Rövidülő éjszakák. NAPLÓ

Vasárnap

Egyszerre virított tulipán az orgonával, nőszirom a fehér nárcisszal, pünkösdi rózsa aranyesővel, azaz a sárga virágú akáccal. Kicsit megbolondultak a virágok. Éjjel, május végén még gyenge fagyok, Zsófia-nap után még egy héttel is.

Négy-öt centis óriásdarazsak repkedtek, mint valami idegenlégiós fura légierő a hazai rovarok közt. Egyik este hirtelen rohamban cserebogárfelhő, másik este sárga kitinpáncélosok repte, majd harmadnapra már sehol semmi. Egy hétig kadmiumsárga az egész világ, a rengeteg repcétől, aztán varázsütésre mélyzöld. A gabonamező kalászba ugrott, a gólya második fészekrakásra készül, a fecskék még az első lakásépítés végén csak. Kiültetett palánták bólogatnak, érik a humusz, dús a televény. Rövidülnek az éjszakák, lassan a nyári napforduló felé fordul a Göncölszekér rúdja, az Oriont már nem is látni, idén a hatodik telihold felé hízik égi társa a Földnek. Eltelik fél év, eltelik úgy, hogy észre sem vesszük, mi már az a száz nap, vagy kétszáz nap, mi itt egy hét, egy hónap. Semmiség! Az égen a mindenség tengelyén galaxisok és ködök forognak az ismeretlen erő lökésétől. Itt lent peregnek a hétköznapok. Elmaradt ünneplések pótlásai. Egy jó hétköznap jobb, mint egy elrontott ünnepnap. Az élet apróságaival telítve. Idilli. Mintha. Minden is szót fogadna, semmi gond nem lenne, csak felkelni, dolgunkat tenni, létezni, látni, érezni. Hogy milyen jó dolgok is ezek!

Jó falun, jó itt. Az égen az éppen felrajzolódó kondenzcsíkok számából mérhető, kint él a világ, irányából azonosítható, hogy mindenfelé repkednek fel s alá, nos, nem én, hanem mások. Gyomlál az ember a kertben, felnéz, keres egy szép felhődarabot, nincs is annál jobb móka, nyár eleji délelőttön. Aztán ebbe a formába olykor harci helikopterek svadronya húz el. Ropogtatva szelik a légben a felhők árnyékait, repülnek alakzatban, fegyelmezetten, talán kicsit mogorván. Ha elhúztak, akkor gyakorló gépek írnak örvénymintákat az égre. Szép szabályos spirálokat, majd felvetik orruk az égnek, és fel, bele, durr, ketté tépni azt a kutyaforma cumulust. Még eső lesz ebből a végén! Nem is ártana, a kókadó paprikáknak kedves ismerősöm szerint három dologra van szükségük a termőre forduláshoz, víz, kapa, víz vagy fordítva is jó az, kapa, víz, kapa. Kapálgatok. Esőben bízva. Nem sok dologban bízom már újabban. Egyre kevésbé az emberi józanságban, békeszeretetben. Jobb a kert, isten bizony, százszor jobb, mint a virtuális térben bóklászás. Kint legfeljebb eső, zivatar, szél, por, meleg lehet ellenem. Abban a másik térben, juj, de sok minden, ami nem nekem való. A butaság medúzakarjai lehúznak, a mindenhez is értők – lásd korábbi oltásszakértők, konyhai virológusok, alapfokú végzettségű online tudósok, valahol hallottam, mert valakinek mondta valaki forrásokból tájékozódók – most megint mindenhez is értenek. Történészeknek, jogvédőknek, sőt hadtörténészeknek, hadászati stratégáknak, táborszernagyoknak képzelve magukat osztják az észt. Hát kiabálnék én, de inkább hallgatok. Nincs szavam. Mert nincs rá hallásuk.

Halkabb, erőtlenebb vagyok, mert én tudni szeretem, amit mondok, s nem csak mondani akarom, amit hirtelen mondani tudok. Nem megy velük szemben a napi létezés. Rutinosak, sokan vannak, hangosak. A felfuvalkodottság és önhittség óceánjai zubognak felém. Hát inkább elzárkózom. Tavaszvégi, nyáreleji gondjaim foglalkoztatnak. Zúgnak a körfűrészek, immár másodszor kellett, s napokon belül harmadszor kell kaszálni, ami ilyen benzináraknál elég költséges mulatság. De inkább a kert, inkább a kaszálás, inkább a harc a gyomokkal, mint a lehúzó sötét hangulatúak képzeletbeli világa! Ha nagy néha mégis feltéved az ember oda, akkor is keressen magához, jó kedvéhez való dolgokat. Szép tájak, tengerpart, szecessziós művészet, skóciai romok, kristályok, ásványok, kövületek, kertek és ligetek, virágok és gyümölcsök, érdekes és szép arcok, régi és új jó színészek, régi és új festőművészek, fotósok képei, fodrászok munkájának nyomán kibomló zuhatag hajviseletek, tortát díszítők, hematokróm szempárú emberek, állatkertek, házi és vadmacskák, manulok, zebrák, bivalyok és elefántok, tűzhányók, lagúnák és japánkertek, templomromok, kiszáradt víztározók, idegen kultúrák viselete, várépítők, kövirózsák, ötvösmunkák. Ugye, lám, mennyi szép, jó, értékes néznivaló így hirtelen! Az embert befolyásolja az, mit lát, mit néz, mit olvas. Ha teheti, válogasson! Hogy rá a szép hasson, ne a rút, a jó és okos szó, ne a hazug és talpnyaló! S ne tévessze meg az ízlését semmi kormányszinten csacsaneri szolgálatokért, botorok hivatalos véleményeként meghatározott csicskának kiutalt díjaztatás. Jót s jól látni, jót s jól nézni kell! Bízni, hogy megváltozik, s jóra a világ. Nyár eleje van, zúgnak a körfűrészek, duhognak a kaszák, rövidülnek az éjszakák.

Érdekes

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/23. számában jelent meg

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!