A Zootropolis annak idején az egész világot levette a lábáról elbűvölő és kreatív állatvilágával, na meg váratlanul mély, rendőrsztoriba csomagolt társadalomkritikájával. Vajon a folytatásnak sikerült történelmet ismételni, vagy beállt a lelketlen Disney-folytatások sorába?
Judy Hopps és Nick Wilde legutóbbi közös ügyük óta sztárrendőrökként járják az utcákat – partnerekként azonban még van hová fejlődniük. Egymás iránti nyitottságukat alaposan próbára is teszi, amikor egy titokzatos kígyó megmentése után hirtelen körözött bűnözőkként kell menekülniük a városból.
A Disney sosem volt a folytatások királya, és ezt tudta is jól. A második részek annak idején egyenesen videókazettára készültek, kihagyva a mozikat, és bár az utóbbi években ez már nincs így, a nagy visszatérések továbbra is ritkán nyűgözik le a közönséget. A Zootropolis 2. azonban azon ritka folytatások egyike, amit őszinte kreativitás és a friss mondanivaló igénye hozott a világra.
Ha a forradalom ezúttal el is marad, unatkozni egész biztosan nem fogunk. A Disney-animációktól megszokott, jellegzetes helyzetkomikum és az állatvilág sajátosságából fakadó humoros pillanatok teljes erőbedobással térnek vissza, és olykor még az első részt is felülmúlják találékonyságukban. A fordulatos cselekmény során pedig idáig sosem látott zugait és több ezer új szereplőjét ismerjük majd meg Zootropolisnak és gyönyörű határvidékének.
A látvány persze inkább csak a hab a tortán – sőt, valahol azért elvárás is egy Disney-produkciótól. A reflektorfény továbbra is a főszereplőkön és imádnivaló kapcsolatukon nyugszik. A Zootropolis 2. vérbeli rendőrfilm, ami okosan fordítja le családbarátra a műfaj leginkább szívesen látott kliséit, és szerencsére az animációs folytatások tipikus hibájába sem esik bele: vagyis hogy nem igazán mond semmi újat a főszereplőkről. Nick és Judy a történet során olyan jellemfejlődésen gázolnak át, mely nélkül az első rész utólag hiányosnak fog érződni.
Külön öröm, hogy a folytatás nem éri be annyival, hogy megsimételje az első rész időtlen mondanivalóját kirekesztésről és rendszerszintű gyűlöletről. A hullőkön és tengeri lényeken keresztül körbejárja az idegen kultúrák és a kolonizálás témakörét is, mindezt profin becsomagolva; a gyerekek zökkenőmentesen tanulnak majd empátiáról és történelemhamisításról, a szülők pedig pontosan tudni fogják, kiket is kell a kígyók és hiúzok bundája mögé látni.
A Zootropolis 2. hamisítatlan Disney-kaland lett. Látványos, fordulatos, megindító – tökéletes választás mindenkinek, aki idén még vágyik egy igazán emlékezetes családi mozizásra. És ha Shakira betétdala ezúttal nem is fog hetekig a fülünkben csengeni, a film mondandója és üzenete biztosan velünk marad az ünnepekre.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.