Probstner Adolf és Jancsó Zsófia tragikus véget ért házasságából négy gyermek született. A legkisebb ötévesen halt meg skarlátban, Béla, Mária és Zsófia pedig még kiskorú volt, amikor teljes árvaságra jutottak. Előzőleg szó volt már Mária és Gundelfinger Gyula látszatházasságáról, amelyet tíz év után érvénytelenítettek, és Mária „igaziból” férjhez ment szerelméhez, gyámapja féltestvéréhez.
Mielőtt Béla és Zsófia sorsára rátérek, hadd ejtsek szót az árvák önkéntes gyámolítójáról, Gundelfinger Gyuláról, aki fényesen induló katonai karrierjéről mondott le, hogy Bécsben, Düsseldorfban, majd Münchenben festészetet tanuljon. Münchenben találkozott és osztotta meg műtermét földijével és rokonával: Szinyei Merse Pállal, nem mellesleg itt élt hat éven át a névlegesen feleségül vett Máriával és gyámleányával, Zsófiával, akinek itt fordult nagyot az élete.
Gundelfinger Gyula nem volt tehetség híján, amit a Nemzeti Múzeumban őrzött féltucatnyi műve is bizonyít, viszontagságokkal teli élete azonban megakadályozta, hogy teljes egészében a festészetnek szentelje magát, és tehetsége kibontakozzon. Családi viszályok, végeláthatatlan birtokperek egymás hegyén-hátán, halálos kimenetelű párbaj az egyik kapcsán, amiért egy év fogságra ítélik: élete nagyobb részében pereskedett, és korompai birtokát próbálta jövedelmezővé tenni. Egy felhőtanulmány készítése során szerzett tüdőgyulladásban halt meg 61 éves korában.
A Probstner-árvák sorában a legidősebb az 1849-ben született Béla, akit a családi legendárium kitűnő céllövőként tart számon: egy tallért kétszázszor feldobva, mind a kétszázszor eltalálta, és barátjával a gyertyát egymásnak viszontlövéssel oltották el. Szakítva a családi hagyományokkal, ő nem lett bányamérnök, és nem alapított családot sem, helyette beutazta a világot. Nyugat-Európa, Kína, India, Egyiptom, néhány évig élt Japánban, de megfordult Afrikában is, onnan küldözgette haza a tigrisbőröket ügyvédjének mint egyetlen életjelet magáról. Minden technikai újdonság izgatta; kiválóan fényképezett, csillagászkodott, sőt léghajóra szállt, aminek tanúja volt sógora, Szinyei Merse Pál, aki Probstner Béla búcsút int Sárosnak, vagy közismertebben a Léghajó c. festményén örökítette meg a rendkívüli eseményt.
Probstner Béla mindössze 44 éves volt, amikor vagyonát elköltve, egy salzburgi szállodában főbe lőtte magát. Személyazonosságát csak az öltönyébe varrt szabóság révén sikerült megállapítani, sírja ismeretlen.
Probstner Adolf és Jancsó Zsófia gyermekei közül a leghíresebb és -ismertebb az 1853-ban született Zsófia, aki mint a lila ruhás nő vonult be a magyar művészettörténetbe, és lett az impresszionista festészet Mona Lisája.
Zsófia 19 éves korában Münchenben ismerkedett meg Szinyei Merse Pállal, aki azonnal szerelemre lobbant iránta. A Szinyei-szülők azonban ellenezték kapcsolatukat; az apa, Szinyei Merse Félix már megismerkedésükkor óva intette fiát Gundelfingerék társaságától. Nem valószínű, hogy Zsófia apjának gyilkossági-öngyilkossági ügye miatt, hiszen az addigra feledésbe merült, sokkal inkább a botránnyá dagadt gyámsági per miatt, amelynek híre friss volt, és messzire jutott. De minden hiába, a szerelmes ifjú azt írta szüleinek, hogy „Én Probstner Zsófikát, kit határtalan kiolthatatlan szerelemmel szeretek, s kinek egész szívét s leghőbb viszontszerelmét bírom, megkértem, mert mi egymás nélkül nem élhetünk.”
Probstner Zsófia és Szinyei Merse Pál tizennégy évig tartó házasságából hat gyermek született, akik közül három még kisgyermekkorban meghalt diftériában, majd Adrienne 16 évesen agyhártyagyulladásban. A felnőttkort csupán ketten érték el: Félix és Rózsi, akiből szintén festő lett.
Nemcsak Jancsó Zsófia, a lányai is híres szépségek voltak, amiről magunk is meggyőződhetünk. A Majális fehér ruhás hölgye nem más, mint Mária, Zsófia pedig lila, sárga, vörös ruhában vagy éppenséggel főkötőben néz le ránk Szinyei festményeiről. Ezek közül kétségtelenül a Lila ruhás nő a legismertebb, számtalan reprodukció készült és készül a mai napig róla.
A festmény befejezésével Szinyeinek ugyancsak igyekeznie kellett, mivel 1874 nyarán Zsófia már várandós volt, s a modellkedés egyre fárasztóbbá vált számára. Ő maga így vall erről a 100 éves korában vele készült interjúban: „A fiam gyorsabban fejlődött, mint a kép. A lila ruha szűk volt, szorított. Talán ezért lett kicsit szenvedő az arckifejezésem”
Mint fentebb említettem, házasságukat tragédiák sorozata árnyékolta be, s talán az annyira eltérő személyiségük is hozzájárult ahhoz, hogy 1887-ben végül elváltak. Szinyei nem házasodott meg többé, Zsófia azonban másodszor is férjhez ment báró Ghillányi Imre sárosi földbirtokoshoz, későbbi földművelésügyi miniszterhez, akitől újabb öt gyermeke született.
Probstner Zsófia túlélve valamennyi gyermekét, 101 éves korában, 1954-ben halt meg Budapesten az Ódry Árpád Művészotthonban.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.