Mire számíthatunk az idei Oscar-gálán?

13 jelölésével az Emilia Pérez az idei mezőny éllovasa – egy különc musical, mely tavasszal a cannes-i filmfesztiválon is dobogós lett. Oscar-esélyei azonban napról napra csökkennek. Először jöttek a hírek, hogy a mexikóiak tömegesen visszakövetelik a mozijegy árát, annyira félrereprezentálja őket a film, amit követtek a rendező enyhén rasszista megnyilvánulásai a spanyol nyelvűekről. Mindez azonban semmi a címszereplő, Karla Sofia Gascón botrányához képest.

Színes művészeink

Gascón a történelem első transznemű Oscar-jelöltje – akár ez is lehetne a sztori, azonban hetek óta egy másik írja felül. „Gascón, miután rágalmazással vádolta egyik riválisát, védekezni kényszerült az iszlamofób és rasszista nézetei miatt.” A történelmi jelentőségű jelölttől mostanra a film mögött álló Netflix is teljesen elhatárolódott, és kérdéses, hogy a gálán találkozunk-e vele egyáltalán. A legjobb női főszereplő szobra a jelek szerint vagy a karrierje során először jelölt Demi Moore (A szer), vagy pedig Fernanda Torres (Én még itt vagyok) kezében landol, akinek állítólag már a puszta jelölése is egy nemzeti ünneppel ér fel Brazíliában.

Az Emilia Pérez ugyan változatlanul bezsebelhet egy mellékszínésznői díjat Zoe Saldañának, akit inkább egész karrieres teljesítményéért készülnek megjutalmazni – ha azonban a botrány őt is felemészti, akkor az idény másik, kiemelkedő musicalalakítása, Ariana Grande (Wicked) léphet a helyére. A férfiak oldalán valamivel nyugodtabb a helyzet. A mellékszereplői szobrot feltehetően Kieran Culkin (Rokonszenvedés) neurotikus alakítása zsebeli majd be, míg a főszereplők közül Adrien Brody (A brutalista) bizonyíthatja, hogy két különböző módon is lehet Oscar-díjasat alakítani egy holokauszttúlélő bőrében.

Harc a dobogóért

Az Emilia Pérez háttérbe szorulásával a legjobb film és rendező díjakért való küzdelem leginkább két mű viadalának tűnik – ezek A brutalista és az Anora, melyek közül egyik sincs híján a maga botrányainak. Az Anoránál az verte ki a biztosítékot, amikor kiderült, hogy a nagyrészt szexről szóló film forgatásán egyáltalán nem volt intimitáskoordinátor, míg A brutalistánál a mesterséges intelligencia használatát támadják. Minket, magyarokat feltehetően nem zavart, hogy az MI feljavította a hollywoodi színészek magyar kiejtését, viszont érthető, miért aggasztja alig egy évvel a közelmúlt legnagyobb hollywoodi sztrájkja után a tengerentúliakat, hogy egy Oscar-jelölt alakítás részben a számítógépnek köszönhető. Kérdéses, hogy ez hatással lesz-e Brody, de főként az év egyetlen magyar jelöltje, Jancsó Dávid vágó esélyeire – akitől nem mellesleg az MI-s vallomás származik. Egyébként miután Hans Zimmer Dűnéjét kizárták a versenyből, A brutalista letaglózó dallamai a legjobb filmzene kategóriájában is kiemelten esélyesek.

Fény és zúgás

A technikai és dizájndíjakért érdekes módon végül nem szállhatott ringbe Ridley Scott monumentális történelmi eposza, a Gladiátor II. Helyette a Wicked című musical és a Dűne második része mérkőznek meg az audiovizuális elismerésekért – utóbbi ezúttal sajnos Sipos Zsuzsanna nélkül. Váratlan kihívójuk lehet azonban Robert Eggers gótikus horrorfilmje, a Nosferatu, melyet több látványkategóriában is jelöltek. A film fényképezését december óta dicséri a szakma, így esélyes, hogy ellopja a szobrot a Dűne elől, amely legutóbb megnyerte ezt a kategóriát. Ezenkívül váratlan befutók lehetnek még A szer című társadalomkritikus horror a legjobb smink, valamint a Sehol se otthon című Bob Dylan-életrajz a legjobb hang kategóriákban. Ha a szavazók palettája elég széles, a végén még hoppon marad az év két nagy látványfilmje.

A mostoha „műfajok”

Animációs fronton jó esély van rá, hogy zsinórban harmadszor ne a Disney karmai közé kerüljön az Oscar. Az élvonalban a DreamWorks legújabb sikerfilmje, A vad robot, valamint a lettországi Áradás című cicakaland küzdenek majd meg – előbbi előnye, hogy a technikai kategóriákban is esélyes, utóbbié pedig, hogy a legjobb nemzetközi filmek közt is jelölték. Abban a kategóriában mellesleg még mindig jó esélye van az Emilia Péreznek, bár méltó kihívója lehet az Én még itt vagyok, amit Brazília a szezon egyik legintenzívebb kampányával hajt (az Oscar-jelölés után alig egy hónappal a forgalmazók még hozzánk, Kelet-Európába is eljuttatták a filmet). Érdekes módon az iráni A szent füge magja egyáltalán nem indul komoly esélyekkel – pedig egy, a rendszerellenes filmje miatt menekültté vált rendező története pont az a fajta, amiről feltételeznénk, hogy a célvonalig száguldani fog. A politikai kielégülést viszont jó eséllyel idén is a dokumentumfilmek kategóriájában kell majd keresni, ahol jelenleg egy, az izraeli–palesztin konfliktust feldolgozó film (No Other Land) tűnik a legesélyesebbnek.

Konkl/ávé/úzió

Az évad talán legmeglepőbb mellőzése a Konklávé – egy izgalmas, profin összerakott thriller, mely nemcsak a kritikusokat, de a nézőket is lenyűgözte, és anyagilag a Wicked és a Dűne mellett talán a jelöltlista legsikeresebb darabja. Egy forgatókönyvi elismerésen kívül jelenleg nem sok egyebet jósolnak neki a bukmékerek, de volt már rá példa, hogy egy közönségkedvenc thriller elrabolja a gála fődíjat a titánok elől – nevezetesen, amikor a Spotlight nyert a Mad Max és A visszatérő helyett, 2016-ban. Érdemes lesz odafigyelni azonban a forgatókönyvi Oscar másik élvonalasára, A szerre is, mely cannes-i szereplése óta alaposan feltornászta magát a szakmai ranglétrán. Ha a momentum netán a legjobb film Oscarig is elrepítené, akkor az első horrorrá válna az 1991-es A bárányok hallgatnak óta, ami ezt elmondhatja magáról.

Akárhogy is, az Oscar-gálán bármi lehetséges, főleg idén. Meglátjuk, végül milyen történeteket akarnak majd írni a szavazók. A díjátadó helyi idő szerint március 3-án, hétfőn hajnalban valósul meg.