozba ugyanazt töltjük, csak az ízesítés más. Amióta ott dolgozom, azóta nem eszem bolti joghurtot, vajkrémet, csak kistermelőknél vásárolok” – árulta el neve elhallgatását kérve egy tejgyári alkalmazott.
De korántsem engedheti meg magának mindenki, hogy kistermelőknél vásároljon, mert ezek a termékek jóval drágábbak, mint a gyáriak. Másrészt viszont rengeteg gyengébb minőségű élelmiszer fogy, és sok kerül a kukákba is. „Érdemes volna inkább kevesebbet, de jobbat venni, odafigyelve az összetételre és a címkére. A kizárólag szlovákiai eredetű juhtejből készült termékeket aranyszínű bárányt ábrázoló logóval jelölik, a kecsketejből készülteken aranyszínű kecskét ábrázol a logó” – figyelmeztet Slavomír Reľovský.
A kecskehús csemege
A farmokon, tenyésztőknél vásárolt termékre logó sem kell: a visszatérő vásárlók már tudják, hogy ott megbízható minőséget kapnak. Stanislav Becík, az Udvardi Agrárvállalkozók Szövetségének elnöke azt mondja, soha nem tartott attól, hogy nem fogynak el a juhaik, pedig egyetlen darabot sem vittek ki külföldre. A vásárlók egész évben maguk jönnek a kisbaromlaki gazdaudvarba, és viszik a bárányhúst is. „Természetesen ilyenkor a legnagyobb az érdeklődés, amikor a fiatal bárányokat áruljuk. Az élőhús kilója 3 euró, aki akar, élő állatot is vihet, hogy legeljen az udvarban, de a legtöbben húst vásárolnak” – mondja Becík.
Sajnos országos viszonylatban nem eleget, évente csak 0,16 kg bárányhúst fogyasztunk fejenként. Kecskehúsból még kevesebbet – egy főre 0,14 kg jut. Régen, amikor még minden falusi udvarban legelt kecske, természetes volt, hogy a húsa is az asztalra került; ma már csak az ínyencek ismerik. Igaz, nem is olcsó: a közösségi oldalakon egy hét-nyolc hónapos, 10-12 kilós kecskét megnyúzva, kizsigerelve hatvan euróért kínálnak.
Drága és hamis
Ennek nagyjából a fele színhús, tehát egy komoly húsvéti lakoma kijön belőle, és még a fagyasztóba is tehetnek. „Nem túl nagy az érdeklődés, de aki egyszer vásárolt, az időnként szokott venni, mert nagyon finom, a tápértéke magas, ugyanakkor harmadannyi kalóriát tartalmaz, mint a disznó- vagy marhahús, és negyedannyit, mint a csirke” – tudjuk meg a Bazin melletti Mihály-udvar (Michalov dvor) nevű kecskefarm tulajdonosától, Miroslava Ďurianovától. A farmon főleg kecsketejet és sajtot készítenek, s bár nem olcsók (a tej literje 2 euró, a sajtok kilójának ára a 230 eurót is eléri), nagy irántuk a kereslet.
„Húst mostanáig nem árultunk, de idén sok volt a kecskénk, gondoltuk, megpróbáljuk. Érdeklődők vannak, de mind olyanok, akik már ettek kecskehúst, és ismerik. A tej nagyon fogy, leginkább betegeknek, laktózérzékenyeknek viszik. Egészségesebb, könnyebben emészthető, rengeteg enzimet tartalmaz – már ha nem pancsolják. Mert sajnos, én is ittam már boltban vásárolt, tehéntejjel kevert kecsketejet. Aki nem ismeri annyira az ízeket, azt könnyen becsapják, és ha a hozzáadott tehéntej nem több tizenöt százaléknál, a kimutatása is nehéz. A tápértéke nem változik, de allergiát már okozhat” – avat be a tenyésztő, aki szerint a legjobb, ha kistermelőktől, farmokon vásárolunk. Most ez hatványozottan érvényes, mert nemcsak a saját egészségünkért teszünk, hanem őket is támogatjuk.
A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 2020/15-16. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti!❗️
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.