Nézet

Napló: Rohan az idő

Nagyon rohan. Szinte csak tegnapelőtt volt, amikor még karácsonyra készültem, úgy tűnik, talán tegnap volt, amikor a szilveszteri puskaport szellőztettem ki, erre látom, már itt tombol a boltokban a Bálint-napi rózsaszín szívecske mintás téboly, hogy utána a nagy szeretetrohamtól kissé megcsömörlötten kitojja a húsvéti nyuszit a tojás.
author
Szászi Zoltán

2022. február 10. 10:56

Vasárnap
- Canva

múlik, hogy szalad az idő! Évszak jön, évszak megy, választási plakát felragad, választási plakát letépődik. Politikus nyomul, arca, az a fényes, kiretusált üres arc, mint a kelésben lévő tészta, elfolyik, jellegtelen. Nem is foglalkozom vele, bár tudom, hogy rajtuk múlik sok minden, ami engem is érint, de sajnálom, elfásultam. Annyit ígértek már nekem az elmúlt majdnem hat évtized alatt, hogy azt meg nem lehetne számolni. Szegény ember az, aki már ígérni sem tud. Nem baj, majd ezeket is megeszi az idő. Tudom, ismétlem magam, de hát annyira gyors minden. Annyira hirtelen akarnak belőlem ilyen-olyan valakit formálni, olyan-ilyen támogatónak megszerezni, hogy fel se tudom már fogni. Nem megy már ez nekem. De akinek kedve van hozzá, csak csinálja. Nekem ez a rohan az idő már eléggé ijesztő. Ezt a nagy időgyorsulást például azon is látom, ahogyan szinte napról napra változnak a bevásárlóközpontok alkalmi ünnepi díszítései. Meg az árcédulák is, persze. Felfelé való kerekítéssel, persze. A kiszerelésekkel, csomagolásokkal folyó trükközésekkel ámítanak. Meg a számlakivonatom mérlege lefelé. De mit zsörtölődök én itt, amikor év elején teljes egy egész és három tized százalékkel emelték a juttatásomat! Na, kérem, az meg nem semmi. Csak majdnem az. Á, nem is, dehogy is érzem magam átverve! Hogy mást ígértek? Ha elhittem, az én bajom. Volt már ilyen, lesz még ilyen, annyi mindent megéltünk már. Semmi baj, nyugi, átvészeljük ezt is. Ám azt azért pontosan látom, hogy ez már nem az én időm, nem az én tempóm. Én ebből a rohanásból lassan, és hangsúlyozom, hogy saját kérésemre, de nagyon szeretnék kimaradni. Jó a lassú tempó már nekem. Nem rohanni, nem futni, nix ugri-bugri! Megértve? Megértve. Rohan ez az idő! Látom azon is, ahogy a mozigépész korszakom – majdnem fél évtizedig tartott – már akkor is hatalmas filmsztárjai vagy meghaltak (drága Jean Paul Belmondo), vagy a felismerhetetlenségig szétbotoxoltatták az arcukat (az egykor világszép Meg Ryan), vagy úgy megöregedtek (kedves állatvédő Brigitte Bardot). Szétbotoxolt és megöregedett egykori sztárjaim, hogy ha szembe jönnének az utcán, meg sem ismerném őket. Pedig de szépek voltak, de jó arcok, micsoda játékokat mutattak! Ezen a dolgon is jól mérhető ez a rohan az idő. Hova rohan, miért rombol? Ki tudja ezt? Megeszi az arcokat, vagy elfoszlanak, vagy átdurvulnak, elváltoznak felismerhetetlenségig. Ja, hogy mit pattogok én, hogy néznek ki a világsztárok, hiszen nézzek csak magamra? Igaz! Van tükröm, persze, hogyne lenne, bár nem szoktam sokat bámulni magam benne, de azt én is megállapíthattam, ha maszek kőműves lennék, csak magas felárral vágnék bele a saját felújításomba. Istenbizony! Tudom, mi mennyi meló. Ilyen arcból valamit! Hah! Hiába, na, jól elkoptak a vonások, vagy inkább elmélyültek? Vonása válogatja! Szóval rohan az idő. Egyre többet gondol az ember arra, ami volt, és persze egyre kevesebbet arra, mi lehet, mi történhet még vele. Természetes állapot bizonyos kor felett. Peregnek órák, napok, hetek, hónapok, negyedévek, elmúlik tavaly, elfut idén, mindjárt itt a jövő. Amiből igen gyorsan múlt lesz, észre sem veszem. Abba a korba érni, amikor már nem esküvőkre jár az ember többször, hanem végbúcsúztatókra, a természetes folyamat része. Ha tudja az ember a helyét, ha elfogadja, amit kimértek neki, ha belegondol abba, ez az egész magába mindig visszaforduló folyamat, talán megnyugvással tud létezni. Az olyan napi vacakságok, mint a túláradó butaság, az összeesküvés-elméletek, a diktátorokat éltető kisemberek korlátoltsága, a kinyilatkoztató élet iskolájában végzett konyhai tudósok ordítmányai már csak percekre hoznak ki a sodromból. Kár az időt erre fecsérelni. Rohan az magától is. Nagyon. Nem kell számolni a perceket. Élni kell!

 

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/6. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
gáz

Sulík gázárcsökkentése veszélybe sodorhatja az energiabiztonságunkat

87 euróval több marad a nyugdíjasok zsebében

Új átverés szedi áldozatait: az idősek szó szerint kidobják megtakarított pénzüket az ablakon

Gúta

Nem öntöttek ki a folyók, nincs gond a szúnyoghelyzettel Gútán

heger k

Heger üdvözölte Svédország és Finnország NATO-csatlakozását

putyin k

A britek rájöttek, milyen szindrómában szenved Putyin

új szó

Miről ír a csütörtöki Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.