Az idő rózsája

Az időre, s mindarra, ami ezzel együtt jár, ami ehhez hozzátartozik. Az idő megy, múlik, s mi valóban sokszor pillantunk az órára azt érezve, elkésünk innen vagy éppen onnan. Mutatja, hogy mikor kell ébrednünk, s mikor feküdnünk, hol van épp dolgunk, s mit kellett volna már rég megcsinálnunk.

Az élet azonban most megállít, téged is, pont ezekben a percekben, pillanatokban. Teszi ezt azért, hogy megállítsd az időt gondolatban, s adj magadnak arra lehetőséget, hogy végiggondold, mi célt is szolgál az idő az életedben. Az időt ajándékba kapjuk, és csak rajtunk múlik, hogyan gazdálkodunk vele. Hogy kényszerként vagy lehetőségként éljük-e meg. Ez itt most egy lehetőség neked, arra, hogy megállj és végiggondold, valóban mi a fontos, hova adod, teszed, mire fordítod mostantól az idődet. A rohanásra vagy a megállásra. Az örökös kényszerre vagy a lehetőségre. Az elveszett és lényegtelen dolgokra vagy arra, ami, és aki valóban fontos.

Az idő megállít, hogy tudatosíthasd, ez a legnagyobb értékünk, s ebből bizony sosem lesz több az életedben. Éppen ezért állj meg, gondold végig, s ha teheted, változtass, amin kell. Elsősorban a hozzáállásodon. Hívd fel azt, akit már régóta szeretnél, öleld meg azt, akit szeretsz, és magadról se feledkezz meg, miközben tudatosítod:

„Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.” (Antoine de Saint-Exupéry)

Szöveg Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/1. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene