Hatvan éve született a kiválasztott, a démonvadász, a maffia mumusa. Keanu Reevest sosem jelölték Oscarra – nem is kellett, ezt talán még legnagyobb rajongói is elismerik. Egészen másért szeretjük. Azért, mert bódító, hanyag eleganciával viseli az öltönyt, a páncélt, de a kopott zakót is. De főleg azért, akivé akkor válik, amikor leállnak a kamerák. Így lett a kanadai ikon előbb pop-, majd internetkulturális hős.
Keanu Reeves 1964-ben született Libanonban. Szülei hamar elváltak, az ifjú Reeves néhány évnyi költözködés után Kanadában telepedett le édesanyjával. Nem volna túlzás azt állítani, hogy taszította őt az oktatás – több középiskolából is eltanácsolták, ám mégis ezek egyikében, egy művészeti intézményben ébredt rá, hogy színészkedni akar.
A semmiből lett ikon
Karrierjét sokakhoz hasonlóan kisebb televíziós megjelenésekkel kezdte, majd 1986-ban feltűnt a Friss vér című sportfilmben. Egy hokijátékost alakított, amin maga is jót derülhetett, miután eredeti B terve a színészkedés mellett a profi hokizás volt. A sors azonban egyértelműen megüzente, hogy jó irányba halad, amikor becastingolták a Bill és Ted zseniális kalandja egyik címszerepére. A nálunk kevésbé ismert, ám Amerikában rendkívül népszerű időutazós vígjáték meghozta számára a hírnevet, soron következő szerepeivel azonban nem tudta azt kamatoztatni. Egy életen át tartó trend vette kezdetét; Reeves legtöbb filmje észrevétlenül elsuhant a közönség mellett, időnként azonban sikerült beletenyerelnie olyasmibe is, ami a trónig repítette. Ilyen volt két meghatározó rendőralakítása a 90-es években: a Holtpont és a Féktelenül, melyek akciósztárt faragtak belőle. A java azonban még hátravolt.
java azonban még hátravolt.
Miután Will Smith nemet mondott nekik, az ambiciózus Wachowski-testvérek Reevest kérték fel készülő sci-fijük főszerepére. A projekt címe: Mátrix. A harcművészeti és disztópikus filozófiából gazdagon merítő film egy csapásra kultuszteremtővé vált, Oscar-díjakat nyert, Reevest pedig onnantól mindenki felismerte. Rövidesen sajnos nem a legjobb hírek társultak arcához. 1999 decemberében halva született gyermeke, két évvel később pedig párja, Jennifer Syme autóbalesetben elhunyt. A bulvárlapok által felkapott eseményeket Reeves éveken át nem kommentálta, majd Stephen Colbert műsorában, amikor azt a kérdést kapta, hogyan képzeli el a halált, annyit válaszolt: „Annyit tudok, hogy akiket itt hagyunk, azok hiányolni fognak”.
Az internet hőse
Valamikor ekkortájt születhetett meg a szerény, földhözragadt Keanu Reeves mítosza. A színész ugyan folytatta talált-mellé-talált-mellé pályafutását (a 2000-es években talán csak a démonvadász Constantine-ként ért fel saját ikonikus státuszához), ám leginkább rokonszenves magatartása terjedt szájról szájra. Visszhangot kapott például az, hogy a Mátrix folytatásaiért neki járó fizetés nagy részéről lemondott azért, hogy Wachowskiék több pénzt fordíthassanak a filmek látványvilágára. Az sem volt ritka, hogy anyagilag segítse ki azokat a stábtagokat, akik nélkülözéséről, hátrányos helyzetéről értesült. Emellett köztudottá vált, hogy különféle, a rákos megbetegedésekkel küzdő szervezeteknek is előszeretettel adományoz, feltételezhetően saját leukémiás testvére tiszteletére.
A popkultúrába aztán 2014-ben robbant vissza Chad Stahelski forradalmi akciófilmjével, a John Wickkel. Reeves a címszereplőt alakította, egy visszavonult, profi bérgyilkost, aki bosszúhadjáratot indít a maffia ellen, miután az meggyilkolja a kutyáját. A filmet és folytatásait méltatták lehengerlő akciójeleneteikért, egyedi, elegáns stílusukért, de különösen Reeves visszafogott, tudatos antihőse fogta meg a közönséget. A 2019-es E3-on (akkoriban a legnépszerűbb videójátékos rendezvény) kiderült, hogy a színész főszerepet kapott a közkedvelt CD Projekt RED fejlesztőcsapat készülő sci-fi szerepjátékában, a Cyberpunk 2077-ben. Az előzetest követően, amikor Reeves a színpadra lépett, egy néző bekiabálta: „Lélegzetelállító vagy!”. Reeves nem késlekedett, azonnal a bekiabáló felé mutatott, és visszaszólt: „Te vagy lélegzetelállító!” Egy órán belül már internetes körökben is hősnek számított. Azóta a John Wick-filmek mellett főként kisebb-nagyobb szinkron- és mellékszerepekben tűnik fel, azonban két karrierformáló művéhez is visszatért: szerepelt a Mátrix negyedik felvonásában, valamint a Bill és Ted – Arccal a zenébe című komédiában.
Hogy miért kedvelik őt annyira világszerte, azt talán mindennél jobban átadja az, amit egyszer a buddhizmusról mondott: „A legtöbb dolog, amit tanított nekem, emberi volt – érzelmek megértése (...), más emberek felé való nyitottság ahelyett, hogy a múltjuk alapján ítélkeznénk.” Legközelebbi projektje egyelőre kérdéses, ám állítólag John Wickként és Constantine-ként is visszatér még.
Skóciában létezik egy Keanu Reeves-tematikájú filmfesztivál, a KeanuCon. Először 2018-ban tartották meg; akkor 11 filmet vetítettek az ikonikus színésztől, és „fellépett” a Wyld Stallyns, a Bill és Ted zseniális kalandja kitalált zenekara is.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.