Van, amikor nem mindegy…

Vasárnap

Csillogó, eleven szempár. Egymásra nézünk, rámosolygok. Ő hatalmas izgalommal lóbálni kezdi a lábát, és integet. Néhány pillanat, és máris ott van az ülésünknél, mutogatni kezdi a Kindertojásból nyert játékait.

Az ujjára húzott lepkét repteti. Én előszedek egy buszjegyet, hajót kezdek hajtogatni. Érdeklődve figyel. Kész a hajó, odaadom neki, ujjongva szalad vele „mamo”-hoz. Azt hiszem, ezzel megvetted őt magadnak, mondja mosolyogva a párom. Az anyukája alig lehet idősebb nálam egy-két évvel. Fáradt, a telefonját nyomkodja, ki tudja, milyen híreket olvas rajta. Csak ketten vannak. Damian, merthogy ezen a néven szólította, ezután úgy érzi, viszonoznia kell valamivel a hajót. Még van egy fél a csokitojásból. Letör egy darabot, és nekem adja. Aztán Máténak is nyújt belőle. Gondolkozik, végül a közelben ülőknek is tör egy darabot, nem mindenki fogadja el, ezért mi több darabot is kapunk. Kábé két-három éves lehet, még pelust hord, de már egész ügyesen beszél, és mindenhová fel akar mászni, meg utál cipőben lenni.

Reggel van, azzal a tervvel ültem fel a vonatra, hogy egy kicsit szundikálok még, de ez az ukrán kisfiú ezt másképp gondolta. Egyáltalán nem bánom. Nem reggeliztem, szóval előveszek egy banánt. Magyarázza, hogy ő is kér, beleharap. Nyammog, hogy fincsi. Az anyukája szégyenkezik, próbálja visszahívni magához. Rámosolygok, hogy nem gond, hagyja csak, legalább addig ő is pihen. Forró tea érkezik. Mutogatom neki, hogy óvatosan, nehogy megégesse magát. Aprócska ujjaival a pohárba teszi a filtert, majd kevergetni kezdi. Amikor már kiázott, kanalanként mer a teából, és elkezd itatni vele. Előtte megfújja. Egy kanál neki is, majd a szemben ülő Máténak, és az anyukájának is visz belőle.

Az ölembe mászik, kiszedi a hajgumit a hajamból, a tenyerébe rejti, és itt a piros, hol a pirosozni akar. Máténak is magyarázza, hogy vegye ki a hajgumiját, beletúr a hajába. Ez felettébb szórakoztatja. Újra az ölemben van, átölel, csak úgy semmiből megsimítom a hátát, megszorít. Vizet kér. Mutat az üvegemre. Az anyukája szemérmesen magyarázza, hogy de hisz ott van a nagy üveg víz, ne az enyémet igya meg, de Damian erre kijelenti, hogy neki az enyém kell (ezt értettem). Lövöldözni kezd rám a játékaival, én visszalövök az ujjammal, aztán gyorsan elszégyellem magam, és a lövésekből csikizés lesz.

Mivel a banán után is korog a hasunk, veszünk némi croissant-t és szendvicset. A croissant-t egyből elsajátítja, lelkesen rágcsálja. Látszik rajta, hogy kezd elálmosodni. Ki tudja, mióta van úton. Az anyukája beülteti a babakocsiba, ringatni kezdi, kezében a croissant. Hamar elbóbiskol. Aludj csak, remélem, mire felébredsz, vége lesz a háborúnak, és hazamehetsz, és úgy emlékszel majd erre, mint egy kirándulásra. Bár csak egy rossz álom lenne ez az egész tragédia. De nem az.

Nem akarok szentimentális lenni, erre tessék. A szívem hasad meg. Mit tudok még tenni? Talán csak ennyit, hogy abban a két órában szeretetet és egy kis törődést adtam. Mást nem tehetek, sajnos. Egyszerűen vannak azok a helyzetek, amikor nem mindegy. Nem mindegy, hogy hogyan viselkedünk, hogy mit reagálunk, hogy elfogadjuk-e a csokit, hagyjuk-e, hogy egy világjárvány közepén egy idegen kisfiú igyon velünk egy pohárból, az, hogy emberek, gyerekek tudunk-e maradni egy-egy helyzetben.

Én meg még ugyanezen a napon elmentem az orosz nagykövetség elé, ahol többek közt a háborúban meghalt gyerekek képei, kora is ki van téve. Nem bírtam tovább, ott már könnyek gyűltek a szemembe… de legalább Dami biztonságban van. Legalábbis remélem.

Érdekes

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/15-16. számában jelent meg.

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?