Mérőműszer

A mélységek és a magasságok hajlamosak láttatni velünk, ha egyensúlyi állapotunkból kibillentünk. Előbbit keserűen tapasztaljuk, utóbbiak tanulsága, hogy gyakran azt hisszük, örökké tartanak, és többé nem adódik gondunk az életben. Kívánom, hogy így legyen. Utóbbi tapasztalást általában jobban szoktuk kedvelni, ugyanakkor az utána következő állapotokat (nevezetesen a mélységet) már kevésbé. Hazudnék, ha azt mondanám, lehet élni nélkülük. Nem is kell. Pusztán az intenzitásuk, a kilengésük amplitúdója a fontos és mérvadó. Ha túlmozdul, nagy az esély arra, hogy jobb vagy bal irányba ugrik. Legyen az „jó vagy éppen rossz” (szerintem olyan nincs, ezért az idézőjel), a túlzott kilengés tényén nem változtat, ami könnyen eredményezheti a fent leírt kilengéseket.

Miért fontos ez? Ilyenkor kizökkenünk a saját középpontunkból. Olyankor, amikor megbillen az életünk(ben valami), elvész az egyensúlyi állapotunk, nemcsak a mérőműszer mutatója, hanem mi magunk is kilengünk. Kikerülünk saját egyensúlyunkból, hajlamosak vagyunk szélsőséges módozatokra. Azok pedig általában sokkal nagyobb erőfeszítést igényelnek, s elterelik a fókuszt a valódi feladatokról, a fontosságról.

Célszerű arra törekednünk, hogy a műszer mutatója a lehető legkisebb kilengéssel működjön életünkben, de ne feledjük, az egyensúly sosem statikus állapot, mindig mozgásban van.

Szöveg Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/38. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene