Milan Lučansky tavaly júniusban. Fotó: TASR
A hírek kapcsán, amelyek a különböző befolyásos emberek letartóztatásáról szólnak, az egyik családtagom mondogatja, hogy ez itt az Augiász istállója. A görög mitológiában Augeiasz görög királynak rengeteg tehene volt, az istállóit pedig évek hosszú során nem takarították. Héraklész is csak úgy tudta kitakarítani, hogy átvezetett rajta két közeli folyót. Amikor a Vasárnap 3. számában a Lučanskýról szóló cikket olvastam, beigazolódni éreztem a fenti megállapítást. Jaroslav Málik ad egy kis betekintést, hogy mentek az ügyek a rendőrségen.
Az ügyek azonban nem csak a rendőrségen, mindenhol így mentek, mennek. A korrupció, a lefizetés mindenhol ott van, az uniós pénzek elosztásánál kiváltképp. Mennyire vagyunk erre érzékenyek? Sajnos az a meglátásom, hogy csak azt látjuk, ahol mások igen nagy pénzeket nyúltak le. Igen, ki milyen magasan van, olyan nagyságrendben dolgozik.
Valamikor tavaly ősszel a Pátria rádióban beszélgetett Berényi Józseffel Miklósi Péter. Az ismétlést is meghallgattam, mára már csak egy dolog maradt meg belőle, ami akkor, és most is megdöbbent. Annak kapcsán, hogy a miniszterelnök úr tanácsadója lett, mondta el, felhívták már (többes számban, tehát nem csak egy személy), hogy segítsen már nekik valamilyen projektjük támogatása érdekében. Hogyan hangozhat egy ilyen beszélgetés? „Te, Józsikám, szólj már a Matovičnak, ajánljon be a Remišovához, hogy az én beadványomat egy kicsit tolja már előbbre, nem leszünk hálátlanok!”? Berényi József erre azt válaszolta Miklósi Péternek: mondtam nekik, nem tudok segíteni, ahhoz a parlamentben kellene lennünk. Tehát miről is szól minden? Csak úgy tudjuk elképzelni, hogy a számunkra is szülessen jó döntés, ha van ott emberünk. Csodálkozunk? Nem szabad, már a Bibliában is ez áll, Jézus kérdi: „Meg akarsz gyógyulni” „Uram – válaszolta a beteg –, nincs emberem, aki bevinne a tóba, amikor felkavarodik a víz.” Az orvosokhoz is ezért megyünk borítékkal, hogy „legyen emberünk”. Többen vékonnyal, félve, vajon elég-e, némelyek jó kövérrel, hadd lássa, ki lesz a páciense!
Tényleg a protekció ellen vagyunk, vagy csak a mások protekciója ellen? Az az egy kicsi, az én számomra, no, az még férjen bele. Itt a koronavírus, haragszunk mindenkire, főleg a kormányra, mert mennyire lehetetlenek, tehetetlenek. Nem tudják a vírust kiutasítani az országból. Ez jön le a médiából, mert az újságíró, a riporter tudja a legjobban, hogyan, mit mikor kéne, kellett volna tenni. Ők a „nép nevében” kritizálhatnak. Bezzeg a Fico-kormány, ők be sem engedték volna, itt állna Szlovákia Európa közepén tisztán, vírusmentesen! Mi a bajunk?, tesztelni kell menni, képzeld, mindenkinek, mire jó ez?, teljesen ingyen?, ez már csak azért sem lehet jó, mert ingyen van (meg kellett volna fizettetni, ami ingyen van, az már eleve kérdéses).
A választások előtt az emberek nagy része azért szavazott úgy, ahogy szavazott, mert elege volt az alvilági praktikákból. Most, hogy nekiálltak az istálló takarításának, már nem annyira érdekes (a vírus fölülírta a problémát), talán rájöttünk, hogy mégis csak kell nekünk is a protekció. Ha mi is kapunk egy kicsikét, morzsákat a koncból, elnézzük, hogy a magasabban lévők elvigyék a zömét!
Nagyon vigyázzunk, egy január 23-i beszélgetésben, a rádióban Fico azt kiabálta Remišovának, hogy azt majd hogyan magyarázzák meg, ha a most, „ártatlanul” letartóztatott személyeket kiengedik, és milliókat kell az államkasszából kifizetni nekik kárpótlásul? Sajnos, ennek is megvan a valószínűsége, olvassák csak el alaposan még egyszer a fent említett, Lučanskýról szóló cikket.
Sedliak Ilona, Martos
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.