Serpák a karszton

Ilyen terepen bizony nem könnyű a leendő serpa élete.

A serpa szó egy, a Himalája lejtőin élő népcsoport neve. Főleg a „világ tetejére“ irányuló expedíciók kapcsán hallhattunk róluk. Hogy mégis hogy kerülnek az ország keleti részében húzódó Gömör-tornai-karszt mészkőplatóira? Erről Kmotrik Péter, a karsztbeli serpamozgalom egyik kiötlője adott felvilágosítást.Honnan származik az ötlet, hogy serpákat hozzatok a karsztra?

A történet 1999-re nyúlik vissza, amikor néhány Rozsnyó vidéki diák életre hívta a GIT-et, azaz a Gömöri Ifjúsági Társaságot. Ezt azzal a céllal tették, hogy a fiatalokat bevonják a környék társadalmi és kulturális életébe, lehetőséget teremtsenek számukra az önszerveződésre, és hogy szabadidőprogramot szervezzenek maguknak. A kulcsszó mindemellett a lokálpatriotizmus, mely – sajnos – kiveszőfélben van, a fiatalok ma már nem ragaszkodnak a gyökereikhez.

A GIT tagjai úgy gondolják, hogy ez a vidék többet érdemel, és jó volna, ha minél többen megismerhetnék. Ekkor fogant meg a Serpa – Gömöri Túravezető Szolgálat alapgondolata.

Gondolom, rengeteg szervezőmunka áll a háttérben.

Így van. Egy terv kivitelezésének elsődleges feltétele az anyagi fedezet; e téren a Kárpátok Alapítvány támogatott bennünket, mely a Kárpátok Eurorégió területén működő szervezeteknek és önkormányzatoknak nyújt anyagi és műszaki támogatást – egyebek között vidékfejlesztés, a hagyományok újraélesztése, valamint a velük összefüggő tréningek és iskolázások területén.

Tehát »kitanult« serpákról van szó?

Természetesen. A GIT által kiválasztott serpajelöltek 2002 szeptembere és 2003 januárja között szakemberek által vezetett képzésen vettek részt, melynek a történelem, néprajz, növénytan, állattan, földrajz-helyismeret, kőzettan, az elsősegélynyújtás alapjai, valamint az SZK környezetvédelemmel kapcsolatos törvényei és előírásai álltak a középpontjában. Ezt követően a terepen járva mélyítették el megszerzett elméleti tudásukat.

Mit tud egy igazi gömöri serpa?

Mindent, ami a karszt élővilágával, földtani felépítésével kapcsolatos, de ismeri az itt élő lakosság népi kultúráját, és átfogó történelmi ismeretei vannak a falvak, városok múltját illetően. Mindezen kívül azonban valami többet is – fel tudja mérni a kínálkozó lehetőségeket, és feltalálja magát váratlan helyzetekben is. Annak, aki az idegenforgalomra épít, erre szüksége is van, hiszen a hozzá kapcsolódó infrastruktúra e tájon még csak most alakul.

Milyen hatásai lesznek a projektumnak a közösség és az egyén szempontjából nézve?

Várhatóan felélénkül a kistérség látogatottsága, s ezáltal megnövekszik a szálláshelyek, étkezési lehetőségek és a házilag előállított termékek iránti kereslet is. Ez a vállalkozói kedv növekedését eredményezheti, ami a munkanélküliség által fokozottan sújtott területen nem elhanyagolandó szempont. A serpák munkájának eredményeként olyan ismeretanyag halmozódhat fel, amely a környék önkormányzatai, civil szervezetei számára is hasznos lehet. A mellék- illetve főállásban végzett túravezetés pedig kereseti forrássá válik a fiatalok számára.

Hol lehet találkozni a serpákkal?

Rozsnyón, július 12-én. Ekkor indul az I. Serpatábor, amely nem más, mint egyhetes vándorlás a Barkai-, Szádelői- és az Áji-völgyben. Aki eljön, a vidék természeti csodáin kívül megismerkedhet a helyi néphagyományokkal is.

Hadd kérdezzem meg: hogyan tovább?

Ami a GIT-et illeti, célja továbbra is az, hogy összetartsa a vidék ifjúságát, megerősítse regionális öntudatát, hogy a fiatalok tanulmányaik befejeztével visszatérjenek szülőföldjükre, építeni és szépíteni azt. A serpa-képzésről pedig csak annyit, hogy a lehetőségekhez mérten folytatni, sőt bővíteni akarjuk, hogy minél több fiatal ismerje meg e valóban egyedülálló táj szépségeit, és találja meg a megélhetést itt, a szülőföldjén. *