Régebben a dohánytermesztésben jeleskedett Almágy, majd megtorpanás következett, de lassanként magához tér a falu, és a jövő felé fordulhat
Szundikáló vulkánok, megdermedt lávafolyások tövében festőien szép völgyet rajzol a Gortva-patak. A Medvesalja kistáj igen változatos: ami meghatározza a vidéket, az a szántók, rétek, erdők, mocsaras patakvölgyek, homokpados domboldalak képe, gazdag az állat- és növényvilág, tele európai ritkaságokkal. Idillinek mondható vidék ez. Kár, hogy évtizedeken át elfeledkeztek róla illetékes helyeken. Így az itt élők azt is tudják, hogy a problémák megoldásakor leginkább magukra számíthatnak. Talán lassan változni látszik a helyzet, mert külső segítségként végre elértek a pályázati források Almágyra (Gemerský Jablonec) is.
Egy évtized mérlege
A közelmúlt változásait legjobban a megváltozott faluközpont, a felújított óvoda, az iskola szaktantermeinek korszerűsítése, a mintaszerűen renovált ősi templom, az éppen felújítás alatt lévő községháza mutathatják. Almágyban a közmunkásoknak köszönhetően a közterületeken rend van, és tisztaság, a közbiztonságot pedig 22 térfigyelő kamera és négytagú polgárőrség vigyázza. Az ellátottságra sem lehet panasz: helyben van teljes szervezettségű iskola, óvoda, posta, benzinkút, vegyes-, gazda- és élelmiszerbolt, építőanyag-szaküzlet s több vendéglátóhely is; jelenleg új üzletközpont épül a községháza mellett. Az autóbusz-közlekedés viszonylag jó, sajnos az idevezető harmadrendű megyei utak állapota miatt helyenként lassú a haladás. Ami a helyieket a legjobban sújtja, az a munkahelyek hiánya. Turisztikai szempontból is igen figyelemreméltó hely Almágy, amely a Medves-fennsík kiindulópontja, látótávolságra a Mátrától, a Cseres-hegység legszebb völgyeiben terül el, határában egy közel hetven hektárnyi területű, védett ívóhelyeket is rejtő halastóval.
A „volt egyszer egy mezőgazdaság” után is élni kell
„Annak idején a falu országos viszonylatban kiemelt helyen volt a dohánytermesztésben, régen a helyi szövetkezetnek egyik fő bevételi forrása volt ez. Ott dolgoztam le két és fél évtizedet. A szövetkezet egykor virágzott, jól fizetett, a hagyományos mezőgazdasági termelés mellett számos melléküzemága volt sikeres. Amikor végbement a termőföldek visszaigénylése és a mezőgazdaság szerkezetváltása, megtorpant a falu élete, pedig előtte úgynevezett központi településként kezdték fejleszteni. Amikor elvesztek a munkahelyek, megkezdődött a fiatalok elvándorlása, az elöregedés, kezdték eladni az ingatlanokat. Mára ez a folyamat talán már megállt, lassan magához tér a falu, a korábbi negatív hatások után most már azon dolgozhatunk, milyen legyen a jövő” – mondta el Agócs Gyula, Almágy polgármestere.
Szerinte a legfontosabb feladat és cél a fiatalok helyben tartása, az oktatás és nevelés, a megfelelő körülmények biztosítása, a lehetőségek szerinti munkahelyteremtés. „Szociális vállalat alapításán is gondolkodtunk, de kicsit magunkra hagyottnak érezzük magunkat ebben az állam részéről, mert ha belefogunk, akkor profi, évek óta működő vállalkozásokkal kell felvennünk a versenyt, nem mindig a legjobban képzett munkaerővel, és piaci tapasztalatok híján. Testvértelepülésünk, Hangony példáját látom járható útnak, ahol átfogó megoldásokkal próbálkoztak, és sikerrel, de ott másfajta az állami támogatás. Úgy érzem, mi itt a régióban kevés segítséget kaptunk az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére kilencéves polgármesteri munkám során minden évben sikerült valamilyen fejlesztés elindítani, végbevinni, s remélem, ezt tovább tudjuk folytatni az önkormányzattal” – mondta el Agócs Gyula.
Galéria
Hétköznapok Almágyban
A közeljövő nagy terve az alapiskola teljes felújítása, energiatakarékossá tétele. Ide 250 tanuló jár, helyiek és környékbeliek. Jelenleg új pályázati kiírásra várnak. Közben hamarosan elkezdődik a nyelvi és szaktantermek korszerűsítése, a falu 185 ezer euróból gazdálkodhat, a közbeszerzési folyamat lezárását várják. Óvodájukat, amely az iskolaépületben van, a Bethlen Gábor Alap 165 ezer eurós támogatásával újították fel; jelenleg 35 kisgyermekkel foglalkoznak itt, két osztályban. A tízfős közterület-fenntartó csapatnak bőven van mit karbantartania: parkkal körbevett iskola, temető, tér, utak és árkok zöldjét kell évi négy-hat alkalommal kaszálni. Egy hulladékgyűjtő udvar is jó lenne helyben gyűjtő járművekkel és berendezésekkel együtt.
Emberek a Medves alatt
Almágy nyugdíjasainak száma másfél száz körül mozog. Összejáró közösség. A helyi kulturális élet élénk és gazdag, nyáron szabadtéri színpadi programok is vannak. Öntevékeny csoportokként működik a Piros Rózsa asszonykórus, az Almágyi Népdalkör és az Almágyi Férfikórus. Az iskolában Kovács Árpád vezetésével citerazenekar tevékenykedik, igen szép eredményeket ér el. Van a falunak egy nemzetközi bajnoka is, Farkas Orsolya személyében, aki standard táncok kategóriában számos bajnoki címet szerzett. Díszpolgárként tisztelik Czene István vegyészmérnököt, aki elismert nemzetközi gyógyszeripari szakember. Almágy közel hétszáz lakosa római katolikus, a hívek a falu segítségével nemrégiben fejezték be román kori templomuk kazettás mennyezetének felújíttatását. Ha megkérdezzük őket, hogy miért is jó Almágyon élni, azt válaszolják: itt nyugalom, csend, tisztaság van, jók az emberek, szép s kellemes a környezet, és éltetik a hagyományokat.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.