Január 6-án,vízkeresztkor zárul a karácsonyi ünnepkör és kezdetét veszi a farsangi időszak. Ezért sokan ilyenkor szedik le a karácsonyfát, de azok sem vétenek a szokások ellen, akik február 2-ig, gyertyaszentelőig meghagyják.
Vízszentelés és házszentelés
A nyugati kereszténységben vízkereszt a napkeleti bölcsek, népiesen a háromkirályok ünnepe, de Jézus megkeresztelését is ezen a naponr ünnepeljük. Krisztus keresztségének emékére a vízkereszt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyházban ilyenkor tömjént és vizet szentelnek a misén. Megszokott a szentelmények hazavitele is, a szenteltvíznek ugyanis gyógyító hatást tulajdonítottak, de hintettek belőre az újszülöttre, a menyasszony koszorújára és az elhunytra is. A következő vízkeresztig korsóban tartották és ami megmaradt belőle azt a kútba öntötték, hogy annak vize meg ne romoljon.
Máig élő szokás, hogy vízkereszt napján a házakat megszentelik. Ilyenkor a pap krétával felírja az ajtófélfára a szentelés évét és CMB betűket, ami Christus mansionem bennedictat (Kristus áldja meg e hajlékot) rövidítése.
Ebből a rövidítésből származik a néphagyományban a háromkirályok neve – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – is.
Háromkirályok három ajándéka
A napkeleti bölcsek Máté evangéliuma szerint egy csillag feltűnéséből következtettek arra, hogy megszületett a zsidók új királya, s ezért eljöttek Palesztinába, hogy hódoljanak előtte. Jeruzsálemben tudakozódtak, s találkoztak Heródessel, aki azt remélte, hogy a számára veszélyes újszülött hollétét általuk megtudja. A bölcsek azonban angyali intésre más úton tértek haza, miután Betlehemben bemutatták hódolatukat a kisded Jézusnak.
Az evangélium e keleti látogatók számát nem említi, a hagyomány abból eredeztette az egyébként is kitüntetett hármas számot, hogy a jövevények háromféle ajándékot: aranyat (Jézus királyságának jelképét), tömjént (az istenségnek kijáró hódolat jeleként) és mirhát (a halotti kenet tartozékát, jövendő szenvedésére utalva) nyújtottak át.
Csak a kilencedik századtól van nyoma, hogy név szerint emlegetik őket: Gáspár (Caspar), Menyhért (Melchior) és Boldizsár (Balthasar). A bölcseket egyes nyelveken mágusokként emlegetik; a magyar néphagyományban élő ~ név középkori hagyományra megy vissza, amennyiben a látogatókra vonatkoztatták ezt a zsoltárverset: „Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez”.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.