Vége a 2021–22-es tanévnek, jelezte az utolsó csengetés az ország minden iskolájában. A tanulók már „térdig” járnak a szünidőben, élvezik a strandok vizét, a későn kelés örömét, a gondtalan játszást, a szabadságot. Nem így a pedagógusok.

2022. 7. 11. (Umratshausen, Gasthof zum goldenen Pflug) – Szinte akkor indulva, valamivel hat után, ahogy terveztük, az első (emlékeztető) megálló Heiligenkreuz. A kolostor környékén bolyongva két helybéli is mosolyogva rám köszön: ’s Gott.

Változásban, alakulásban vagyunk. Nemcsak azért, mert belelépve jócskán az augusztusba a fák levelei máshogy kezdenek suhogni (már ha nem égtek el az aszályban), hanem mert a szemmel és kézzel nem fogható változások ideje is eljött.

Vagyis ebül, pórul, rosszul, szerencsétlenül. No, nem nagyon, csak kutyányit. A szó szoros értelmében. Kutyával, pontosabban a Samuval történt ugyanis az eset. Még pontosabban a Samu miatt.

Június 11-én Rozsnyón próbáltuk felidézni a múltat. A tovatűnt évek után mindig nagyon jó érzés újból találkozni, akár spontán, akár szervezetten egy közös helyen, és felidézni az elszállt iskolai évek megannyi szép emlékét. Az öregdiákok ilyenkor nyáron számtalan osztálytalálkozót szerveznek, és a találkozás pillanatában alaposan megnézik egymást, aztán felkiáltanak: – Jaj, de sokat változtál! – Te is! – vágja rá a másik. De jó lenne hallani, hogy jé, te nem változtál semmit.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében július 4–8-án Komáromban a Tiszti pavilon épületében sor került a Lego-robotikatáborra az e témakörben elkötelezett alapiskolás tanulók számára. Foglalkozásvezető Hanesz Angelika pedagógus, a Talentum csapat mentora.

Tisztelt Főszerkesztő Asszony! Most jöttem ki a kórházból, az epegyulladás összes kellemetlenségét hátam mögött hagyva, örülök a visszanyert szabadságnak. Azonnal rávetettem magam a rám váró Vasárnap érintetlen, friss számára.

Jó dolog, ha az ember lánya tizennégy évesen már egyedül intézi a koncertügyeit. Ha meghívják valahová, vele egyeztetnek, vele beszélik meg az időpontot, a repertoárt, mindent. Anya csak sofőrként szerepel a folyamatban.

Van egy nagyon fontos „fegyver” a kezünkben. Mindegy, hogy nő vagy, vagy férfi, ugyanúgy rendelkezésedre áll ez a fontos eszköz, ami által sokkal jobbá teheted a napodat, a környezetedét, vagy egyszerűen csak egy kis derűt varázsolhatsz a mindennapokba.

Mondhatnám úgy is, órás- és ékszerésztanonc volt akkor édesanyám Somorján, de az állításom csak részben fedné a valóságot.

A címet Jozef Banáš szlovák író egyik könyvétől kölcsönöztem, s ez nem kitaláció, hanem a valós élet. Ez vonatkozik a helyi, az európai, valamint a világ politikusaira is.

Szeretett lelkiatyánk, Fűr és Csúz község lelkipásztora, Ft. Pati Ferenc Károly atya június 13-án ünnepelte pappá szentelésének 40. évfordulóját. A hálaadó szentmisét június 19-én mutatta be a nemrég gyönyörűen felújított fűri Szent Imre herceg tiszteletére szentelt templomban, mely zsúfolásig megtelt.

Vrabec Mária rovata

Nagyon nagy örömömre a rimaszombati Rokkantak Szövetsége június 7-én nyílt sportnapot tartott a Daxner utcai társasági házban. Mindenki eljött, aki úgy érezte, hogy megbirkózik a feladatokkal: kislabdás célba dobás és nyíldobás a céltáblába.

Ki-ki vérmérséklete szerint mondhatja, van öröm, vagy esetleg csak kevés akad az életében. Egy azonban tény, mindannyian megtapasztaltuk már ezt az érzést. Igaz, én jobb szeretem állapotnak nevezni, mert még ha csak másodpercekre, percekre is, csodálatos benne lenni, átélni.