A kassai április. KOPERTA

Márai Sándorra emlékeztünk születésének 122. évfordulója alkalmából április 10-én a Márai-szobornál. A kellemes napsütéses délutánon a műsorvezetők, Hanesz Angelika Csemadok-elnök és Filipko József képviselő köszöntötték az összejött, majd 80 fős csoportot, a műsorban pedig érdekes visszaemlékezések hangzottak el Márai Sándor életéről és írói múltjáról. Buczkó István, Magyarország Kassai Főkonzulátusának konzulja szerint Márai a 20. század magyar és egyben világirodalmának kiemelkedő alakja, aki nemcsak kassai, hanem világpolgár is volt. Élt Kassán és Budapesten, bejárta Németországot, Olaszországot, Svájcot és az élete alkonyát az Amerikai Egyesült Államokban töltötte. Jaroslav Polaček, Kassa főpolgármestere kiemelte, hogy Márai a szülővárosáról sohasem feledkezett meg, és neki is nagyon sok híve van városunkban mai napig, akik hasonlóan szeretik Kassát, mint ő. Duncsák Mária, a Csemadok alelnöke méltatta Márai jellemét, független emberi magatartását, akit még a kényszerhatalmak sem törtek meg. Az ünnepi beszédeket követően a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola diákjai idézeteket mondtak el Márai műveiből, majd az emlékezők elhelyezték a koszorúkat, virágokat és a gyertyákat a szobornál. Rövid és kellemes séta után az emlékünnepség folytatódott, nem kis meglepetéssel, hanem naggyal, mely kellemes volt, tetszetős és nagyon finom is – három hatalmas torta kínálta magát szétosztásra. Ezután az Emigráció teremben a grafikusművész Miklosovits László Hommage á Márai Sándor 1900–2020 című könyvének bemutatása következett. A bevezető beszédet Szaszák György publicista tartotta, a művész pedig részletesen elmagyarázta a 268 oldalas különleges könyvalkotást, amihez őt Márai Sándor művei inspirálták.

A Magyar Nyelv Hete Kárpát-medencei rendezvénysorozat alkalmából április 22-én kerekasztal-beszélgetés volt a magyar nyelv jelenlegi helyzetéről és az Anyanyelvápolók Szövetsége feladatairól. Duncsák Mária Csemadok-alelnök beszélgetőtársai Pusztay János professzor, Nyíri Péter, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója, és Pomozi Péter nyelvész doktor voltak. A rendezvényt a Csemadok Kassai Városi Választmánya szervezte saját, Kovács utcai székházában.

Április 26-án a Löffler Múzeumban mutatták be a Tost László, Kassa polgármestere című történelmi könyvet, melynek szerzője és bemutatója Szeghy-Gayer Veronika budapesti születésű kassai történész, akinek ez hároméves kutatómunka eredménye, s aki 2021-ben megkapta a fiatal kutatók tekintélyes közép-európai tudományos díját, a Danubius Young Scientist Awardot. Az est folyamán a meglepően nagy számú közönség sok érdekes dolgot megtudhatott nemcsak Kassáról, hanem általában az akkori politikailag nehéz évekről is. E nagyon szép kivitelezésű, értékes könyv pótolhatatlan a mai nemzedéknek, és minél többeknek kéne megismerkedniük vele.

Április 27-én sportünnepségre került sor a Thália Színházban, Kassára látogatott Szilágyi Áron háromszoros olimpia bajnok kardvívó. Az esemény elején levetítették az Egy mindenkiért című dokumentumfilmet, utána a beszélgetés folyamán jobban megismertük a bajnok sportpályafutását. A további program keretében Miroslav Luberda kassai olimpikon (1988 Soul), a kassai Olimpiai Klub elnöke és Anton Švajlen korábbi elnök mint a csehszlovák labdarúgócsapat tagja, olimpiai ezüstérmes (Tokió 1964), átadták Szilágyi Áronnak azt az oklevelet, amely bizonyítja, hogy a kassai klub őt dísztagjává választotta. Itt megemlíteném, hogy a tokiói olimpián a győztes magyar válogatott tagja volt egy kassai születésű labdarúgó, Nógrádi Ferenc is.

A több mint 100 éves kassai sportéletnek nagy hagyományai vannak. A jégkorong, a síelés, az úszás és a vízilabda, a labdajátékok, a birkózás, az ökölvívás, a súlyemelés, az atlétika, a gimnasztika és a vívás mind-mind honos volt városunkban. Több sportban voltak olimpiai, világ- és európai bajnokaink, ugyanúgy országos szinten Csehszlovákiában és a mostani Szlovákiában, egyéni és csapatversenyeken. A vívósportban Csehszlovákia idejében, a múlt század 50–60-as éveiben a kassaiak az élen álltak nemzetközi sikerekkel és bajnokokkal, akik a magyar tannyelvű gimnázium és ipari technikum diákjai voltak. Név szerint Gönnert Éva és Mária, Rácz Katalin, Haltenberger Sarolta és Sebestyén, Tóth Ildikó, Sirola Pál és Katalin, Novotny Pál, Szurdusz István…, és nem utolsósorban a híres mesteredző, Pacsenovszky Sámuel professzor.

A húsvéti ünneppel kapcsolatban teljes volt az elégedettség, a templomok nyitva, nem úgy, mint tavaly, amikor 120 napig, azaz az év harmada alatt zárva voltak. Nagypénteken már 28. alkalommal rendezték meg az Óvárosban az ökumenikus körmenetet a történelmi egyházak és kisebb vallások részvételével. Szintén örömteli dolog, hogy a premontrei templomban úgy mentek a magyar római katolikus húsvéti szertartások, mint régen.

Április 30-án különleges eseményre került sor a Kassától északra elterülő Csermely-völgyben, a 10 km-re fekvő Üdülőn össz-szlovákiai vasúti szentmisét tartottak, főcelebráns Andrej Imrich, ny. püspök volt. Előtte megáldotta a Kassai Gyermekvasút Csermely nevű állomását, majd harangszentelésre és a Szent Katalin-szobor szentelésére került sor. Ilyen vagy ehhez hasonló program még itt nem volt. A Kassára érkezett érdeklődőket a vasútállomásról történelmi autóbuszon szállították a Csermelybe, majd onnan az Üdülőre a kassai történelmi gyermekvasúton (az elődje úttörővasút volt) utaztak. A büfé biztosítva volt, a vonaljegyeket adakozási alapon árusították. A kellemes tavaszi időjárás biztosította a szép szombati napot.

Látszott, hogy jót tett az embereknek a sok program, kicsit kikapcsolódhattak annak tudatából, hogy a mai társadalmi és politikai helyzet enyhén szólva sem kedvező. Ne csüggedjünk, inkább bizakodjunk, a szüleinknek és nagyszüleinknek sem volt könnyű, de átvészelték a nehéz időket, és felneveltek minket. Mi is figyeljünk a fiatalokra, gyerekeinkre, unokáinkra!

Buday Ernő, Kassa