Alapiskolában az informatika volt a kedvenc tantárgyam. Hogy mit tanultunk, az nem rémlik, de itt menőzhettem a leginkább videójátékos tudásommal, köszönhetően a böngészős játékoknak – vagy ahogy mi hívtuk őket: a flash játékoknak.
A sorozat előző része ezen a linken olvasható.
A „műfaj” neve nem hazudik. Ezek valóban kicsi, villanásszerű élmények voltak. Az erősségük: bárki hozzájuk férhetett, kompetenciától függetlenül. Nem kellett őket telepíteni, nem kerültek semmibe, csupán egy „hiányzó Adobe Flash Player” ablak állt néha az ember útjába, ami egy egyszerű kattintással megoldotta magát. A gyengeségük: nagyjából 20 perc alatt teljesíthetőek voltak, de ezt szerencsére csak utólag tudtuk meg, hiszen gyerekként legfeljebb 5 perc után úgyis ráuntunk mindenre.
Két nagy név él az emlékeimben ebből az időszakból: a Miniclip és a Nitrome. Az előbbi túlzás nélkül játékok ezreinek adott otthont, algoritmus híján pedig az ember megtanulta, hogyan kell kiselejtezni a szemetet. Én rendszerint rákattintottam mindenre, amiben vér volt. Ilyenek a lázadó évek. Nagy kedvencem volt a 3 Foot Ninja II című kaszabolós kaland, bár meg mernék esküdni, hogy annak idején The Last Ninja volt a címe. Gyerekként sosem tudtam végigvinni, annyira nehéz volt. Felnőttként már látom, hogy nem nehéz, csak pocsék és irányíthatatlan. Mély nyomot hagyott bennem az Extreme Pamplona is, melyben egy menekülő férfit kellett megizzasztani, hogy aztán a játék megrendelője, a Rexona felkínálhassa a megoldást. Gyerekként valahogy hipnotizált ez az egész, talán ránézhetne egy parapszichológus.
A Nitrome programjaihoz valamivel könnyebb ma visszatérni. Ezek egyszerű, ám kétségtelenül szórakoztató élmények voltak, melyek a klasszikus Nintendo-játékok stílusát idézték. Az egyik kedvencem egy bizonyos légycsapós játék volt, melyben bogarak egyre veszélyesebb és ellenállóbb seregeit kellett lecsapni. Erre sajnos nem sikerült rátalálnom, pedig az emlékeim alapján elég szórakoztató volt ahhoz, hogy akár modern, kis költségvetésű játékként is megállja a helyét. Hasonlóan szerettem a „lanovkás” játékukat is, ahol három turistát kellett életben tartani a világ legéletveszélyesebb drótkötélpályáin. Ami azonban minden játékélménynél élesebben él az emlékeimben, az egy bizonyos pufók pingvin, aki a képernyő oldaláról mosolygott rám egy hirdetésről.
Bizony, a Club Penguin – egy kezdetleges, már-már közösségi médiának is nevezhető internetes játék, ahol saját pingvint lehetett csinálni, majd versenyeztetni azt másokéival. Amikor 2017-ben leálltak a játék szerverei, az egész internet hangosan felsírt. Engem leszámítva – mert sajnos teljesen kimaradt ez a játék, ami a World of Warcraft mellett egy másik vakfolt a szellemi gamergyűjteményemben. Szintúgy kimaradtak az ún. „tűz és víz” játékok, pedig azokat még a műfaj iránt csak mérsékelten érdeklődő barátnőm is ismeri. „Áh, pont, mint a Tűz és víz!” – csillantak fel a szemei, amikor közöltem vele, hogy a böngészős játékokról írom a következő cikket. Igen, pont, mint az. Gondolom...
Ott voltam viszont minden idők legnagyobb magyar játékánál, a Honfoglalónál! Még a klasszikus, kezdeti években, amikor az egész a terméketlen föld és a bélsár színárnyalataiban pompázott. Mint sok minden mással, ezzel is az unokatestvéreim ismertettek meg, és megannyi Skype-beszélgetésünknél szolgált háttértevékenységként. Egyszerűen szerelmes voltam durva, erőteljes hangeffektusaiba és a csillogó medálokba, amikkel a jó játékosokat jutalmazta. Egyszer még saját kérdést is beküldtem! „Melyik évben adták ki az Aranybullát?” A válasz: 1222. Igen, aznap tanultuk.
A flash játékok korszaka mára egyértelműen letűnt. Helyüket átvették a mobiljátékok és megannyi, magasabb minőségű ingyenes program. Mindenképp pozitív, hogy ma nem kell alább adnunk csak azért, mert nem telik olyan gyakran új játékra, még ha így el is szállt az álmom, hogy egy nap egy honfoglalózó ismerősöm felsóhajtson: „Jaj, hány Oscar-díjat is nyert a Titanic?”, én pedig hősként siethessek a megmentésére.
Hogy napjainkban mi az informatikaórák királya, azt persze nem tudhatom. Azt viszont igen, hogy ha a gépek futtatják a Fortnite-ot, akkor az infótanárokat minden este az imáinkba kell foglalni.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.