És csodálkozik

Őszi éjjel

izzik a galagonya

izzik a galagonya

ruhája

Weöres Sándor

... a huszadik század. Rengeteg szó, mondat, mondás van az ember életében, amit soha, míg él, el nem feled. Apa mondta, anya mondta, barát, nem barát mondta, valaki mondta, nekem mindig fontos volt, ha tanító mondta, akár szerettem, akár nem. És csodálkozik a huszadik század – ez is egy ilyen.

Ezt a címet adta meg régen, még az alapiskolában a kedvenc magyartanárom. Hogy írjunk fogalmazást. Írtam, nagyon lelkesen írtam a sok csodáról, a felfedezésekről, a művészetek izgalmairól, hasonlókról, csak úgy szaladt a tollam, boldog gyerekségemben tán csak épp megemlítettem, hogy hála az égnek, nem volt háborúban, szenvedésben, kínokban, rettenetes fertőző betegségekben részünk, s minden bekezdésem így kezdődött: és csodálkozik a huszadik század...  Persze, ez tán csak azért maradt meg bennem, mert külön dicséretet kaptam a tanító bácsitól.

Öregedő fejjel mit is írnék vajon a huszonegyedikről? Igen, ma is úgy kezdődhetne minden bekezdésem, ahogy akkor: és csodálkozik a huszonegyedik század... De már nem annyira lelkesen. Meg-megbotlana a tollam, megakasztaná a sok szeméthegy, a tönkretett táj, picinyke bolygónk sok háborúja, emberkínzása, egymás el nem viselése, ezer ilyen rettenet.

És csodálkozik a huszonegyedik század,

hogy még mindig élünk, hogy van zene, vers, könyv, egy-egy fontos kézfogás, néhány szó, mondat, mondás, amit soha, amíg él, nem feled el a piciny halandó. Hogy dérütött fejjel inkább fél, retteg, szörnyülködik a tudomány hatalmas lépteit figyelve, s lassan nem tudja, ember-e vagy ember csinálta robot, aki közeledik felé.

És csodálkozik a huszonegyedik század,

hogy a huszadik csodái, de rémségei, rosszai után is boltba megy, kenyeret vesz, köszön és beszélget, most éppen maszkkal fedezi magát a jó és a rossz ember. Mert még mindig élni akar.

És csodálkozik a huszadik század,

hogy a huszonegyedik is ki fogja bírni, ki kell, ha máshogy nem, hát nyers krumplit köt a talpára, zsíros ruhát a mellére, ahogy anyánk szokta nekünk gyerekkorunkban, ha taknyosak voltunk. S majd nem azt kérdi (anyánk), hogy zsebkendőd van-e, hanem hogy maszkod van-e.

Tanító bácsi, csak még azt szeretném megkérdezni, mert álmodtam egy könnyeset, hogy akkor most hogy mondom el a verset a szavalóversenyen, tudja, azt, amivel annyit gyötrődött velem...

És csodálkozik a ...

Aki követni szeretné Hunčík Pétert azért, hogy 2025-ben és még az után is olvashassa a Vasárnapot, és megteheti, a következő számlaszámon tegye:

Československá obchodná banka, a.s.

Číslo bežného účtu IBAN: SK34 7500 0000 0001 2590 9023

Variabilný symbol: 999

Hanyatt estem majdnem ettől a mai jelenéstől. De mi a francot veszek fel VASÁRNAP?

Szászi Zoltán: Télig mese

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 49. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene