Kép Unsplash
Mindenkiben ott lakozik a lélek. Van, aki hiszi, van, aki nem, van, aki tudja, van, aki nem. Hiszi avagy sem az embernek fia, tudja-e az embernek lánya, végtére mindegy is, az érzés ugyanis ott van belül, mindenkiben. A nyelvünk is számtalan helyen őrzi: „Ne vedd úgy a lelkedre!”, „Hogy vagy, lelkem?”, „Micsoda lelketlen ember?!”, stb.
Igaz, még sosem láttuk, nem hallottuk beszélni, kézen fogva sem tudtunk még sétálni, ugyanakkor mindannyian tudjuk, ahhoz, hogy megnyilvánuljon, ezek nem is szükséges dolgok. A lélek önmagában is rejtőzködő, azzal, hogy nem ölt alakot, formát, máris kézzelfoghatatlan, misztikus létezőként definiáljuk. Ahol és amikor megjelenik, az az érzések szintje. Előbújik, s jobb esetben kifejezésre juttatja mindazt a szépet és jót, amit a gazdája, hordozója (nevezzük bárhogy is) önmagában rejt. Azt valahogy mindannyian érezzük, amikor egy jó cselekedet, tett mögött megbújik a lélek, olyankor az élet szépsége nyilvánul meg.
Sétálva az utcán sokféle lelket látok. Van vén, fiatal, „lelkes”, lassú, érzékeny, tétova, szomorú, és akad olyan is, amelyik szárnyal.
A többség mégis rejtőzködik. Nemcsak alapvető természete miatt (mert láthatatlan), hanem mert hordozója nem mutatja meg, nem engedi szabadjára az igazi önvalót. Azt, aki ő valójában.
A mélységben, önmagunkban bent minden látszik, ám az, hogy mit mutatunk meg belőle a külvilágnak, már nagyon képlékeny. A félelmek, a csalódások, a rosszindulat és -akarat gátat szabhatnak mindannak a jónak, ami meg akar nyilvánulni belőlünk. Engedjünk hát neki, hátha a világ is sokkal örömtelibb, „lelkesebb” hely lesz ezáltal.
Szöveg Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép
Érdekes
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/19. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.