Gondolj a hóvirágra

Persze, a külvilág történései valóban arra utalnak, mintha mi sem történt volna, nem érdekli, hogy éjfélt ütött az óra és mennie kellene. Éppen ezért azzal a részével nem is igazán tudunk mit kezdeni.

Amivel azonban igen, az a hozzáállásunk, a lelkesedés, amivel nekiiramodtunk 2021-nek. Mert hiszem, hogy mindenkiben megjelent, akár csak a szikrája is annak az érzésnek, hogy túl vagyunk rajta, mostantól minden más lesz.

Igen, más lesz. Szépen lassan. És ez lesz a kulcsa. Mert nem varázsütésre fog eltűnni, semmivé válni mindaz, ami az életünk része volt az elmúlt időszakban, ha akartuk, ha nem.

Mint amikor a hófödte földből egyszer csak kisarjad a hóvirág első zöldje. Az öröm a lelkesedés már bennünk van, s napról napra várjuk, hogy növekedjen és közben a föld végleg nyelje magába az utolsó havat is, hogy egyszer csak előbújjon a fehér virága, amelyet oly kecsesen és erősen tart mindenkor.

Éppen ezért, amikor úgy érzed, hogy lelkesedésed alább hagy, gondolj a hóvirágra. Arra az érzésre, amikor ő úgy dönt, megered, annak ellenére, hogy lehet, odakint még zordan tombol a tél, de tudja s hiszi, hogy hamarosan megjön a tavasz.

Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép