65. születésnapját ünnepli Tilda Swinton ikonikus színésznő, aki meghatározó popkulturális figuráiról legalább annyira híres, mint különc rétegszerepeiről.
Tilda Swinton nagy múltú skót családba született 1960. november 5-én. Családfájukat egészen a 9. századig tudták visszakövetni – a felmenők között jelentős politikusok és tudósok is akadtak. Swinton apja maga is a brit hadsereg kiemelt tisztje volt, egy ideig pedig Erzsébet királynő őrségében is szolgált. És még csak nem is ez volt a színésznő legközvetlenebb szála a királyi családdal.
Gyerekkorát a fiúktól való elszakadás szándéka határozta meg. Rosszul élte meg, hogy csak fiútestvérei születtek. Egyszer egy interjúban elmesélte, hogy négyévesen „meg akarta ölni” legkisebb fiútestvérét, annyira elege volt. Végül azonban épphogy a kisbaba életét mentette meg, ugyanis fuldokolva találta őt a bölcsőben. 10 évesen aztán bentlakásos lányiskolába ment, ahol osztálytársa és jó barátja lett Diana Spencernek, a későbbi Diana hercegnőnek. Az iskolai éveket azonban rosszul élte meg. Iskolatársai bántalmazták őt, és Swinton szinte meg sem szólalt az 5 év alatt.
Színészi pályája az egyetemi évek alatt indult be igazán. A Cambridge Egyetemen különféle diákdarabokban lépett fel, majd egészen a 80-as évek közepéig színtársulatokban játszott. Első filmszerepében, a címszereplő reneszánsz festő életét feldolgozó Caravaggióban 1986-ban tűnt fel. A rendező Derek Jarmannal aztán további hét filmet forgatott, valódi áttörése azonban az Orlando című Virginia Woolf-adaptáció volt 1992-ben.
A történet egy nővé alakuló férfi 400 éves történetét írja le, ami valahol találó is Swinton számára. Annak ellenére ugyanis, hogy egész gyerekkorában hiányolta a lányok társaságát, a színésznő maga is androgün szerepeiről híres – férfi és női jegyekkel rendelkező karaktereket egyaránt lazán meg tud formálni. Karrierje csúcspontján előfordult, hogy egyik évben egy gondoskodó anyát játszott, a másikban pedig magát Gábriel arkangyalt.
Karrierje a 2000-es évek közepén siklott világsztári pályára, köszönhetően a Narnia krónikái első részének, melyben a gonosz Fehér Boszorkányt alakította. Két évvel később egy ármánykodó vállalati ügyvédet formált meg George Clooney-val szemben, a Michael Clayton című bűnügyi drámában, és megnyerte érte élete első (és idáig egyetlen) Oscar-díját. Ezután a legváltozatosabb szerepeket vállalta el. Feltűnt közönségkedvenc drámákban, mint a Beszélnünk kell Kevinről, akciófilm-szenzációkban, mint a Marvel-féle Doctor Strange, valamint Wes Anderson több filmjében is.
A filmek mellett Swinton több másik művészeti ágba is belekóstolt. Volt már fotókiállítások kurátora, első rendezője, a később AIDS-ben elhunyt Derek jarman tiszteletére pedig különféle múzeumi installációkban „lépett fel”. Az egyik ilyen, a The Maybe kedvéért Swinton egy héten át napi 8 órát feküdt egy múzeumi üvegdobozban. Az efféle különc fellépésekben gazdag karrierje teszi őt a mai napig egyedivé és ikonikussá – na meg a magánélete hasonlóan bizarr fordulatai. Például amikor egy időben egy háztartásban lakott exével és új partnerével, az újságoknak pedig azt nyilatkozta, hogy „mind jó barátok, és ez egy boldog szituáció”.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.