Bíró Szabolcsot talán nem is kell bemutatni az olvasóknak, olyan gyakran esik szó a sajtóban sikerkönyveiről, rendezvényszervezői ambícióiról és a megvalósult eseményekről. Márciusban jelent meg tizenharmadik könyve, a Ragnarök, egy vikingekről szóló kalandregény. A legnagyobb változás életében azonban minden bizonnyal az apaság. De kezdjük a regénnyel.
Úgy érzem, a Ragnarök egész más vonalat képvisel, mint az előző, Non nobis, Domine című regényed.
Ez egy nagy kikacsintás, teljesen más regény. Azért lett más, mert a Non nobis, Domine két kötetén négy és negyed évig dolgoztam, s amikor kitettem a pontot a végére, hirtelen óriási fáradtság szakadt rám. Belegondoltam, milyen óriási idő: hiszen huszonnégy éves voltam, és addigi életem több mint egyhatodában vele foglalkoztam. Gyakorlatilag abban az időszakban értem felnőtté. Arra gondoltam, hogy pihenni fogok, és ezt írással teszem. A könyvbemutatóimon is szoktam ezzel viccelni: hogy az író olyan állatfaj, amelyik írással piheni ki az írást. Azt találtam ki, hogy úgy fogom kipihenni a Non nobis, Dominét, hogy valami pörgőst írok, leginkább kalandjellegűt, ami 300 oldalba belefér, s ami az olvasónak és nekem is elejétől végéig színtiszta szórakozás lesz, üresjáratok nélkül.
S jöttek is a vikingek…
… akikről én már gyerekkoromban akartam írni, utána nem foglalkoztam igazából sem a történelmükkel, sem a mitológiájukkal, semmivel. Gondoltam, ha ennek valaha eljön az ideje, akkor az most van.
Egy középkori lovagi történet után nem volt furcsa az olvasóidnak?
Sokan meglepődnek rajta, de én a teljes középkorért rajongok úgy, ahogy van. A viking, az óskandináv harcos pedig annyira része a középkor történelmének, hogy nem lehet kihagyni belőle.
A könyv megírását három hónapra tervezted, mégis tizenhárom lett belőle.
Miközben elkezdtem írni, csak úgy záporoztak a Non nobis, Dominére a dicsérő kritikák. Hogy látszik, komoly kutatás, nagy háttérmunka van mögötte. Ugye, én ezt laikusként kezdtem; most már pontosan ismerem a magyar középkor alapjait, például hogy mit viseltek, mit ettek. A gyerekenciklopédiákból kiindulva egészen a Képes krónikáig el kellett jutnom, teljesen autodidakta módon megtanultam a magyar középkorból töviről hegyire huszonkét évet, meg az előzményeket és a következményeket. A kritikák és a recenziók olvastán elkezdtem szégyellni magam: egy ilyen könyv után, amelybe ennyi energiát fektettem, nem intézhetem el annyival a következőt, hogy nincs kedvem mélyebben a dolgok mögé nézni, meg hogy pihenni akarok. Így lett a háromból tizenhárom, a pihenésből nagy utazás. Be kellett szereznem szakkönyveket, meg kellett tanulnom a vikingek mitológiáját, a meséiket, a szokásaikat, a harcmodorukat. Végül szerencsére komolyabb könyvet írtam, mint az eredeti tervek szerint rittyentettem volna.
Mikorra készült el?
2013. december 21-én tettem ki a pontot a nyers szöveg végére. Egyáltalán nem volt szándékos, de ez a napforduló, és a vikingek napfordulós ünnepe, a Midvinterblot is akkor volt. A könyv első fejezetével valamikor a Midvinterblot után kezdődik a történet, én pedig akkor fejeztem be.
De még mielőtt befejezted, a nyár végén érkezett egy új jövevény is, a kisfiatok, Bence…
… Töpörödött Törpördög. Hát ő a leghelyesebb ember, akit én valaha ismertem. Vele színtiszta izgalom minden nap. Annak örülök, hogy itthon dolgozom, és naponta vele lehetek. Néha fárasztó is, mert nagyon fárasztó munka gyereket nevelni, de nagyon izgalmas. Folyamatosan, de tényleg, napról napra megtanul valamit: most például már tud köszönni, meg utánoz, ha különböző furcsa hangokat adok ki. Amikor már nagyon fáradtak vagyunk, és alig bírunk megmozdulni, akkor mondom a feleségemnek…
Bíró Huszár Ágnesnek…
… igen, neki, hogy a gyereknevelésben két dolog ötvöződik. A kreatív munka: mert nem tudhatod, mitől fog éppen megnyugodni, egyik nap egy bluesdallal, de a másik nap már unja. Folyamatosan azon kell gondolkodni, mi kötné le a figyelmét. A kreatív munka mellett pedig a szalagmunka: a szalag mellett álló, nagyon gyorsan dolgozó embernek a munkája, szellemi és fizikai tevékenység egyaránt. De most már tíz hónapos elmúlt, és nem arra emlékszünk, hogy két-három-négy hónapos korában hányszor és mikor ébredtünk fel éjjelente, hanem arra, hogy milyen pici volt, azokra a vicces dolgokra, amiket csinált. Emlékszem például, hogyan állt fel először! Mindenképpen csak a jó dolgok, a szép pillanatok maradnak meg.
Te nagyon élvezed az apaságot!
Természetesen, én erre is nagyon készültem. Haladó szellemiségű és rugalmas vagyok, de bizonyos szempontokból, mint a család, a családalapítás vagy a gyereknevelés, a könyvírás, könyvkiadás, rendezvényszervezés, konzervatívnak tartom magam. Tizenhat éves koromtól készültem rá, hogy egyszer családom lesz, fiam, feleségem. Sokan meg is lepődnek azon, hogy a feleségemmel 2009-ben megismertük egymást, 2010-ben el is jegyeztem, és 2012-ben összeházasodtunk.
Térjünk vissza kicsit Bencére. Neki mit olvasol?
Bencének még nem nagyon olvasok. Ő most állatos könyveket nézeget. Ezek babakönyvek, amelyeket nem nagyon kell olvasni. Varró Daninak az Akinek a lába hatos és az Akinek a foga kijött című mondókás könyvéből tanultunk meg egy csomó versikét, azokat szoktuk neki mondani Ágival, szereti is. Van, amelyiket meg is zenésítettem, és énekelve adom elő. Most éppen a Magyar történelem gyermekeknek című könyvet próbáltam olvasni neki, de nem nagyon volt rá fogékony.
Tereled őt a történelem felé?
Már gyűjtöm neki a könyveket egy ládába. A legelső az enyém, a Non nobis, Domine, amibe kétoldalas dedikálást írtam, meg Benkő László Honfoglalás trilógiája, mert szerintem az alapmű, amit meg természetesen Benkő Lászlóval dedikáltattam. Bán Mór Hunyadi-sorozatát akarom neki félretenni, meg főleg magyar klasszikus regényeket, mint például az Egri csillagok. Ha születik kistestvére, akkor kettejüké lesz. Persze édesapjuk könyveiből lesz nekik egy-egy.
Ha születik kistestvére?
Mindenképpen szeretnénk, és nagyon örülnék, ha kislány lenne. Még élénken él az emlékezetemben a gyerekkorom, amely szép volt, csak mi iszonyúan téptük egymást, mint afféle fiútestvérek. A nagyobb fiú viszont a húgát megvédi, ha arra kerülne sor. Ha lány lesz, már a neve is megvan, Anna. De ha fiú lesz, akkor is fogunk neki örülni nagyon.
Az a tapasztalat, hogy amelyik írónak gyermeke születik, kitérőt tesz a gyermekirodalom felé. Nálad mi a helyzet?
Sikerült beletrafálnod: a következő könyvem tőlem teljesen szokatlan módon egy ifjúsági kalandregény, afféle időutazós-történelmi. A debreceni Főnix Könyvműhely keresett meg, hogy írnék-e nekik valami izgalmasat ifjúsági témában, nekem meg éppen van egy friss elképzelésem. A címe Zalán és a titkos alagút, és vagy idén karácsonyra, vagy a 2015-ös könyvfesztiválra jelenik meg. Annyit elárulhatok róla, hogy egy Muhary Zalán nevű kisfiú a főhőse, aki a regényben beutazza a magyar történelem felét, és olyan alakokkal találkozik személyesen, mint Toldi Miklós, Kinizsi Pál, Mátyás király, Bornemissza Gergely, Dobó, Zrínyi, Petőfi. Közben pedig már dolgozom a többkötetes Anjouk regényfolyamon is, mely 1321-től a teljes Anjou-kort, a XIV. századi magyar történelmet regéli majd el. És még van további másfél tucat regényötletem, miközben jelenleg is a II. Dunaszerdahelyi kastélyfesztivált szervezem gőzerővel. Egy perc időm sincs...
Angyal Sándor
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.