„Gombaszög nem a balosoké vagy a jobbosoké, nem a liberálisoké vagy a konzervatívoké, nem a fideszeseké vagy ellenzékieké, Gombaszög a miénk, a felvidéki magyaroké.”
Hétfő, 10:54, Komárom
Majd’ egy órával később indulunk el, mint ahogy terveztük, de még így is sikerül megfeledkeznem valamiről: az esőkabátom nem raktam be. Márpedig anélkül Gombaszögre menni nem kis vakmerőség. Nem fordulok vissza, lesz, ami lesz. Ha nem felejtem el, kérek a nővéremtől valamit, mikor kitesszük náluk a gyerekeket. (Elfelejtettem.)
Kedd, 12:21
Elkészült a labirintus, idén is a pálos kolostor romjainak köveiből. Jól esik besétálni a középpontba, s körbetekinteni a táboron, felnézni a környező hegyekre, gyönyörködni a felhőkben, megölelni a társakat. A fireszesek is itt vannak, a VándorLáss is megjött. Most már az én lelkem is megérkezett Gombaszögre. („Kincs az a völgy, ahol az égi testek táncot járva szerelembe esnek…”)
Kedd, 22:27
Péterfy Bori és Magyar Péter. Az este két fő témája. Az egyik azért, mert itt van, és fergeteges bulit csap, a másik meg azért, mert végül nem lehetett itt. Kár, meghallgattam volna. A főszervező szerint jövőre szeretettel várják. Meglátjuk. Remélem, kibírják a politikai nyomást, ami rájuk nehezedik. Ami nem sikerült a hatalomnak évekkel ezelőtt erőből (értsd: egy ellenrendezvénnyel kicsinálni a tábort), az ne sikerüljön csellel se (értsd: anyagi támogatással elvenni a tábor szabadságát). Gombaszög nem a balosoké vagy a jobbosoké, nem a liberálisoké vagy a konzervatívoké, nem a fideszeseké vagy ellenzékieké, Gombaszög a miénk, a felvidéki magyaroké. Jó lenne, ha ez így is maradna. Gombaszög nem az utóbbi évek magyarországi támogatásától olyan, amilyen, hanem attól, hogy több száz önkéntes teszi bele a szívét-lelkét (és kétkezi munkáját) már év(tized)eken keresztül.
Szerda, 07:49
Van meleg víz! Cserébe elfogyott a budiban a wc-papír. Valamit valamiért, mondanám, de egyszer csak egy kéz benyújt az ajtó alatt egy tekercs papírt („erre, szerintem, szükséged lesz“). Vannak még csodák. Meg jó emberek. Gombaszögön különösen.
Csütörtök, 14:30
Vitaszínház a szexoktatásról a Pajtaszínházban. Végre élőben is találkozom Sereglei Andrással. Valóban olyan karizmatikus, ahogy a vekkeres csajok leírták. Tele van a pajta, a treppes színészek megadják a kellő alaphangot. Kellemesen meglep, milyen őszintén és tiszteletteljesen folyik a vita ebben a kényes témában. „Ki a felelős a gyerekek szexuális oktatásáért: az iskola vagy a szülő?“ Sakk-matt, ebből nem tudok kihátrálni. Morfondírozom, vajon mennyi évem van még A Nagy Felvilágosító Beszélgetésig (a legidősebb fiam nyolc éves), én négyet mondok, de Kriszta szerint legfeljebb kettő. (Adjatok gyorsan egy cigit.)
Péntek, 20:00 körül
„Es-ten-døn, Es-ten-døn, Es-ten-døn“ – ordítom teli torokból, remélve, hogy Lili észrevesz minket. Két tagjuktól búcsúzik a zenekar, még az énekesnő könnyei is elerednek. Én is elérzékenyülök. Milyen szép ez: még a színpadon is lehet helye az érzelmeknek.
Szombat, 01:30 körül
Co Lee-vel fényképezkedünk a színfalak mögött a koncertje után. Hihetetlen, hogy pár éve még tinédzserként jött el a szüleivel Gombaszögre (Anita és Peti évek óta építik a labirintusunkat), most meg a színpadról köszöntötte a 15 éves TANDEM-et. Büszkeség!
Szombat, 16:39
„(Még) nem szültem. Na és?!“ – a legmélyebb beszélgetés ezen a héten. Amikor megálmodtuk a Labirintus Udvart, pont ez lebegett a szemünk előtt: a hangos fesztiválon belül létrehozni egy olyan, biztonságos teret, ahol komoly témákról is lehet őszintén és nyíltan beszélgetni.
Szombat, 23:00 után
Nem múlhat el a tábor a Folkszöglet nélkül. Dübörög a népzene, zeng a fapadló a talpaktól, bődületes táncház zajlik. Nem vagyunk nagy barátok, a ritmus meg én, de a hangulat magával ragad. Én is magammal ragadom Krisztát, bal-bal-jobb. Vagy bal-jobb-bal? Mindegy is, éljen a tánc!
Vasárnap, 11:45
Lassan kiürül a tábor. A táborozók a sátraikat pakolják, a szervezők a színpadokat bontják le, mi is szétkapjuk a Labirintus Udvart (csak Botond főzi még mindig odaadó hűséggel és lezser eleganciával a kávékat). Záróakkordként elmegyünk a TANDEM-es csapattal csobbani a patak jéghideg vizébe. Véget ért a gombaszögi időszámítás, vár a hétköznapok realitása. De a Völgy is vár vissza. Folyt. köv. jövőre.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.