Nézet

Mama, mondj egy mesét

Vasárnapomat lapozgatva, amit hétről hétre nagyon várok, figyelmesen olvastam Csanda Gábor írását Veres István megjelent könyvéről. Nekem is van egy példány belőle, a menyem ajándékozott meg vele, hogy ebből is mesélhessek a két legkisebb unokámnak, akik nagyon szeretnek meséket hallgatni. Az említett írást olvasva és a mese szó kapcsán ragadtam tollat, hogy megírjam a gondolataimat nagyszüleimre emlékezve, akiket nagyon szerettem, és hálával gondolok rájuk.
Vasárnap

2021. április 8. 08:00

Vasárnap
- Fotó: pixabay

Kérlelnek a kisunokáim, és én mesélek éppen úgy, mint ahogy azt tette az én drága nagymamám. Soha nem mondta, hogy most nem, hogy már számtalanszor hallottuk tőle a kért történeteket, mindig volt ideje rám és az öcsémre. Egyszerű asszony volt, tele szeretettel és szerénységgel. Ezek a tulajdonságai voltak azok, ami miatt a nagypapa felesége lett, mert ő özvegyember lévén jó mostohát keresett árván maradt gyerekeinek. Az első feleségét fiatalon elveszítette gyógyíthatatlan betegsége miatt, amit a későbbiek során a lányai is örököltek. A mostoha szó nem helyénvaló, mert a nagymamám sajátjaként szerette őket, akik mellé egy éven belül egy közös kislány, majd egy kisfiú is érkezett, így házasságuk harmadik évében már négy gyermekről kellett gondoskodnia. Kitört az első világháború, és a nagypapát besorozták katonának, lovas hírvivőként szolgálta le idejét a hadseregben. A család alig látta a háború alatt, de egészségben hazatért szeretteihez. Úgy mondták, még időskorában is délcegen megülte a lovat. Történt egyszer, hogy a második világháború alatt katonatisztek szálltak meg náluk, voltak, akik lóháton érkeztek. A nagypapa szemügyre vette a lovakat, és bemutatta a szakszerű felkantározást, a helyes testtartást, pedig akkor már 72 éves volt, mégis fiatalos lendülettel pattant nyeregbe. A nagyszüleimnek nem volt könnyű életük, mert a négy gyermek mellé még kettő érkezett, de három kislányt eltemettek, a felnőttkort csak három gyermekük érte meg, akiknek hosszú és szeretetteljes életet adott a Jóisten.

De visszatérve a mesékhez: nem mesék voltak azok, hanem igaz, valós történetek, amelyek az ő szülőfalujában és falunkban történtek. Így ismerhettem meg sok ember életének egy-egy történését, a szépszámú rokonságot, a család baráti körét, és már gyermekkoromban ismertem a falu minden lakosát, de még az elköltözött hozzátartozóikról is tudtam. Örülök, hogy minden egyes régi fénykép ismerősként köszönt rám már több mint ötven év távlatából. De beszélt olyan dolgokról is, mint az 1912-ben elsüllyedt Titanic luxushajó, és pontosan úgy mondta el, ahogy azt évek múltán a sikerfilmben láttam. Még az éneket is elénekelte, amit a zenészek játszottak a hajó süllyedésekor – a Hadd menjek, Istenem… kezdetűt. Elsírtam magam, amikor a filmben elhangzott ez a dicséret, mert előjöttek a régi emlékek. Honnan tudta ilyen pontosan, hiszen nem volt tévé, rádió, talán még újság sem járt nagyon errefelé. De így hallottam tőle a szarajevói merényletet, Ferenc Ferdinánd főherceg, Ausztria és Magyarország trónörökösének és nejének tragédiáját, ami kiindulópontja volt az első világháborúnak. Majd legjobban Erzsébet királyné történeteit szerettem, és elszomorodva hallgattam, hogy őt is meggyilkolták 1898-ban olyan hihetetlen módon, hogy maga először nem is tudatosította, halálos sebet kapott. Lehet, hogy a valóság kicsit más volt, de nekem akkor tízévesen ezek a történetek csodás dolgok voltak, emlékeim közé zártam őket. Követem a példáját a mesélés terén, habár az én unokáimnak ma már rengeteg mesekönyvük van, de a régi idők történetei mégis érdekesebbek számukra, mint a legszebb Grimm-mesék. Bízom benne, hogy ők is mesélni fognak, ha eljön az ideje.

Szóval karácsonykor a Jézuskától egy szép könyvet kaptam, a Pozsonyi mesék sorozatból Veres István Petőfi című kötetét. Így az 1000 kiadott példányból egy az én könyvespolcomon kapott helyett. S miért ezt hozta? Hogy a mama – mármint én – Petőfi Sándor pozsonyi tartózkodásáról is mesélhessen a két legkisebb unokájának. Élvezetes olvasnivaló, szíves figyelmébe ajánlom gyereknek, fiataloknak és idősebbnek egyaránt.

Sátor Márta, Hegysúr

Támogassa a vasárnapot

Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!

Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő sikerként könyvelte el, hogy a magyarországi tárgyaláson nem volt képviselve a szlovák diplomácia ⋌(TASR-felvétel)

A koalícióban is betelt a pohár Gyimesi miatt

Zuzana Čaputová

Čaputová a Szputnyik-szerződés nyilvánosságra hozását kéri

tüdő illusztráció

Poszt-Covid szindróma: Mik a tünetei, és mi a teendő?

puskas

Foci-Eb: telt ház lehet a Puskásban, három helyszín veszélyben

dd

A bőség kosara a könnyűzenében

Fülöp herceg Vilmos

Vilmos herceg: "nagypapám évszázadnyi életét a szolgálat határozta meg"

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.