A kreténség ellenszere. NAPLÓ
2022. január 20. 11:45

Szülőfalum, Vajka egykor nagy dicsőségű érseki szék volt, ami azt jelentette, hogy afféle államként létezett az államban, és a Csallóköz jelentős részét felügyelte. Amire vajkaiként kevésbé lehetünk büszkék, bár nem tehetünk róla: a régi feljegyzésekben rendszerint külön kiemelték, hogy errefelé sok volt a golyvás ember.
Ez nem csupán annyit jelentett, hogy a vajkaiaknak feltűnően nagy tokájuk nőtt, hanem az értelmi fogyatékosok, azaz a kretének átlag feletti arányát.
A kretén kifejezést egykor nem pejoratív értelemben használták, épp ellenkezőleg: a keresztény (svájci franciául: chrétien) szóból eredeztethető, mivel a kreténeket lelki szegényeknek tartották, akik közelebb állnak Krisztushoz.
Persze ettől még nem volt feltétlen olyan jó kreténnek lenni a régi Csallóközben. A történettudósként ismert plébános, Ipolyi Arnold 1858-ban azt írta a csallóközi golyvásokról, akikkel főleg Bakán, Vajkán és Püspökiben találkozott:
„Szánakozásra gerjesztően néznek ki: eltorzított arcvonások, sápadt, élettelen szín, merev tekintet, irtózatos golyva, olykor bénaság s tagjaikkal tehetetlenség, valóságos szörnyekké alakítják őket; ehhez még többnyire némák, és kietlen sipító vagy hörgő hangokat hallatnak csupán. (…) A kevésbé dőrék és tehetetlenek többnyire kisebb házi szolgálatokra, baromfi őrzésére, stb. használtatnak, és többnyire minden úri és lelkészlakban látni e vidéken ily, nagyobbára csak könyörületből felvett cselédet, kik azután olykor, bárgyú ötleteik és tetteiknél fogva, a házi bolond szerepét is viselik.”
Később úgy nevezték el ezt a betegséget, endemikus kretenizmus. Az endemikus azt jelenti, hogy egy faj vagy jelenség kizárólag vagy jellemzően egy bizonyos területen fordul elő. A golyvások nemcsak a Csallóközben éltek nagy számban, hanem egész Európán végighúzódott egy sáv, amelyben kimutatható volt a magasabb arányuk, ezt golyvavonulatnak nevezték el, és a Pireneusoktól az Alpokon át (Svájcban is kirívóan sok volt a kretén, ezért is a név svájci eredete) a Kaukázusig terjedt.
Pozsony főorvosa, Gerley János 1865-ben összeírta a „csallóközi gyügéket”, ahogy ő nevezte őket, és javaslatot tett a helyzet javítására: elegendő só biztosítása, a mocsarak lecsapolása a „pósgerj” (malária) felszámolása végett, a vérrokonok közti házasság tiltása és a nyomor enyhítése. Javaslatai főleg politikai okok miatt hiúsultak meg, ám utódja, Lendvay Benő is felkarolta a témát, és arra gyanakodott, az ivóvízzel lesz valami gond. Meg is vizsgáltatta egy vajkai kút vizét, amelynek a fogyasztói három nemzedéken keresztül mind golyvások lettek.
A huszadik század elején aztán bebizonyosodott, hogy tényleg a vízben kell keresni a magyarázatot: jódhiányos volt, és ez okozta a pajzsmirigynek a kretenizmushoz vezető elváltozását. A csallóközi kreténeken (vajkaiasan gónóknak hívták őket) végül egy Julián Podoba nevű szlovák orvos segített, aki az ötvenes évek elején nyugati mintára bevezettette a jódozott só használatát. 1951-től fokozatosan adagolták a jódot a konyhasóba, ami bámulatos eredményeket hozott: a csallóközi golyvások gyakorlatilag eltűntek.
A csallóközieket persze nem kérdezte meg senki, hiszen 1951-ben ezt nem tartották különösebben fontosnak.
Mindez érdekes kérdéseket vet fel. (A történészek általában nem szeretik a „mi lett volna, ha” kezdetű felvetéseket, úgyhogy ők itt fejezzék be ennek a szövegnek az olvasását.) Mert mi lett volna, ha az egészet tapintatosan a népre hagyják, és a jódozott só használata csupán egy jóindulatú javaslat marad? Talán minden teljesen másképp alakul. Talán megtudtuk volna, hogy a golyva csak a jódlobbi kitalációja, és hogy az embereket golyvásokra és golyvátlanokra osztani fasiszta gaztett. A derék csallóköziek talán ragaszkodtak volna régi, jól bevált kútjaikhoz, és hetykén visszautasították volna a jódozott sót mint a megátalkodott nyugatiak kifejlesztette mérget, amelyet rajtuk akarnak tesztelni. Egy részük biztosan így tett volna, büszkén régi hagyományaira, ősei dicsőségére. És a Csallóköz máig tele lenne kreténekkel.
(A cikk megírásában segítségemre volt Kiss László A csallóközi endémiás kretenizmus története című cikke – Orvosi Hetilap, 2012/november, 1752–1759.)
A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/3. számában jelent meg!
Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene
Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot!
Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap!
Támogatom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.