Többesélyes szerelem: Zöld zászlós zűrzavar

Az elegáns életet tengető Lucy (Dakota Johnson) abból él, hogy gazdag embereknek próbál romantikus partnert keríteni. A szerelem számára egyszerű matek: milyen magas, mennyit keres, mennyire hasonló? Értékrendjét azonban alaposan próbári teszi, amikor egy kliense esküvőjén két férfiba is belebotlik: a látszólag tökéletes, gazdag Harrybe (Pedro Pascal), valamint tökéletlen, de változatlanul szimpatikus, csóró exébe, Johnba (Chris Evans). Mi lesz ebből?

Tárgyilagos szerelem

Azt könnyebb megválaszolni, hogy mi nem lesz belőle: vígjáték. Néhány napja dicsértem a Csupasz pisztolyt a kifogástalan magyar fordításért, most viszont az ellenkezőjét kell tennem. A Többesélyes szerelem szörnyű, sőt egyenesen félrevezető fordítása a címnek, ugyanis egy olyan, laza nyári komédiát sejtet, amit ettől a filmtől nem fogunk megkapni. Poénok nincsenek, ha nevetünk is, az jó eséllyel a puszta véletlen műve lesz. A pontos címfordítás, a Materialisták sokkal találóbb lett volna – ez elsősorban egy könnyed lélektani film olyan figurákról, akiknek rá kell jönniük, hogy értelmetlen számszerűsíteni az emberi kapcsolatokat. Annak viszont rendkívül hatásos, köszönhetően a három főszínésznek, akik kimérten és szimpatikusan hozzák rendkívül hiteles figuráikat. Külön dicséret illeti Chris Evanst, aki marveles kalandozása óta talán először tűnik fel olyan szerepben, ami nem vált ki a nézőben szekunder szégyenérzetet.

Song pennája

A produkció valódi sztárja azonban egyértelműen az író-rendező Celine Song, aki az év egyik legokosabb forgatókönyvét tette le az asztalra. Egy olyan történetet, ami anélkül beszél vágyakról, vonzalmakról és elvárásokról, hogy akár pillanatra is megvetné vagy kigúnyolná a rendhagyó gondolatokat. Éppen ezek adják meg a film jellegzetes ízvilágát. Az olyan meggyőződések és aggodalmak, melyek felett feltehetően mindannyian őrlődünk, de kimondani nem merjük őket. A képsorok csendes, lassú folyása, a ráérős, megbabonázó párbeszédek szokatlanul meghitt hangulatot építenek fel, amivel öröm együtt merengeni. Már ha nyitottak vagyunk az ilyesmire. Aki intenzív szóváltásokra, hormonzavaros tiniként viselkedő szerelmesekre és szappanoperás csavarokra számít, az csalódni fog. A Többesélyes szerelem, bár nincs híján az alkalmi nyálnak, sokkal intelligensebb film ennél.

Esély kerestetik

Igazából nem tudok mondani olyat, akinek ne ajánlanám Celine Song filmjét. Az év egyik legérdekesebb mozija, leginkább azért, mert nem fél bízni a nézői érzelmi intelligenciájában. Érdemes beülni rá, csak fogadjuk el, hogy mást akar adni, mint amire az előzetesei és a magyar címe alapján számítanánk.