Fegyveres katonák a Louvre előtt
A vasárnapi rablás után ma részben már kinyitott a Louvre. Az elvitt kincsek nyomát egyelőre bottal üti a francia rendőrség, a politikusk pedig egymás után ismerik be, hogy a műtárgyakat nem védték megfelelően.
Gérald Darnanin igazságügyi miniszter egyenesen arról beszélt, hogy a történtek szánalmas képet mutatnak Franciaországról és a franciák joggal érezhetik úgy, hogy őket loptál meg. Mostanra tisztázódott, hogy a rablók -800 méterre a párizsi rendőrfőkapitánység épületétől! - leparkoltak egy emelőkosaras kocsival a múzeum mellé, felmásztak a létrán a második emeleten található Apolló terem erkélyére és flexszel kivágták az ablakot.
A császárné koronáját elveszítették
A kincstári kiállítóremben motorfűrésszel fenyegették az őröket és a látogatókat, majd két üvegvitrint betörve elvittek kilenc darab koronaékszert. Dolguk végeztével lemásztak a létrán, felszálltak a robogókon várakozó bűntársaik mögé és elhajtottak a zsákmánnyal.
A nagy sietségbem III. Napóleon felesége, Eugénia császárné 1354 gyémánttal és 56 smaragddal ékesített koronáját ugyan elveszítették, de jutott nekik így is elég. Az ellopott darabok között volt egy tiara, fülbevalók és egy zafír nyaklánc, amelyek Mária Amália badeni hercegnő és Hortenzia holland királyné ékszerkészleteiből származnak. Napóleon második felesége, Mária Lujza készletéből is vittek ékszereket a tolvajok.
Rachida Dati francia kulturális miniszter hétfőn elárulta, hogy a két tettes 3 perc 52 és 57 másodperc közötti időt töltött összesen odabent az épületben. Az egész akció az emeletre való feljutással, az ablak betörésével és a távozással együtt nagyjából 7 percig tarthatott.
Nincsenek biztonsági kamerák
A francia sajtó közben egymás után közli az arról szóló beszámolókat, hogy az Apolló teremben egyáltalán nincs biztonsági kamera. Ez az oka, hogy nem tettek közzé fotókat vagy videókat az elkövetőkről, akiknek ezek szerint még maszkot is felesleges volt viselniük.
Egy 2025 elején elkészült, de csak most, a botrány miatt közismertté vált francia számvevőszéki jelentés szerint a Louvre rendszerszintű késésben van a biztonsági kamerák felszerelésével. A teljes épület bekamerázása helyett mindig csak azokat a helyiségeket szerelik fel, amelyeket éppen felújítottak.
Emiatt az időszaki kiállításoknak helyet adó termek le vannak fedve ugyan, de a múzeum páratlan gyűjteményét bemutató két épületszárny közül a Sully-szárny termeinek 60, míg a Richelieu-szárny szobáinak 75 százalékában nincsen semmilyen kamera.
A kulturális miniszter szerint a látogatók azért nem hallottak riasztást, mert riasztó t úgy van beszerelve , hogy a kiállítótérben ne szóljon, csak a biztonsági szolgálatnál. És hogy miért nem futottak oda az őrök? Mert a Louvre eljárásrendje szerint a látogatók biztonsága az első, így riasztás esetén minél hamarabb ki kell vezetniük a tömeget az épületből és bezárni mögöttük az ajtókat. Ha ez így igaz, akkor a biztonsági protokoll teljesen védtelenül hagyja a védendő műkincseket.
Ki lehet a megrendelő?
Miközben a politikusok magyarázkodnak, a rendőrség nyomoz. Szervezett rablás és összeesküvés ügyében indult eljárás az illegális műkincskereskedelem elleni harcért felelős központi hivatal (OCBC) felügyelete alatt.
A nyomozók több verzióval dolgoznak, a műkincsgyűjtő megrendelésére elkövetett rablástól, egészen addig, hogy a megrendelőt, csak a drágakövek érdeklik. Nem zárják ki azt sem, hogy szervezett bűnözői csoport áll a rablás hátterében, amely a drágaköveket pénzmosásra használná. Nagy a kockázat, hogy a felbecsülhetetlen értékű ékszereket darabjaira szedik, az aranyat beolvasztják, a drágaköveket újracsiszolják és soha nem fog kiderülni, honnan származnak. Ezért a vizsgálat versenyfutás az idővel, és minden perccel kevesebb annak az esélye, hogy az elrabolt ékszereket sértetlenül megtalálják.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.