Még nyáron elkezdtem új munkát keresni. Az óraadó tanárságból nem lehet megélni, a fordítás pedig, bár nagyon szeretem, teljesen bizonytalan. Vagy van, általában egyszerre nagyon sok, és akkor pár hónapig biztosított a megélhetésünk, vagy nincs, és akkor a tartalékokból kell túlélni. Egyedülálló anyaként beláttam, ez így nem mehet tovább. Hiába előnyös, hogy többnyire én osztom be a munkaidőmet, és így alkalmazkodni tudok Cilike iskolán kívüli elfoglaltságaihoz, a biztonsághoz havi fix jövedelemre van szükségünk.
A munkaerőpiacon körülnézve hamar rájöttem, hogy végzettségem és életkörülményeim alapján a tanári pályán kívül nem sok munkakör betöltésére van esélyem. Kapásból kiesnek például a reggel túl korán kezdődő vagy este túl későn végződő pozíciók, mivel Cilit mindennap én viszem-hozom, nem járhat még egyedül. Általános iskolai és gimnáziumi énektanári állásokra vadásztam tehát, küldözgettem buzgón az önéletrajzomat, sokáig minden eredmény nélkül.
Egyszer az az ötletem támadt, beírom a keresőbe a szlováktanári végzettségemet is. Hátha. És lőn: Csömörön szlovák nemzetiségi tanárt keresnek!
Egyik este nyolckor csörög a telefonom. A csömöri iskola igazgatója. Ismerkedő beszélgetésre hív a csömöri szlovák házba. Hivatalos neve Csömöri Tót Hagyományaink Háza. Merthogy a csömöriek tótoknak hívják magukat.
Eddig nem sok mindent tudtam Csömörről, de most utánanézek. Nagyközség Pesttől északkeletre. Tót lakosságát 1720-tól telepítették ide. Egy évszázaddal később megérkeztek a svábok is. Általános iskolájában minden évfolyamon nemzetiségi osztály indul, melyben a gyerekek nagyobbik része németül, kisebbik szlovákul tanul. Heti öt nyelvóra mellett a nemzetiségi hon- és népismeret is az órarend része.
A szlovák házban az igazgató úr mellett egy mosolygós hölgy fogad, ő Erzsi, a helyi szlovák önkormányzat elnöke. Rögtön úgy érzem, már régóta ismerem. Ő a nemzetközi sikereire is méltán büszke Furmicska néptáncegyesület vezetője is, és hamar kiderül, hogy az egész hagyományőrző közösség lelke és motorja egy személyben. Maga a szlovák ház is különleges létesítmény: van itt hatalmas, barátságos konyha, a polcokon rengeteg befőzött finomság, tanulószoba a szlovákos csoportoknak, melyek ide járnak át napközibe az iskolából, táncterem, udvar, játszótér, sportpálya és egy hagyományos bútorokkal, népi tárgyakkal berendezett tájház is. A falakon széles szoknyás csömöri asszonyok fényképei. Nagyon kevesen maradtak mára a „mamikák”, akik még hordják a viseletet, meséli Erzsi. Ahogy a lakosság a hagyományos földműves, zöldségtermesztő életmódról fokozatosan áttért a városi munkába járásra, egyre többen vetkőztek ki, kezdtek városi viseletben járni. Ehhez hozzájárult a népviseletben járók társadalmi megítélése is. Bizony előfordult, hogy nem akarták fölengedni őket a Pestre járó, tömött hévre (helyiérdekű vasút). Erzsi elmond egy igaz történetet egy asszonyról, akit egy férfiú visszalökött a peronra, amikor az fel akart szállni. Máskor ugyanez az asszony városi viseletben érkezett. Ugyanaz a férfi tisztelettel felsegítette a szerelvényre. Szomorú.
Egy másik, sokatmondó adalékot egy néprajzi tanulmányban olvastam: az ötvenes-hatvanas években a csömöri hagyományőrző családokban még őrizték a szlovák anyanyelvet. Nem volt ritka, ha egy gyerek úgy ment el iskolába, hogy nem tudott magyarul. A tanítónők ilyenkor azt üzenték a szülőknek, beszéljenek otthon magyarul a gyermekükkel. Ennek aztán meg is lett a következménye...
Ma már idegen nyelvként tanulják a gyerekek a szlovákot. Az a szerencse ért, hogy januártól én lehetek a tanítójuk. Elődöm egy kedves, idősebb zólyomi hölgy volt, aki az év végén nyugdíjba vonult. Utolsó munkanapján megosztotta velem tapasztalatait, és bemutatott néhány tanítványának is. Sikerült lepleznem, hogy magyarul is tudok, ezért a gyerekek lelkesen próbáltak velem szlovákul kommunikálni.
A sors fintora, hogy miután igent mondtam Csömörön, kaptam két énektanári ajánlatot is, sőt több nagyobb fordítással is megkerestek. Bezzeg korábban égen-földön semmilyen munkalehetőség nem kínálkozott. Sajnálom, most már késő. A kocka el van vetve. Vár Csömör és a tót hagyományok!
A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2025. január 7-ei számában jelent meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.