Leó, az óvatos pápa

Kivár a tridenti misékkel

Ez a megfontolt megfontolt egyensúlyozás jellemezte pontifikátusának első hat hónapját, ami azoknak, akik fiatalságát, amerikai származását és elődje, Ferenc pápa iránti tiszteletét tekintve radikális reformokat vártak tőle, csalódás lehet.

Ugyanakkor azok sem lehetnek maradéktalanul elégedettek, akik azt remélték, hogy első döntései között lesz a latin, tridenti misék engedélyezése. Ugyan nem zárta ki ennek lehetőségét, sőt, gesztust is tett a ultrakonzervatív püspökök felé, amikor Raymond Leo Burke amerikai püspöknek, Ferenc pápa leghangosabb bírálójának szívélyes gratuláló levelet küldött pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából, de ennél több nem történt az ügyben.

Meghallgat, de nem tesz semmit

Ugyanez elmondható az egyházon belüli szexuális visszaélések kezeléséről is.

Az amerikai származású vatikanista újságíróval, Elise Ann Allennel folytatott beszélgetések során Leó pápa hangsúlyozta az áldozatokkal való együttérzés fontosságát, de fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a hamis vádak sok pap életét tették tönkre.

 Ezért elengedhetetlen szerinte az egyes esetek tüzetes kivizsgálása és az áldozatok lelki gondozása. A pápa szerint nem elég a vétkes pap elbocsátása és az anyagi kártérítés, mert a szexuális visszaélés okozta sebek ezáltal nem gyógyulnak be. „Fontos, hogy törődjünk az áldozatokkal. Ők is az egyház tagjai és szeretnének azok maradni. De ismerek olyan embereket, aki az elszenvedett fájdalom miatt elhagyták az egyházat és meg kell értenünk a döntésüket” – hangzott el a beszélgetés során. Mindennek ellenére az áldozatokkal csak október 20-án, az követően találkozott, hogy már a Vatikán Gyermekvédelmi bizottsága is felrótta az egyházi vezetőknek , hogy lassú és hiányos az áldozatsegítés. A találkozóról csak annyit közölt a Vatikán, hogy a pápa „figyelmesen meghallgatta” a résztvevőket.

Elutasítja a nők papságát

Azok is csalódhattak, akik azt várták, hogy XIV. Leó lesz az, aki megvalósítja azokat Ferenc pápa által már pedzegetett merész újításokat, mint a homoszexuális párok megáldása és nők pappá szentelése, mert a pépa mindkettőt határozottan elutasította. Elmondta, hogy a házasság szentsége kapcsán nem fog változtatni az egyházi doktrínán, amely csak a nő és férfi közti köteléket ismeri el.

A homoszexuális párokkal foglalkozni sem kíván Leó pápa: „Mindenkit hívunk, de nem az identitása miatt, hanem mert Isten gyermeke” – mondta, majd kifejtette, hogy a nyugati világ a szexulalitás megszállottja, holott ez nem az ember identitásának a lényege. 

Több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy az LGBTI embereket illetően az egyház az individuális hozzáállást preferálja, mindenkit meghallgat és senkit nem ítél, de „az egyház tanítása változatlan marad.” Ugyanez érvényes Leó pápa szerint a nők egyházon belüli szerepére is. A Vatikánban betölthetnek magas posztokat , de felszentelt papok nem lehetnek, mert az a kérdés „feszültségeket gerjeszt”. 

Bírálja Putyin Oroszországát és Trump Amerikáját 

Míg az egyházpolitikában óvatos, a világpolitikában nagyon is egyértelmű véleményt fogalmaz meg a katolikus egyházfő. Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán többször is kinyilvánította, hogy „ez egy tényleges imperialista invázió, melynek során Oroszország hatalmi indíttatásból igyekszik területeket szerezni”. 

Minden megszólalásában a békét szorgalmazza, tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel is, de valós befolyása aligha van a világpolitikai történésekre és Putyin orosz, vagy Trump amerikai elnök döntéseire.

Már csak azért sem, mert az amerikai kormány politikáját illetően inkább kritikus. Többször bírálta a migránsok erőszakos kitoloncálását, azt mondta, hogy ez a bánásmód rendkívül tiszteletlen. Arra is kitért, hogy a Fehér Házzal kész párbeszédet folytatni, de csak evangéliumi témákban és az amerikai püspökök közvetítésével. Nem látna gondot abban hogy Donald Trumppal tárgyaljon, amennyiben léteznének konkrét kérdések, amelyekről van értelme tárgyalni. „Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államokban olyan folyamatok zajlanak, amelyek aggodalomra adnak okot” – jelentette ki egyértelműen. Találkozott amerikai püspökökkel és szociális munkásokkal is és felszólította őket, hogy határozottan lépjenek fel a bevándorlásellenes intézkedésekkel szemben — gyakorlatilag arra ösztönözte a helyi egyházat, képviselje a befogadást és a migránsok méltóságát. Nyomatékosan felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne alkalmazzon katonai megoldást Venezuelával kapcsolatban - kifejezetten arra kérte Trump-ot és kormányát, hogy tartózkodjon a katonai beavatkozástól, és helyette párbeszédet vagy gazdasági nyomást javasolt.

Mit teremt a mesterséges intelligencia?

Leó pápa a sajtószabadsággal a mesterséges intelligencia használatának erkölcsi kérdéseivel és a konspirációs elméletek terjedéséek veszélyeivel kapcsolatban is többször állást foglalt. Megválasztását követően azt mondta a vatikáni tudósítóknak, hogy „csak tájékozott emberek hozhatnak szabadon döntéseket”, szolidaritását fejezte ki a bebörtönzött újságírókkal és szabadon engedésük mellett állt ki. 

A mesterséges intelligenciában a pápa nem látja Isten jelenlétét úgy, mint az emberi kapcsolatokban. Úgy véli, hogy az MI-fejlesztés nemcsak technikai, hanem erkölcsi és spirituális jellegű kérdés is. 

Amikor algoritmusokat tervezünk, azzal részt veszünk a teremtés aktusában, de ennek felelősséggel, tisztelettel és embercentrikus elkötelezettséggel kell történnie.

A konspirációs elméletek kifejezetten nyugtalanítják, mert „ a tényeknek nincs alternatívája”. Az álhírek, a manipulált információk terjedését konkrét veszélynek nevezi, szerinte az embereknek kötelessége „gyökerestől kiirtani” azokat az hamis narratívákat, amelyek felesleges gyűlöletet, háborút, szenvedést szülnek. 

Válság és változás küszöbén 

Arra is ismételten fölhívja a figyelmet, hogy az MI-vel járó technológiai eszközök ne zavarják össze az igazság és hazugság közti különbséget - az algoritmusokat, amelyek ma sokak számára elsődleges információforrást jelentenek, úgy kell irányítani, hogy ne egy manipulált világ irányítsa a közvéleményt.

A bátor megszólalások azonban egyelőre csak olyan általános témákat érintenek, amelyekre a pápának nincs közvetlen hatása. A vatikáni struktúrák átalakítása, a pénzügyi átláthatóság, az adminisztrációs változások, a konkrét felelősségrevonások és az egyházi tanítás modernizálása váratnak magukra, ami újabb válsághoz és a hívők számának csökkenéséhez vezethet.

XIV. Leó egyelőre egyensúlyozni próbál a hagyománytisztelet és a megújulás szükségessége között. Ez eddig még senkinek sem sikerült, a katolikus egyház a történelem folyamán is csak akkor tudott megújulni, ha az új kihívásokra meggyőző és következetes válaszokat adott. Ha az ígéretes XIV. Leó erre nem lesz képes, akkor ő is beleszürkülhet azon jellegtelen pápák sorába akik inkább elodázták, mint oldották a katolikus egyház egyre gyarapodó problémáit.