Ha belegondolunk, tulajdonképp minden állapot átmeneti

Szentendre előtt megkérdezte, nagyjából hol van az említett, zsé betűs utca, mondtuk, hogy a kertvárosi részben, mindjárt az elején. Ez az! – mutattuk, ő pedig lehúzódott. Barackvirág utca – olvastuk a táblát, majd elköszöntünk. Azóta tudjuk, hogy a barackvirág egy zsé betűs szó, legalábbis átmenetileg. Kétezret írhattunk, és ez volt az a dátum, amelytől oly sokan annyira féltek, hiszen már Nostradamus is megírta, hogy vége lesz a világnak, beleértve a számítógépeket is, amelyek csak kétezerig vannak beprogramozva, utána összezavarodnak, és velük együtt mi is. Hát úgy tűnik, hogy csak ez utóbbi következett be, de nem csak átmenetileg.

Ha kétezerből elveszünk egy nullát, megkapjuk a kétszázas számot. Kétszáz évvel ezelőtt, 1824 júliusának végén érkezett meg Kőrösi Csoma Sándor a nyugat-tibeti Zangla faluba, amelynek kolostorában több mint egy évet töltött. Háromszor három méteres cellájában tibeti könyveket és egyéb régi iratokat tanulmányozott, feltérképezte Tibet történelmét és irodalmát, valamint összeállított egy harmincezer szóból álló jegyzéket, amely későbbi tibeti-angol szótára alapjául szolgált. Mivel a tűz csípte a szemét, a szobájában nem gyújtott tüzet, pedig nagyon hideg volt.

Nyilván tudta, hogy ez csak egy átmeneti állapot. Azt viszont biztosan nem tudta, hogy kétszáz évvel később megjelenik a Vasárnap az évi 31. száma, amelyben Hadas Katalin pszichológussal beszélgetünk arról, hogyan tölthetik el tartalmasan és hasznosan a gyerekek otthon a nyári vakációt. Foglalkozunk az új Barbie-filmmel is, valamint bemutatjuk Fodor Annamária színésznőt. Nemrég zajlott Pozsonyban a Pride, más néven a melegfelvonulás, melynek kapcsán összeállítottunk egy ankétot. A lap része a Lélek melléklet is, amelynek témája a nőies férfi és a férfias nő, vagyis a másság. Huncutka, Koperta, és vége. Ja, nem, még ott a tévéműsor, amiből szintén megtudhatjuk a jövőt.

Térjünk még vissza Zanglába, ugyanis kétszáz évvel ezelőtt Kőrösi Csoma Sándornak volt két segítője. Egyikük Szangye Puncog, a kolostor apátja, valamint Kunga Csöleg láma. Ökörvér színű köntösük nem az ökörvértől volt barnásvörös, hanem a szutyoktól, a telek erejét pedig kaftánokban mérték. Ha hidegebbre fordult az idő, felvettek még egyet. Szangye Puncog és Kunga Csöleg tehát rétegesen öltözködtek. Ők talán már akkor sejtették, hogy támogatásuk, amit a magyar tudósnak nyújtanak, előbb vagy utóbb megtérül. Így is lett, mert a 2010-es években lelkes magyarok adománygyűjtésbe kezdtek (Csoma's Room Foundation), hogy iskolaépületet emelhessenek a zanglai gyerekeknek. Az iskola azóta el is készült. Üröm volt az örömben, hogy épp akkoriban, 2020 novemberének végén, 86 éves korában elhunyt Gyalses Nima Nurboo, Zangla királya. Úgy is mondhatjuk, hogy továbbment, hiszen az élet is csak egy átmeneti állapot, amely a nemlétből indul, és ugyanoda tart, legalábbis egyesek így tudják.

A Barackvirág utcában aztán csuda dolgok történtek.

Volt LGT revival koncert, skanzenlátogatás, és feltaláltunk egy kihalt állatot is, a sellő és a tehén keresztezését, amely a sehén nevet kapta. Levetítettek nekünk egy Kusturica-filmet, drogmegelőző beszélgetésre hívtak egy rendőrt, valamint egy olyan előadásra is be lehetett ülni, ahol a szakember (pontosabban szakasszony) azt mondta, hogy ha tehetjük, tizenévesként főleg olyan személyt engedjünk az intim szféránkba, akivel el tudjuk képzelni azt is, hogy együtt éljünk. Riasztó információknak tűntek ezek akkor, aztán szerencsére jött egy fiatal magyarországi iskolaigazgató, aki elmondta, hogy régen a tanítók azért verték a diákokat, mert jót akartak nekik. Ettől megnyugodtunk, de persze csak átmenetileg. Aztán kifeszített lepedőkre vetítve megnéztük az olasz-francia foci-Eb-döntőt, amelyet a franciák nyertek. Mindenki szomorú volt. Másnap reggel egy helyi fiatalember azt mondta, sokáig a Pilsner Urquellt itta, de rájött, hogy a Staropramen jobb.

Ha belegondolunk, tulajdonképp minden állapot átmeneti. De ha nem gondolunk bele, akkor is.